A hárem lánya

Fülszöveg

"Háremben jöttem a világra, 1940-ben, a marokkói Fez városában..." - ezekkel a szavakkal kezdi a rabati egyetem szociológus professzor asszonya gyermekkorának történetét. Fatima Mernissi az apai ház háremében cseperedett fel, zárt kapuk és vasrácsok mögött, számunkra szinte elképzelhetetlen, egzotikus, mesebeli világban - az iszlám hagyományai és törvényei szerint.
A seregnyi asszony - fiatalok és öregek, unokatestvérek, feleségek és rabnők, akik az erődítménynek is beillő, befelé néző, ablaktalan ház udvarán körülvették őt kislánykorában - csak álmodozhatott a külvilágról, ahová csak lefátyolozva, szigorú őrizet alatt léphetett ki. Annál szabadabban szárnyalt azonban a képzeletük - lenge selymek pompázó színeiből, fűszerek és szépítőszerek illatából, ékszerek csillogásából, elejtett szavakból, a rácsokon áthallatszó dalokból, titkos pillantásokból - a csillagok járását és a madarak röptét lesve teremtenek maguknak olyan világot, melyben nincsenek rácsok és nincsenek falak.
Fatima Mernissi szeretetteljes humorral és a nagy elbeszélők biztonságával fonja össze a maga kislánykori emlékeit a szociológus tudásával, egyszerre láttatva mesét és valóságot, a bezártság meghitt melegét és izzó poklát. Tucatnyi asszony történetéből tanuljuk meg, milyen az élet egy olyan világban, melyben egy távoli férfi a feltétlen úr. Tanúi vagyunk, hogyan fedezi fel magának egy arab kislány a hely s az idő, nemiség és szerelem titkait - miközben a falakon túl kirobban, majd győz a lázadás, és a nők is eldobják fátylukat. Vissza