A hatályos magyar törvények gyüjteménye I.

Magyar Törvénytár/1000-1873-ik évi törvényczikkek

Szerkesztő

Dr. Márkus Dezső

Budapest

'Dr. Márkus Dezső: A hatályos magyar törvények gyüjteménye I. ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1912
Kötés típusa:	Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötés
Oldalszám:	872 oldal
Sorozatcím:	Corpus Juris Hungarici-Magyar Törvénytár Millenniumi Emlékkiadás
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Franklin-Társulat nyomdája nyomtatta, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Törvénytárnak ezt a kézikiadását a gyakorlati életnek követelései teszik szükségessé és megokolttá.
A Corpus Juris Hungarici-nek szerkesztésemben megjelenő az a teljes kiadása ugyanis, a... Tovább

Tartalom

Szent István
II. k. 5. fej. A király engedelméről, hogy tulajdonát mindenki birhassa	3
II. k. 24. fej. Az özvegyekről és árvákról	3
Szent László
I. k. 21. fej. Miképen tartsák magokat az apátok az ő püspökeikhez	3
I. k. 23. fej. Az egyháznak adott javakról	4
I. k. 29. fej. A templomon kivül való misemondásról	4
Kálmán
I. k. 68. fej. A misemondásról	4
I. k. 70. fej. A papi rend öltözetéről	4
II. k. 6. fej. A hűtlenség szégyenvallásáról	5
Az 1222. évi aranybulla
I. cz. Szent István király ünnepéről	6
II. cz. Hogy senki perbehivás nélkül el nem marasztassék	6
III. cz. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról	6
IV. cz. Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen	6
V. cz. A megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól	7
VI. cz. A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak	7
VII. cz. A királynak az országon kivül való hadakozásáról	7
VIII. cz. A nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról	7
IX. cz. Az országbiró hatóságáról	8
X. cz. Hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról	8
XI. cz. Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?	8
XII. cz. Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről	8
XIII. cz. Hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet	9
XIV. cz. Az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja	9
XV. cz. A lovászokról, peczérekről és solymárokról	9
XVI. cz. Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék	9
XVII. cz. Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék	9
XVIII. cz. A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről	9
XIX. cz. A föld népe és vendégek szabadságáról	10
XX. cz. A tizedről	10
XXI. cz. Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára	10
XXII. cz. A király disznairól	10
XXIII. cz. Az uj pénzről	10
XXIV. cz. Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek	11
XXV. cz. A sóról	11
XXVI. cz. Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell	11
XXVII. cz. A nyestbőr-adóról	11
XXVIII. cz. Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen	11
XXIX. cz. Az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről	11
XXX. cz. Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen	12
XXXI. cz. Hogy az előbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el	12
Nagy Lajos 1351. évi decretumából 10., 11. §§.	13
Zsigmond
1405 (II): XVIII. cz. A pénzek forgalma, és azok büntetése, a kik e tárgyban vétkeznek	13
1405 (II): XXI. cz. A pénzzé nem alakitott aranyat és ezüstöt ne vigyék ki az országból	14
1435 (VI): XXI. cz. Az egyháziak vagyonát a világiak le ne foglalják	14
Albert 1439. évi decretumából
II. cz. Hogy a nádort a király és országlakók válaszszák	14
V. cz. Hogy külföldiekre tisztségek nem ruházhatók és hogy a főpapok és báró urak ne tartsanak maguknak idegen embereket	15
VI. cz. Hogy a királyi jövedelmeket egyedül az ország lakosai részére kell bérbe adni	15
VIII. cz. Hogy a főpapok és bárók két méltóságot nem viselhetnek	15
X. cz. A pénznek meg nem változtatásáról és aprópénz veréséről	15
XII. cz. Hogy a királynő csakis az ország lakósaira ruházzon tisztségeket	16
