A hatalom jelei, képei és terei

Fülszöveg

„Minden politikai hatalom nagy előszeretettel hoz létre új jeleket és jelalakzatokat, például lógókat, zászlókat és címereket, és ezeket mint típusjeleket vagy mesterjeleket teremti meg, amelyeket azután másol és így sok-sok példányjelet állít elő. A típusjel és a példányjel közötti viszony jól megvilágítja a centrum és periféria viszonyát az elemzés során, mert a típusjeleket a legtöbbször a hatalom centrumában alkotják meg, ott hozzák a meghatározó döntéseket, és a perifériának többnyire a példányjelek alkalmazása és terítése jut."
(Szívós Mihály)
„Napjainkra mind a nyomtatott, mind a hagyományos elektronikus média igyekszik újradefiniálni magát a hatalmi és piaci térben, miközben - éppen monolitikus és nehezen változtatható struktúrája miatt - szemmel láthatóan hátrányba kerül a webes kommunikációval szemben. A politikai PR nagyon hamar felismerte az utóbbiban rejlő lehetőségeket (és veszélyeket), ezért megindult a küzdelem az elsőségért - ezzel párhuzamosan pedig megjelentek... Tovább

Fülszöveg

„Minden politikai hatalom nagy előszeretettel hoz létre új jeleket és jelalakzatokat, például lógókat, zászlókat és címereket, és ezeket mint típusjeleket vagy mesterjeleket teremti meg, amelyeket azután másol és így sok-sok példányjelet állít elő. A típusjel és a példányjel közötti viszony jól megvilágítja a centrum és periféria viszonyát az elemzés során, mert a típusjeleket a legtöbbször a hatalom centrumában alkotják meg, ott hozzák a meghatározó döntéseket, és a perifériának többnyire a példányjelek alkalmazása és terítése jut."
(Szívós Mihály)
„Napjainkra mind a nyomtatott, mind a hagyományos elektronikus média igyekszik újradefiniálni magát a hatalmi és piaci térben, miközben - éppen monolitikus és nehezen változtatható struktúrája miatt - szemmel láthatóan hátrányba kerül a webes kommunikációval szemben. A politikai PR nagyon hamar felismerte az utóbbiban rejlő lehetőségeket (és veszélyeket), ezért megindult a küzdelem az elsőségért - ezzel párhuzamosan pedig megjelentek olyan önvédelmi gesztusok, amelyek a civil társadalom és a közösségi hálózatok integritását igyekeztek biztosítani."
(Szirmai Éva)
„ a napkeleti bölcsek/háromkirályok képtémában az eredetileg Jézus uralkodói és Isten voltát kifejező hódoló jelaktus a középkori nyugati ikonográfiában új értelmet nyert, immár az uralkodók Jézus általi legitimálására helyeződött a hangsúly, miközben a jelaktus is módosult ( ) A késő gótikus és reneszánsz háromkirályok képtéma, azáltal, hogy a világi uralom alakjainak portréival - azaz ikonikus jeltípussal - övezi a gyermek Jézust, a rájuk háramló isteni kegy, hatalmuk szakrális legitimitásának demonstrálásává vált."
(Újvári Edit)
„A hatalom a városok szabad és/vagy privatizált és/vagy közkinccsé vált/tett tereit felfedezheti magának, belakhatja, berendezheti, majd tudatosan (fizikai és szellemi értelemben is) szabad határait vagy - ideológiájának megfelelően - határnélküliségét is meghatározhatja ( ). De amennyiben a hatalom nem tudja szándékai szerint birtokba venni, annak határait korlátozni, akkor azt az alapokig feláshatja, lerombolhatja, kiüresítheti vagy megszüntetheti."
(Tóth Szergej) Vissza