A három Pécsely története

A község története a magyar honfoglalástól napjainkig

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Fotózta

Veszprém

'Veress D. Csaba: A három Pécsely története ' összes példány

Kiadó:	Veszprém Megyei Levéltár
Kiadás helye:	Veszprém
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	324 oldal
Sorozatcím:	Veszprém Megyei Levéltár kiadványai
Kötetszám:	9
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-7229-04-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Talán első olvasásra furcsának tűnik e könyv címe! A három Pécsely története! Pedig így van: három - és mégis egy - község történetét tartja a kezében a T. Olvasó!
Ugyanis kezdetben - valamikor a XI-XIII. században - egyetlen Pécsely nevű falucsoport terült el abban a térségben, ahol ma Kispécsely-puszta (Klára-puszta), Nagypécsely és Nemespécsely községek találhatók. Sőt, a közvéleményben olyan nézetek is élnek, hogy öt hajdani település olvadt össze az elmúlt évszázadok során. Ez nem kizárt - s talán az ószláv "öt" szó rejtőzik a falu nevének régi formájában! Mert valóban több faluhelyet emlegettek a középkori források: emlegették az egytagú "Pécsely" formában, említették "Nagypécselynek" (ami egyértelműen azonos a mai Nagypécsely községgel), emlegettek egy Alsó-Pécsélyt (ami viszont nem más, mint Kispécsely, a mai Klára-puszta), továbbá szóba került Felső-Pécsely is, ami am ai Nemespécsellyel azonos. Bakfalva (vagy Bakófalva) is a mai Nagypécsely közelében terült el, de már a XV. század végére eltűnt!
Minden valószínűség szerint a hajdani - királyi és királynéi birtokokat egységesen megnevező - Pécsely a XIII-XIV. századi birtokadományozások, birtoklások jóvoltából bomlott fel, s kapott egymástól megkülönböztető neveket.
A török háborúk derekára - a XVII. század elejére - már csak két falunév élt: Nagypécsely, valamint annak egyik részét képező Felső-pécsely, melyet 1696-tól Nemespécselynek kezdtek nevezni. Kispécsely viszont teljesen eltűnt.
Nagypécsely és a Felső-pécselyből nevet változtatott Nemespécsely a XVIII-XIX. század folyamán párhuzamosan élte életét, bár az úrbériség számos szállal kötötte őket egybe, s határukat még a XVIII. században is csak nagy üggyel-bajjal igyekeztek szétválasztani! Vissza