XIV. cz. Hogy a király az ország határainak megvédelmezésében az országlakósok tanácsával éljen	16
XV. cz. Hogy a király ez ország lakósainak világi tisztségeket a tanács nélkül adományozhat s vehet el tőlük	16
XVI. cz. Birtokokat nem kell idegeneknek adományozni s az országlakósoknak is szolgálatok fejében és nem pénzért kell adni	16
XVIII. cz. Vajjon kötelesek-e az országlakósok a királyt megvendégelni és élelmiszerekkel ellátni?	17
XX. cz. A király leányainak kiházasitásáról	17
XXI. cz. Az egyházi javadalmakat a világiak ne foglalják el	17
XXII. cz. A király az országban fog lakni	17
XXIII. cz. A király és a királyné ügyvédjei ő Felségeik ügyeinek tárgyalása idején nem ülhetnek a törvényszékben	17
XXIV. cz. Hogy ő felségeiket, a királyt és a királynét a birtokjogok igaztalan visszafoglalása miatt a fekvőjószágok becsüjében kell elmaraszlalni. És a királyi jogok felkérőiről	18
XXVI. cz. Hogy a király a tisztségeket magyaroknak adományozza, a kiknek akarja	18
V. László
1453: I. cz. Hogy a király esüt tegyen	19
I. Mátyás
1464: XVIII. cz. A király valakinek egyszerü panaszára senkinek a fekvő jószágait se foglalja el; és saját ügyét a törvény rendje szerint perelje	19
1471: XI. cz. A király az országlakósok akaratán kivül semmi adót se szedjen	19
1471: XII. cz. A király a perfolyamot ne akadályoztassa meg, és hogy az ennek ellenére a per meggátlására kiadott parancsai meg nem tartandók	19
1471: XIX. cz. Panasztételre senkinek sem szabad Rómába mennie, hanem a pert mindenki főbejáró büntetés alatt, saját megyés püspöke előtt inditsa meg; innen vigye fellebbezés útján Rómába	20
1471: XX. cz. A király sáfárai ingyen senkitől se vegyenek el semmit	20
1471: XXVI. cz. Az olyan bevallásnak, melyet valaki az ő akarata ellenére tett, semmi ereje se legyen	20
A nádori tisztség tárgyában hozott 1485. évi czikkelyek
I. cz. A nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti	21
II. cz. A nádor az ország örökösének gyámja vagy gondnoka	21
III. cz. Király nem létében vagy annak gyermekkorában országgyüléseket hirdethet	22
IV. cz. Ő a főkapitány	22
V. cz. Az egyenetlenségeket tartozik lecsillapitani és elfojtani	22
VI. cz. A király és országlakósok között támadt viszályt ki kell egyenlitenie	22
VII. cz. Ki kell hallgatnia a követeket, ha ezt a király nem tehetné	23
VIII. cz. Köteles a panaszokat a király elébe terjeszteni	23
IX. cz. Ő az ország legfőbb birája	23
X. cz. A király távollétében ennek helytartója	24
XI. cz. A nádor a kunok birája; és annak fizetése	24
XII. cz. Ő Dalmáczia birája	24
XI. cz. A szerzetes conventek apátságait és prépostságait egyedül az illető rend szerzetesei birják	24
XII. cz. Hogy a püspöknek a conventeket és prépostságokat évenkint kétszer kell meglátogatniok	25
Az 1480. évi decretumból (decretum majus)
1486: XVII. cz. Hogy a három vásáron való kikiáltások eltörlendők	25
1486: XXVII. cz. A feleség, a férj halála után semmi okból se essék el viszonhitbéréből	26
1486: XXXVII. cz. A bánok és ispánok ne merjenek beleavatkozni az Isten egyházaiba, a melyek kegyurasága a királyra tartozik	26
1486: XLIX. cz. A király az urak és nemesek ama fekvő jószágait és birtokait, a melyekben bármilyen aranyérczek találhatók, méltó és egyenértékű kárpótlás nélkül el ne vegye, hanem elégedjék meg a bányajövedelmmel	26
1486: LXIII. cz. A főesperesek és esperesek vagy a plébánusok, javadalmaik vesztésének büntetése alatt, a megölt emberek eltemetéseért semmit se merjenek követelni	27
II. Ulászló
1492: V. cz. A király nagyobbrészint Magyarországban lakjék	27
1492: VI. cz. A tanácsosok, a kanczellár, kincstárnok és egyéb tisztviselők magyarok legyenek	27
1492: VII. cz. Hogy a király Magyarország dolgairól magyar tanácsokkal tanácskozzék	28
1492: VIII. cz. A méltóságok és tisztségek magyaroknak adományozandók	28
1492: IX. cz. A birtokjogok nem idegeneknek, hanem magyaroknak adományozandók	28
