Előszó
Részlet a kötetből:
Titokzatos tervek
- Kedves Gauvin ur, parancsol egy csésze kávét?
- Igazán köszönöm, de nem kérek... Nagyon a kávé, nem alszom tőle egész éjjel.
- Az Istenért! még csak...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Titokzatos tervek
- Kedves Gauvin ur, parancsol egy csésze kávét?
- Igazán köszönöm, de nem kérek... Nagyon a kávé, nem alszom tőle egész éjjel.
- Az Istenért! még csak délután két óra és már alvásra gondol?
- Sajnos...
- Jó, hát nem erőszakolom! De ön csak iszik, Théodore?
- Kezét csókolom... Már csak azért is kérek, hogy gyönyörködjem mozdulataiban, mig a kávét betölti...
- Maga nagyon udvarias! A háziasszony: Alice Ricard legkedvesebb mosolyával szolgálta ki vendégeit: a kissé hizásnak indult Gauvin közjegyzőt és fiát: a tizenhét éves Théodort.
Ricardék a Szajna-menti Vernonban laktak, egy gondosan ápolt kert közepén.
A fiatalasszony, világoskék pongyolájában, görögösen fésült hajával kacéran mosolygott Gauvinékre, akik sétaközben betértek a kert árnyas fái alá, rövid pihenőre.
- Gauvin mester, megvárja az uramat, ugye?
- Szívesen megvárnám, de igazán sietnünk kell.
- Nézze, Fernand mindjárt itt lesz a legfrisebb párisi lapokkal.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal