A harmadik kor: az idősek jövedelmi helyzete és lakáskörülményei

Előszó

A rendszerváltást követően a strukturális változásokat elemző társadalomtudósok figyelme elsősorban a politikai-gazdasági átalakulás közvetlen következményeire, a munkanélküliségre, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére, illetve a társadalmi mobilitási folyamatokra - ezen belül is az új elit kialakulására - koncentrálódott. A nyugdíjas korúakról, mint speciális társadalmi csoportról leginkább a jövedelmi egyenlőtlenségekkel és a szegénységgel kapcsolatban esett szó (Andorka és Spéder, 1996; Kolosi, Bedekovics és Szivós, 1998; Kolosi és Sági, 1996, 1998; Spéder, 1999), illetve a nyugdíjrendszer átalakulása során kerültek a figyelem középpontjába (Gál, 1998). A kutatók viszonylag kisebb figyelmet fordítottak ez időközben azokra a jelenségekre, amelyek nem tekinthetők a rendszerváltás közvetlen társadalmi következményének. Az időskorúak lakáshelyzetében bekövetkezett változásokat például elsősorban az egészségi állapotokkal kapcsolatosan elemezték (Czibulka és Lakatos, 1994; Spéder, 1999), a nyugdíjas korúak munkaerőpiaci helyzetében bekövetkezett változások pedig eddig elkerülték a társadalomkutatók figyelmét.
A jelen tanulmány célja, hogy minél teljesebben bemutassa a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor kutatásra építve az időskorú népesség demográfiai, jövedelmi és lakás jellemzőiről adódó képet. A vizsgálat során azokat tekintettük időskorúnak, akik hatvan évesek vagy idősebbek, de alkalmazzuk a nyugdíjas korú (55 év feletti) kifejezést, valamint külön vizsgáljuk a nyugdíjas népességet is. Az időskorú népesség jellemzőit vagy a teljes népességhez, vagy az aktív korú, vagyis a 18 és 60 év közötti népességhez hasonlítjuk a tanulmányban. Vissza