1492: XI. cz. A király, az illető fél meghallgatása nélkül, egyszerü panaszra senkit se akadályoztasson	28
1492: XII. cz. A király se önszántából, se mások vádjára nem keressen bármely országlakós ellenében alkalmat az ártásra	28
1492: XXVIII. cz. A király a főpapok, mágnások és nemesek fekvő jószágain, azok akaratán kivül, élelmi szerek, fuvarozási és egyéb terhek követelését ne engedje meg	29
1492: XXIX. cz. A főesperesek, esperesek és plébánusok a meggyilkotnak eltemetéseért, javadalmaik elvesztése alatt, egy ezüst márkát ne követeljenek	29
1492: XXX. cz. A királynak bármely országlakós fekvő jószágaiban felfedezett bármiféle ásványokat, a sók kivételével, nem szabad maga részére lefoglalni, hanem azoktól, kik a bányákat művelik, szedesse be a királyi bányajövedelmet	29
1492: XXXVIII. cz. A három vásáron való kikiáltások eltörlése. A kötelezést tárgyazó ügyeket az első nyoczados törvényszakon kell elitélni	30
1492: XLV. cz. Senkit sem szabad, megyés püspökének elkerülésével, a római curia avagy az apostoli követ vagy kiküldött előtt perbe fogni	30
1492: XLVI. cz. Az egyházi törvényszékre tartozó ügyek ... helyettesek az ügyeket a rendes biró parancsára, javadalmaik elvesztésének terhe alatt a királyi curiára küldjék fel
1492: LXIV. cz. A bármely módon elhaló feleségeknek ... maradjanak
1492: LXVIII. cz. Hogy minden perben szabadon lehet helyezkedni
1492: LXXVI. cz. A világi biróságban az egyházi és világi személyek büntetése ugyanaz	32
1495: XXX. cz. Külföldiek részére nem szabad egyházi javadalmakat adományozni; az adományozottakat, ha a illetők felhivatván, nem jönnek be, hogy ott lakjanak, el kell tőlük venni	32
1495: XXXI. cz. Ha a külföldiek mástól, mint a királytól vagy másoktól, mint a kiknek ebben az országban kegyuri joguk van, kérnek föl egyházi javadalmakat, vizbe kell őket fulasztani	32
1495: XXXII. cz. Egyházi tisztségeket nem szabad idegeneknek adományozni	33
1498: LV. cz. A püspökök egyháziak számára világi fekvő jószágokat föl ne kérjenek, ne vásároljanak, se zálogba ne vegyenek, és a világiak se bitorolják a maguk számára az egyházak javait	33
1498: LVI. cz. Egy egyházi személy se lehessen két javadalomnak vagy két méltóságnak a birtokában vagy élvezetében; továbbá, azok a javadalmak, melyek a római curiánál vannak valaki részére lekötve, egy év alatt szabaddá teendők; és külföldiek részére nem kell egyházi javadalmakat adományozni	33
1498: LVII. cz. A vármegyei ispáni tisztséget nem kell egyházi személyek részére adományozni, hanemha olyanoknak, kik a szent és régi királyoktól kiváltságot nyertek	34
1498: LVIII. cz. A szerzetes prépostságok és apátságok szerzetes és olyan személyeknek adományozandók, kik illő ruházatot viselnek	34
1498: LIX. cz. Hogy papi személyek világi öltözetben ne tarthassanak kezükön egyházi javadalmakat	34
1498: LX. cz. Hogy világi ügyekben senkit se idézzenek egyházi biróság elébe	34
1498: LXI. cz. Senkit se kényszeritsenek arra, hogy világi ügyekben egyházi birák előtt feleljen	35
1498: LXII. cz. Hogy az egyházi birák ne itéljenek birtokjog tárgyában	35
1498: LXIII. cz. A peres ügyeket csak fellebbezés utján és nem panaszképen kell az apostoli szék elébe vinni	35
1498: LXV. cz. A püspököknek a világiakkal ingatlan javak iránt kötött szerződései semmisek, még ha pénzfizetés is történt, a mely esetben a pénzt vissza kell tériteni	36
1498: LXVI. cz. A plébánosokat a kegyurak akarata ellenére nem szabad megerősiteni	36
1498: LXVII. cz. Egyházi javadalmakat nem kell fiatalok, tudatlanok, alkalmatlanok és járatlanok részére adományozni	37
1498: LXVIII. cz. Az áldozárok, az egyházak plébánosai a püspökmegyei zsinat alól pénzen ne mentesitsék magukat, hanem valamennyien jelenjenek meg a zsinaton	37
1498: LXIX. cz. A püspökök ne adóztassák meg a plébánosokat, hanemha egyszer, a pápai bullák megváltása czéljából, kegyes segély czimén	38