Tartalom

Előszó	5
Bevezető	9
A magyar honfoglalástól a mohácsi vészig (991-1526)
A magyar honfoglalás és államalapítás kora (X-XI. század)	13
Királyi-királynéi földek egyházi tulajdonban (XI-XIII. század)	17
A szabadhegyi (ún. Zádor-) vár építése (1374-1394)	28
Pécsely felbomlása Nagypécsely és Kispécsely falukra (XV. század)	35
Az utolsó békés évtizedek Nagypécsely és Kispécsely történetében (1495-1526)	40
A török hódoltság peremvidékén (1526-1686)
A mohácsi csatától Veszprém várának elfoglalásáig (1526-1552)	47
A veszprémi török vár árnyékában (1552-1566)	51
A "hosszú béke" (1566-1591) és a "hosszú háború" (1591-1606) korszaka. Kispécsely falu pusztulása	56
A reformáció térhódítása a XVI. század második felében	59
Békés évtizedek a török hódoltság peremvidékén (1606-1638)	60
Nagypécsely neves szülötte: Pécseli Király Imre (1590-1641)	64
Békés évtizedek a török hódoltság peremvidéken (1639-1663)	66
Újabb háborúk és belső viszontagságok évtizedei (1663-1686)	71
A békesség esztendei a török háborúk végétől a kuruc háborúk kitöréséig (1686-1703). Nemespécsely kialakulása (1696)	73
Gazdasági-társadalmi helyzet a török háborúk befejezésétől az úrbérrendezésig (1699-1767)
Gazdasági-társadalmi helyzet a kuruc háborúk évtizedében (1703-1720 közötti évek)	79
Új világi földesuraság: a Vízkelety család Pécselyen	82
A nemesi communitas (közösség) és a compossessoratus (közbirtokosság) Nemespécselyen a XVIII. század közepén	89
Népességi, felekezeti és gazdasági viszonyok Nagypécselyen és Nemespécselyen a XVIII. század első felében	92
A veszprémi káptalan és a nagyszombati jezsuita kollégium szerződései 1754-ben nagypécselyi jobbágyaikkal	98
Birtokhatárviták a tihanyi apátsággal az 1750-1760-as években	102
Az úrbérrendezéstől a francia háborúkig (1767-1792)
Az 1767. évi úrbérrendezés	109
A jobbágyi önkormányzat. Az ipar és kereskedelem a XVIII. században	122
Népességi, felekezeti és iskoláztatási viszonyok a XVIII. század második felében	124
A két egyházi nagybirtok élete az úrbérrendezés után	134
A nemespécselyi nemesség gazdasági és birtokviszonyai a XVIII. század második felében	144
A hűbériség korának utolsó fél évszázada (1792-1848)
Földesúri gazdálkodás a francia háborúk első időszakában (1792-1808)	153
A nemespécselyi nemesi közbirtokosság gazdasági viszonyai a francia háborúk első időszakában (1792-1808)	156
A nemespécselyi nemesség a francia háborúk második időszakában (1809-1815)	159
A két egyházi földesuraság gazdálkodása a francia háborúk végétől a polgári forradalomig (1815-1847)	164
Nemespécsely és Nagypécsely nem nemesi rendű lakossága és vagyoni helyzete az 1840., valamint az 1843/44. évi összeírások alapján	171
A nemespécselyi nemesi közösség (communitas) és közbirtokosság (compossessoratus) a francia háborúktól a polgári forradalomig (1815-1847)	175
Népesség és iskolaügy 1792 és 1847 között	179
A polgárosodás útján (1848-1949)
A polgári forradalom és a szabadságharc korszaka (1848-1849)	193
A nagy birtokrendezés korszaka 1853-1864 között; a feudalizmus végleges felszámolása	194
Népességi és kulturális helyzet az önkényuralom korában (1850-1866)	204
A két Pécsely község gazdálkodása a polgári-tőkés viszonyok között (1867-1918)	211
Felekezeti, népességi, iskoláztatási viszonyok a két Pécsely községben 1867-1918 között	216
Az első világháború (1914-1918), és a két világháború közti két évtized (1919-1941)	223
Nemespécsely és Nagypécsely a második világháborúban (1941-1945); az egységes Nemespécsely község megalakulása (1942)	231
A nagy remények korszaka Nemespécselyen (1945-1949)	238
A totalitárius államhatalom falun
Pécsely gazdasági és társadalmi élete az 1950-es években (1950 és 1956 között)	245
Népességi, iskolai és művelődési helyzet 1948-1956 között	255
A forradalom eseményei Pécselyen 1956 októberében	257
A "Kádár-korszak" harminc esztendejének első másfél évtizede (1957-1975)
Gazdasági-társadalmi helyzet 1957 és 1966 között	265
Népesség, iskoláztatás, egészségügy 1957 és 1966 között	272
A Pécsely-Vászoly közös tanács időszaka (1966 után): társadalmi-gazdasági helyzet	276
Felekezeti viszonyok 1950 után	281
Népesség, iskoláztatás, művelődés, egészségügy, ipar 1966 és 1975 között	283
Zárszó
Függelék
Pécsely dűlőnevei a XVIII-XX. században	299
A tsz 1959. évi alapító tagjai	301
Rövidítések	303
Jegyzetek	307
Rezümé	317
Tartalom	321

Témakörök

Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Helytörténet > Magyarország > Falvak
Helytörténet > Honismeret > Települési > Falusi
Helytörténet > Monográfiák

Veress D. Csaba

Veress D. Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Veress D. Csaba könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem