A három királyság története

Előszó

A régi kínai társadalom epikus művészi tükrei, a prózairodalom regények gyanánt emlegetett csúcsai sorra megközelíthetővé váltak a magyar olvasó számára az elmúlt évtizedek folyamán. Megjelent - egyebek között - a legtöbb joggal regénynek tekinthető alkotás, azaz a legnagyobb kínai regény: A vörös szoba álma (Cao Hszüe-csin - Kao O műve, magyarul megjelent 1959-ben); az Európában legkorábban megismert kínai regény: a Virágos gyertyák avagy egy jó házasság története (1959); a legkalandosabb olvasmány: a Vízparti történet (Si Naj-an, 1961,1977), valamint a történet önállósult epizódja: a társadalmat nyíltan leleplező, rafinált erotikában is rangelső Szép asszonyok egy gazdag házban (1964); a hivatalnokvilágot legmulatságosabban kipellengérező írástudók (Vu Csing-te, 1966); és a buddhizmussal is átszőtt népmesei-mitológiai csodavilág legszínesebben kavargó forgataga: a Nyugati utazás avagy a Majomkirály története (Vu Cseng-en, 1969) - némelyik több kiadásban is elfogyott. (Vo. Kína kultúrája Magyarországon, in: Történelem és kultúra 2, Bp. 1985, 89-90. old.). Könyvkiadásunk azonban még adós az írástudók Kínájában legnépszerűbb, részleteiben legtöbbször idézett művel: a csúcsok között is a leghagyományosabb - a történelmi hagyományt közvetítő -, „legkínaibb" regény magyar fordításával. Ez a mű, A Három Királyság története című, költői klasszikus prózában fennmaradt mesés, álkrónikás történelmi tabló, még itt közzéteendő részleteivel is - a fordító reménye szerint - hozzájárulhat a magyar közönség teljesebb, hitelesebb Kína-képéhez. A szerző: Lo Kuan-csung (vagy Lo Kuan, Lo Pen) kilétéről annyit lehet tudni, hogy 1367-ben találkoztak vele; más hagyomány tudni véli, hogy 1330-tól 1400-ig élt. Születése és halála helyét több tartományban is keresik. Szerzősége alighanem inkább átdolgozást, kiadást jelent. Neki tulajdonítják - többek között - a Vízparti történet szerzőségét, átdolgozását, kiadását stb. is; továbbá néhány színjátékot is fűz a nevéhez a hagyomány. Vissza