1498: LXX. cz. Két tisztséget viselhetnek: a nádor, az országbiró és a dalmátországi bán	38
1498: LXXII. cz. A hütlenek számára fegyvert és élelmi szereket nem szabad eladni	38
1500: XXXII. cz. Szerzetes apátságokat és prépostságokat nem szabad világiaknak adományozni
1500: XXXIII. cz. A szabad városok polgárait nem szabad világi ügyekben egyházi biró elébe idézni	39
1504: III. cz. Vármegyei ispánságokat nem kell örökösen adományozni	39
1504: X. cz. Hogy a király egyházi és világi javakat csak országlakósoknak és nem idegeneknek adományozhat	39
1504: XII. cz. Az egyházak főpapjai a plébánosoktól csak egyszer követeljenek kegyes segélyt	40
1504: XXVI. cz. A plébánosokat kegyuraik akarata ellenére nem kell megerősiteni	40
1504: XXVII. cz. Az apátságokat és prépostságokat szerzetesek részére kell adományozni	40
1507: XIII. cz. A javadalmaknak egy kézben való összehalmozását nem kell türni	41
1514: II. cz. A királyi jövedelmeket senkines se zálogitsa el a király	41
1514: LIX. cz. Senki kezén se legyen több egyházi javadalom	42
1514: LXV. cz. Miképen kell magokat a Rómába utazó javadalmasoknak a király részére lekötelezni, hogy Rómában bekövetkezett haláluk esetében javadalmaikat ne a pápa adományozza	42
1523: XVII. cz. A tisztségek magyaroknak és nem idegeneknek adományozandók	42
1525: III. cz. A király és királyné gyürüs pecsétjeit megőrzés végett magyar kanczellárokra kell bizni	42
1526: XXI. cz. Javadalmakat egyedül a király adományozhat	43
1526: XL. cz. A királyné a tisztségeket ruházza magyarokra	43
Werbőczy István Hármaskönyvéből
Előbeszéd 5. czim. Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között	44
Előbeszéd 6. czim. A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről	44
Előbeszéd 7. czim. Miért vannak alkotva a törvények? és a törvénynek négyféle részéről	46
Hk. Előbeszéd 8. czim. A statutumról és helyhatósági jogról	47
Előbeszéd 9. czim. Vajjon az egyházi vagy természeti vagy isteni joggal ellenkező statutumnak van-e ereje?	47
Előbeszéd 10. czim. Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősitésére?	48
Előbeszéd 11. czim. Miben különbözik a törvény a szokástól; és a szokásnak hármas erejéről	49
Előbeszéd 12. czim. Az egymással ellenkező törvényről, statutumról és szokásról mit kell tartanunk	50
I. R. 1. czim.	52
I. R. 4. czim. Hogy a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősitik meg	53
I. R. 5. czim. Hogy szolgálataival szerzett javairól mindenki szabadon rendelkezhetik	53
I. R. 6. czim. Hogy nemessé birtokadományozás nélkül is lehet valaki és hogy a törvény előtt a nemesség bizonyitására nemesi czimer nem szükséges	54
I. R. 7. czim. Hogy a nemes atyától és nem-nemes atyától született gyermekek valóságos nemesek, de nem megforditva	55
I. R. 8. czim. Hogy az örökbefogadás is nemesit	55
I. R. 9. czim. A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról	56
I. R. 10. czim. Hogy fejedelmünk az ország minden báró urának és nemeseinek igaz és törvényes utóda	58
Hk. I. R. 11. czim. Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál a megerősités kivül semmi egyéb joghatóságot magának fönn nem tartott	59
I. R. 12. czim. Hogy minden főpap ur és egyházi személy a királynak hűségi hódolattal tartozik és hogy világi javaikra nézve e világi biróságok alá tartoznak	60
I. R. 16. czim. Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró itélet kétféleképen különbözik egymástól	61
I. R. 17. czim. Kiket értünk az örökösök és maradékok alatt és mely fekvő jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mind kettőt	61
I. R. 20. czim. Vajjon a hűtlenség vétek miatt elmarasztaltnak mind a két ágat illető fekvő jószágai megkegyelmezés esetében ismét mind a két ágat illetik-e?	62
I. R. 23. czim. Meddig tart a királyi jog s mennyi idő alatt évül el?	62
I. R. 24. czim. A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása	62
I. R. 40. czim. Hogyan osztozzanak a testvérek az apai és ősi fekvő jószágokból?	63
