A három testőr I-IV.

Előszó

Részlet a könyvből:

D'ARTAGNAN ATYJÁNAK HÁROM AJÁNDÉKA
1625 áprilisának első hétfőjén Meung városka teljesen oly forradalmi képet mutatott, mintha a hugenották jelentek volna meg, hogy második Rochelle-t rendezzenek. Több polgár, látva asszonyok menekülését a Nagy-utca felől és gyermekek sikoltozását hallva a házak küszöbe előtt, gyorsan fegyvert ragadott. Megerősítve bizonytalan magatartását egy-egy alabárddal vagy muskétával: a »Bátor Molnár« hoz címzett fogadó felé tartott, ahol percről percre növekvő lármás és kíváncsi tömeg sereglett össze.
Abban az időben gyakori dolog volt az efajta riadalom. Alig mult el nap, hogy valamelyik város hasonló eseményt nem jegyzett volna be krónikájába. Egyszer a földesurak hadakoztak egymás ellen; másszor a király a bíbornok ellen ; itt volt a spanyol, aki a királyát támadta meg. Ezeken a titkos vagy nyílt háborúskodásokon kívül itt voltak még a tolvajok, koldusok, hugenották, a farkasok és lakájok, akik mindenkivel hadban álltak. A polgárok szabályszerűen felfegyverkeztek a tolvajok, a farkasok, a lakájok ellen, - a nagyurak és hugenották ellen gyakran, - olykor a király ellen is, - a bíbornok és a spanyolok ellen azonban sohasem. Ebből a megszokásból következett, hogy az 1625. év áprilisának említett hétfőjén, a polgárok zajt hallva, de nem látva sem a piros-sárga zászlót, sem Richelieu bíbor - nok-herceg libériáját, a „Bátor Molnár"-hoz címzett fogadó felé indultak. Vissza