A harmadik úton

Fülszöveg

„A magyarországi helyzet hangsúlyozottan harmadik utat követelt, mert a politikai szabadságjogok érvényre juttatásával együtt kellett küzdeni a társadalmi igazságosságért is. Mindezzel kapcsolatban arra is figyelmeztetni kell, hogy a népi mozgalom képviselői a harmadik út alatt nem valami délibábosan sajátos magyar célt értettek, hanem a szó szoros érteknében vett utat, amelyen haladva az ország a legsikeresebben korszerűsíthető. Nem zárkóztak el a nyugati mintáktól, de olyanokat kerestek, amelyek a legjobban illeszthetőek hazai sajátosságainkhoz. Ezért fordultak az északi demokráciák, Dánia és Finnország felé.
A második világháború után a nyugati fejlődés is egy harmadikutas irányba mozdult el a szociális piacgazdaság megteremtésével. Németországban elfogadott vélemény, hogy a »szociális piacgazdaság a harmadik út a kapitalizmus és a szocializmus között«, amely elkerüli »mind a zabolátlan kapitalizmus, mind az állami tervgazdálkodás hibáit és fogyatékosságait, és egy... Tovább

Fülszöveg

„A magyarországi helyzet hangsúlyozottan harmadik utat követelt, mert a politikai szabadságjogok érvényre juttatásával együtt kellett küzdeni a társadalmi igazságosságért is. Mindezzel kapcsolatban arra is figyelmeztetni kell, hogy a népi mozgalom képviselői a harmadik út alatt nem valami délibábosan sajátos magyar célt értettek, hanem a szó szoros érteknében vett utat, amelyen haladva az ország a legsikeresebben korszerűsíthető. Nem zárkóztak el a nyugati mintáktól, de olyanokat kerestek, amelyek a legjobban illeszthetőek hazai sajátosságainkhoz. Ezért fordultak az északi demokráciák, Dánia és Finnország felé.
A második világháború után a nyugati fejlődés is egy harmadikutas irányba mozdult el a szociális piacgazdaság megteremtésével. Németországban elfogadott vélemény, hogy a »szociális piacgazdaság a harmadik út a kapitalizmus és a szocializmus között«, amely elkerüli »mind a zabolátlan kapitalizmus, mind az állami tervgazdálkodás hibáit és fogyatékosságait, és egy működőképes, jólétet növelő és egyben emberhez méltó gazdasági és társadalmi rendszerrel ajándékozza meg a modem ipari társadalmat.«"
(A népiek és a modernizáció)
, A történelem, a jövő a szülőszobákban dől el. Az a társadalom, az a nemzet, amelyben nem születnek meg kellő számban az új nemzedékek tagjai, az kihal, eltűnik a történelemből. A nemzet, a napjainkban már vészesen fogyó magyarság fennmaradásának előfeltétele a három-, vagy annál többgyermekes család általánossá válása. A több gyermek vállalása és egészséges felnevelése pedig csak tartós családokban képzelhető el. A családi élet szentségének helyreállítása tehát a legfontosabb nemzeti érdek és feladat."
(A jövő a szülőszobákban dől el)
2100 Ft
9789639961388
Salamon Konrád tanulmánykötete a XX. század több fontos kérdését tárgyalja. Ennek során új és elgondolkodtató megállapításokat tesz az 1917-18-as orosz, valamint az 1918-19-es magyar eseményekkel kapcsolatban is. Mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a bolsevikok, a kommunisták hatalomátvétele nem tekinthető forradalomnak, mert a forradalom a régi, részben zsarnoki rend megdöntése és a szabadság megteremtése. Ez történt az 1917. februári orosz, illetve az 1918-as magyar őszirózsás forradalomban. Az ezeket követő bolsevik, illetve kommunista hatalomátvételek viszont felszámolták a forradalmak után kibontakozó demokráciákat, és a helyükbe totális diktatúrákat vezettek be.
Több tanulmány foglalkozik a népi-falukutató mozgalom történetével, eszmeiségével, kezdve a népiségnek, mint müvészetesz-ménynek a témájával, folytatva Németh László minőségszocializ-musával, s eljutva a Bibó István által részletesen tárgyalt harmadik út kérdéséhez. A sokszor felemlegetett „népi-urbánus" vita kapcsán a szerző rámutat arra, hogyha ezt a történetet - a különböző sanda magyarázatok helyett - a valóságnak megfelelően a nemzeti demokraták illetve a radikális demokraták közti vitának tekintenék, akkor érthetővé válna a köztük lévő ellentét lényege.
Salamon Konrád 1965-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanárként. 1968-ban ugyanitt doktorált. Altalános iskolai tanár, majd muzeológus lett, 1971-tői pedig különböző felsőoktatási intézményekben tanított. Ekkor kezdte el a népi-falukutató mozgalom történetének kutatását. 1978-ban védte meg kandidátusi értekezését. Fontos munkát végzett tankönyvíróként. 1994-ben megjelentette a középiskolák IV. osztályai számára a XX. század történetét feldolgozó első, nem marxista tankönyvet, amit újabb tankönyvek és népszerű összefoglaló munkák követtek. 2003-ban elnyerte az MTA doktora tudományos fokozatot 2006-ban jelent meg az Akadémiai Kézikönyvek sorozat Világtörténet című kötete, melynek főszerkesztője és a XX. századot bemutató fejezet szerzője volt
Kötetei-.
A Márciusi Front (1980), Utak a Márciusi Front felé (1982), A harmadik út kísérlete (1989), Nemzeti önpusztítás (2001), A harmadik út küzdelme (2002), Ez volt a magyar 20. század (2008), A magyar ezredforduló krónikája - 1989-2009 (2009). Vissza