I. R. 41. czim. Mi történik, ha az apai ház kőből van, vagy nagy költségekkel épült?	64
I. R. 42. czim. Hogy az okiratoknak gondját a legidősebb fitestvér viseli	64
I. R. 47. czim. Hogy az atyafiak között megosztott összes fekvő jószágok valamelyikük magvaszakadtával, más házasság közbejöttével is, a másikra háramlanak	65
I. R. 48. czim. Vajjon a férjnek és feleségnek együttesen adományozott fekvő javak a férj magvaszakadtával feleségére szállanak-e és viszont?	65
I. R. 51. czim. A jószágoknak megosztásáról az atyák és fiuk közt és az atyai hatalomról	66
Hk. I. R. 52. czim. Azok az esetek, melyekben az apa fiát a jószágok megosztására kényszeritheti	67
I. R. 54. czim. Az osztálynak még egy esetéről és a fiut anyai jogon illető fekvő jószágokról	68
I. R. 57. czim. Hogy minden ur és nemes saját fekvő jószágairól szabadon rendelkezhetik	68
I. R. 67. czim. Hogy valaki kétféle módon mondható a fekvő jószágok urának. És végül a szerződésekről	69
I. R. 68. czim. Hogy a fekvő jószágok erőszakos elfoglalóit azokból viszont erőszakkal kivetni szabad	70
I. R. 70. czim. Mi a fekvő jószágoknak kölcsönös cseréje és miért gondolták azt ki?	70
I. R. 74. czim. Mire való a szavatosság vagy az előre vállalt mentesitő biztositék?	71
I. R. 75. czim. Kiket értünk törvényes megtámadók alatt?	72
I. R. 76. czim. A szavatosságot vagy mentesitő biztositékot illető nevezetes kérdés?	72
I. R. 77. czim. Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem léphetnek fel	73
I. R. 78. czim. Miképen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása szükséges ahhoz az esetek különféleségéhez képest?	73
I. R. 79. czim. Minő időközökben nem foly az elévülés, s mikor nincs helye annak	74
I. R. 84. czim. A határelkülönitésről és igazitásról általában	75
Hk. I. R. 85. czim. Mikép értjük azt, hogy a határigazitásban elévülésnek nincs helye?	76
I. R. 87. czim. Mit kell tartanunk azokról a földekről, melyeket a folyam árja szakasztott el?	77
I. R. 91. czim. Hogy a hajadon leányok bevallásokat nem tehetnek	78
I. R. 93. czim. A hitbér és jegyajándék meghatározása	78
I. R. 94. czim. Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket értünk ez elnevezés alatt	80
I. R. 95. czim. Hogy a hitbért részint pénzül, részint könnyen eladható dolgokkal kell kifizetni és melyek a könnyen eladható dolgok?	80
I. R. 96. czim. Hogy az asszonynak első férjétől egész, a másodiktól pedig fél hitbér jár, és honnan fizetik a hitbért?	81
I. R. 97. czim. Miként követelhető egyszerre a leánynegyed is és a hitbér is?	81
I. R. 98. czim. Miképen lehet és miképen nem lehet az asszonyoknak férjeik fekvő jószágaiból kitenni? és ezeknek ingó javairól	81
I. R. 99. czim. A férj ingó vagyonának megosztásáról annak özvegye, gyermekei és atyafiai között	82
I. R. 100. czim. A jegyajándékról és a menyasszonynyal s a menyasszonynak menyekző idején adott dolgokról	83
I. R. 101. czim. Az elhunytnak ötven számon alul levő méneséről	83
Hk. I. R. 102. czim. A férjnek birtojogairól, melyeket a feleségével között házasság tartama alatt szerzett	84
I. R. 105. czim. Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti, de jegyajándékát nem	85
I. R. 106. czim. A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött házasságról	85
I. R. 107. czim. Miképen tudjuk meg, hogy a vérrokonok rokonságuk tudatában kötötték meg egymásközt a házasságot	86
I. R. 108. czim. Hogy a vérrokonok között a rokonság nem tudása a gyermekek törvényességét, tudása pedig azok törvénytelenségét hozza magával	86
I. R. 109. czim. Miképen engedheti el a feleség férjének a maga hitbérét	86
I. R. 110. czim. A férj feleségének és viszont a feleség férjének fekvő jószágaira nézve miként tehet bevallást	87
I. R. 111. czim. A gyermekek törvényes és nem törvényes koráról és azok ügyvéd-vallásáról	88
I. R. 112. czim. Kiket tekintünk önjoguaknak és a gyermekek háromféle gyámságáról	89
