A Harmadik út

Előszó

Ezzel a kis kötettel ahhoz a vitához kívánok hozzájárulni, amelyet sok országban a szociáldemokrata politizálás jövőjéről folytatnak napjainkban. A vita kiváltó okai eléggé viágosak: az a "jóléti konszenzus", amely a vezető ipari országokat az 1970-es évek végéig jellemezte, darabjaira hullott; a marxizmus végleg hitelét vesztette, továbbá olyan mélyreható társadalmi, gazdasági és műszaki változások következtek be, amelyek az előbbieket előidézték. hogy mi volna a helyes válaszlépés, és vajon a szociáldemokrácia mint jól elkülöníthető politikai felfogás egyáltalán képes-e a túlélésre, korántsem ilyen nyilvánvaló.
Azt hiszem, a szociáldemokrácia nemhogy túlélni, de felvirágozni is képes, mind az ideológia, mind a gyakorlat síkján. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szociáldemokraták felkészüljenek korábbi nézeteik alaposabb felülvizsgálatára, mint azt többségük idáig tette. Kell, hogy találjanak egy harmadik utat. Miként arra e könyvben is rámutatok, a "harmadik út" kifejezésnek önmagában nincs különösebb jelentősége. Sokszor használták már a szociáldemokrácia története során, a legeltérőbb politikai beállítottságú szerzők és politikusok éltek vele. Magam azért folyamodom hozzá, hogy ez úton is utalhassak a szociáldemokrata megújulásra - annak a rendszeresen visszatérő újragondolásnak a jelenkori változatára, amelyet a szociáldemokratáknak már nemegyszer el kellett végezniük az utóbbi száz év során. Vissza