I. R. 118. czim. Mit jelent az «agnatio» és «cognatio», vagy az «agnatus» és «cognatus»?	90
I. R. 128. czim. Milyen ereje van a korleveleknek és miképen lehet a teljes koron alul tett bevallásokat visszavonni?	90
I. R. 129. czim. Hogy az árvák, az ellenük gyermekkoruk idején inditott perekben felelni nem tartoznak	91
Hk. I. R. 130. czim. Hogy a gyámgyermekek az apjuk életében kezdett perekben felelni kénytelenek	92
I. R. 131. czim. Még egy esetről, melyben a nem törvényes koru gyámgyermekek is tartoznak felelni	92
I. R. 133. czim. Mi az ingó és ingatlan javak becsüje és miképen történik ez?	93
II. R. 2. czim. Hányféleképen értjük a közönséges végzeményt?	93
II. R. 3. czim. Kik alkothatnak törvényeket és statutumokat?	94
II. R. 4. czim. Kiket értünk a nép és kiket a köznép elnevezése alatt?	95
II. R. 5. czim. A rendeletek és statutumok kiket köteleznek?	96
II. R. 7. czim. A kiváltság meghatározása és hányféle a kiváltság?	96
II. R. 8. czim. Vajjon a kiváltság eltörli-e a végzeményt és viszont?	97
II. R. 9. czim. Hogy a kiváltság kétféle tekintet alá eshetik; és kétféleképen kelhet. És először törvényesen	98
II. R. 10. czim. Hogy a kiváltság másoknak kétféle módon válhatik sérelmére	98
II. R. 11. czim. Második módon, ha a kiváltság törvény ellenére kél	99
II. R. 12. czim. A kiváltság hányféle módon veszti erejét	100
Hk. II. R. 13. czim. Miképen határozzuk meg a pecsétet és hogy a pecsét kétféle	101
II. R. 39. czim. Hogy fejedelmünk sem főbenjáró itélet alá nem eshetik, sem saját személyében más ellenében esküdni, sőt jogait előadni sem tartozik	102
II. R. 46. czim. Mi módon kell a káptalant vagy konventet együttesen és a magán személyeket külön-külön elitélni?	102
II. R. 47. czim. Mit kell tennünk, ha egyes káptalani személyt elitélnek?	103
II. R. 48. czim. Azoknak a károknak megtéritéséről, a melyeket az egyházi személyek tisztjei okoznak	103
II. R. 49. czim. Mi módon kell itéletet hozni a főpapra a káptalannal együttesen és külön-külön	104
II. R. 57. czim. Minő hatálya van az elitélt ember részére adott királyi kegyelemnek? És a birót illető részekről	104
II. R. 62. czim. Miképen örökölnek az apának elitélése előtt és után született fiai az apai fekvő jószágokban	105
II. R. 69. czim. A széksértés büntetéséről és a kisebb itélet terhének fizetéséről	106
III. R. 2. czim. Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statutumokat?	107
III. R. 3. czim. Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáról	109
III. R. 16. czim. Polgárok között miképen kell az örökséget és tartozékait birtokba venni?	110
III. R. 22. czim. Hányféleképen és hogyan kell a védelmet értenünk?	110
Hk. III. R. 24. czim. Vajjon segitségre lehet-e egyik ember a másiknak?	111
III. R. 30. czim. Miképen háramlik a végrendelkezés nélkül elhalt paraszt vagyona a földesurra?	111
I. Ferdinand
1536: XLII. cz. Fekvő jószágokat, valamint egyházi javadalmakat meg tisztségeket, nem szabad idegenek részére adományozni	112
1536: LIX. cz. A kikényszeritett kötelezések, igéretek és ideiglenes átruházások megsemmisitendők	112
1548: VI. cz. Milyen módon állitható vissza a vallás az ő régi állapotába	112
1548: XIV. cz. A király iránt mindenki tanusitson engedelmességet	110
1550: LXII. cz. Minden vármegyének legyen pecsétje, a melyet az alispánok és szolgabirák meg esküdttársak pecsétei alatt szekrényben kell tartani	113
1553: IX. cz. Az egyházi javadalmak adományozása és az egyházakban követelt kegyuri jogoknak kimutatása	113
1557: X. cz. Az egyházak szabadságainak, mentességeinek és kiváltságainak megtartása	114
1557: XI. cz. Az egyházaktól elvont egyházi javakat a plébánosok, és ha ezek nem tennék, a püspökök a törvény utján visszaszerezzék	114
1559: VIII. cz. A magyar ügyeket magyar tanácsosokkal kell tárgyalni	115
1559: IX. cz. Magyar ügyekben a német kanczelláriából leveleket ki ne adjanak és hogy azokat, a kik a királyi parancsokat számba nem veszik, tettleg megbüntessék	115
1559: XLI. cz. A püspökök tisztének és joghatóságának szabad gyakorlása	116
1563: XXXIV. cz. Az idegen kapitányoknak és más elöljáróknak az országból kiküldése	116
Miksa
1567: XXXI. cz. A leleszi prépostság fekvő javaira vonatkozó ellentmondás	117
1569: XXXVI. cz. Az ürességben levő egyházi javadalmaknak az arra alkalmas személyek részére adományozása	117
Rudolf
1599: XLVIII. cz. Az ország karai és rendei, Ő császári és királyi felsége előtt, önként és egyértelemmel tekintetes és nagyságos Pálffy Miklós urnak nagyobb tisztségekkel és javadalmakkal ékesitése végett alázattal közbenjárnak	118
II. Mátyás
K. e. 1608: I. cz. A vallásügyről	119
K. e. 1608: II. cz. A magyarokkal és a törökökkel kötött békéről	119
K. e. 1608: III. cz. A nádor és a személynők választásáról	119
K. e. 1608: IV. cz. A korona visszahozásáról és őrzéséről	120
K. e. 1608: V. cz. A kincstárnokról	120
K. e. 1608: VIII. cz. A jezsuita atyákról	121
K. e. 1608: X. cz. A kanczellárság tisztét valamelyik jól érdemesült személynek kell adományozni, és a királyi felség a magyar ügyekben csupán magyar tanácscsal éljen, és a kérvényezők is, a magyar tanácsosokon és titkárokon kivül, mint a kikre tartozik, a kiadványaik érdekében másokhoz ne forduljanak	121
K. e. 1608: XVIII. cz. Hogy a király Ő felsége az országban lakjék	122
1609: XXXIII. cz. Hogy a czimerek adományozásának a jól érdemesültekre tekintet legyen	122
1618: XXVIII. cz. A közországgyűléseken a karok és rendektől hozott czikkelyeknek a megerősitéséről	122
II. Ferdinand
1630: XXX. cz. A nemesitésnek, meg a czimeres levelek fölkérésének és adományozásának a módját előirják	122
1635: XVIII. cz. A törvények és statutumok alkotásának hatalma a királyt és az országot illeti; magánosok rendelkezései semmisek	123
1635: LXVI. cz. A királyi megkegyelmezés valód értelme ellen inditott pereket mely birák vizsgálják meg?	123
III. Ferdinand
1638: XXXIII. cz. A főispáni tisztek és méltóságok adományozása kiskoruak részére ne történjék	123
1638: XLVIII. cz. A szent korona fekvőjószágai és a fiscus jogai az ország és a vármegyék terhei viselésének alávetve legyenek; a tisztviselők az ország törvényei alatt állani tartozzanak; az ellenszegülőket büntetni kell	123
1647: XVII. cz. Hogy világi birtokokat nem szabad egyháziak részére elidegeniteni	124
1647: XXI. cz. Hogy Ő felsége vagy utódai jövőre ne adományozzák el az ország vármegyéit és a magánosok uradalmait	124
1647: CII. cz. A győri püspök ur a káptalan jogaiba és joghatóságába ne avatkozzék bele	124
1655: XXXVI. cz. A nemesitésnek korábbi módja megtartandó, és a közzététel abban a vármegyében történjék, a melyben a közzététető lakik	125
1655: XLV. cz. A koronaőrök közül legalább az egyik maradjon a szent korona mellett; és a német katonák büntetés tekintetében is tőlük függjenek	125
1655: LXXXI. cz. Miképen kelljen az árviztől elsodort területeket visszaszerezni?	125
I. Lipót
1659: XXV. cz. A külföldi katonaságot három év alatt vigyék ki; s addig is a nádorispán urtól s a helybeli parancsnokoktól és kapitányoktól függjön; és az ország beleegyezése nélkül, bárkinek szavára s tanácsára be ne hozzák. Továbbá az ágyuk és hadi szerelvények vontatásának megtartandó módját elrendelik	125
1659: XXXVIII. cz. Egyházi s világi tisztségek s javadalmak honfiaknak adományozandók	126
1687: II. cz. A mostani császári és királyi szent felség fenséges finemű örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánitják	126
1687: III. cz. Fentisztelt Ő császári s királyi felsége fiágának magszakadása után következni fognak a fennirt uralkodásban: a mostani felséges spanyol király fiörökösei, ugyancsak az elsőszülöttek; csak ezeknek kihalása után nyerjen helyet a karok és rendek ősi, régi, helybenhagyott szokása s előjoga a királyválasztásban	127
1687: IV. cz. Jeruzsálemi II. Endre király 1222. évi 31. t. czikkelyét bizonyos részében megmagyarázzák	127
1687: IX. cz. A mágnások idősb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödéséről	128
1687: X. cz. A főrendek üléséről	129
1687: XI. cz. A gyermekek s végrendelet nélkül elhalt férj és feleség között, a zálogos javakban s ingóságokban egymás irányában való kölcsönös és viszonosan megtartandó örökösödést állapitanak meg	129
1687: XIII. cz. Hogy a kényszeritett bevallásokat a törvényszékeken semmiseknek tekintsék, megujitják Mátyás király harmadik decretumának 26-ik czikkét, magyarázattal	130
1687: XX. cz. A jezsuita-szerzetet Magyarországba s annak csatolt részeibe beveszik s állandósitják	130
III. Károly
1715: XVI. cz. A főpap urak szabad végrendelkezési képességéről	130
1715: XXVI. cz. A kir. fiscus örökösödéséről	131
1715: XXVII. cz. A végrendeletekről	132
1715: XXXIV. cz. A kunokról, jászokról és filiszteusokról	132
1715: XXXVIII. cz. Az ország szent koronája őrzésének helyéről s annak őrei választásáról	133
1715: XLVIII. cz. A gonosztevőket szabadon bocsátóknak büntetéséről, s hogy csak a királyi felség adhasson halálra itélteknek kegyelmet	134
1715: LXXI. cz. Bármely vallásos szerzetbe lépő személyek örökrészének kiszakitásáról	134
1715: LXXIII. cz. A premontrei szabályozott kanonok rend és a jezsuitarend atyáinak ülésjogáról	135
1715: LXXIV. cz. A bozóki vár és uradalom felerészét illető peres ügyben	135
1715: CII. cz. Az alábbirt szerezetes rendeket Magyarországba s csatolt részeibe felveszik	136
1715: CXI. cz. A karok és rendek Ő legszentségesebb felségének köszönetet mondanak, hogy a mostani esztergomi érsek ur hivatalbeli uródait római szent birodalmi herczeg méltóságával feldisziteni méltóztatott	136
1723: I. cz. Az ország s az ahhoz kapcsolt részek karai és rendei Ő császári és királyi szent felségének szabadságaik s kiváltságaik atyai és legkegyelmesebb megerősitéseért s a karok és rendek közepette saját legszentségesebb személyében megjelenéseért legnagyobb köszönetet mondanak	137
1723: II. cz. Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről	138
1723: III. cz. Az ország s kapcsolt részei karainak és rendeinek jogait, kiváltságait és szabadságait megerősitik	140
1723: XLV. cz. Országos levéltár felállitásáról, s mások leveleinek a királyi kamarákból, s a szent Mártonról nevezett szent-pannonhalmi conventből és Erdélyből visszavételéről	140
1723: L. cz. Az elsőszülöttségről és az 1687. évi IX. t. cz. magyarázatáról	141
1723: LI. cz. A kamarai javak iránt folytatandó perekről	141
1723: LV. cz. A főpapoknak megyéikben s javadalmaikban lakásáról	142
1723: LVI. cz. A főispánoknak megyéikben lakásáról s a megyék tisztujitásáról, az alispánok s más tisztviselők állásáról	142
1723: LXX. cz. A haza gyermekeinek jó tanokban nevelése; s hogy az alapitványok és kegyes hagyományok, melyeket bármiképpen elhanyagoltak, helyreállitandók s a nem foganatositottak foganatositandók	143
1723: LXXI. cz. Őrködni kell, hogy az egyházak s egyházi jogok el ne pusztuljanak	143
1723: XCVI. cz. A verescsillagos-keresztes ispotályosok rendjét Magyarországba s az ahhoz kapcsolt részekbe, az alábbirt rendekkel együtt befogadják	144
1723: CIV. cz. Hogy a Magyarországot illető dolgokba s ügyekbe a követségeknél az országlakókat alkalmazzák	145
1729: XXXVI. cz. Hogy az osztályigazitás vagy uj osztály megnyerésére a törvényes harminczkét év alatt lépéseket tenni elmulasztók, elévülés alá esnek	145
1729: XXXVII. cz. Hogy a kik fehérlevelek vagy kötelezvények mellett is támasztott követeléseikre nézve a törvényes harminczkét esztendőn belül való jelentkezésüket elmulasztják, elévülés alá esnek	146
Mária Terézia
1741: X. cz. A primási és érseki méltóságról	147
1741: XI. cz. A magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által intézéséről	147
1741: XV. cz. Az egyházi és világi javadalmak, méltóságok és hivatalok adományozásáról	148
1741: XVI. cz. A főpapoknak és más javadalmasoknak egyházmegyéikben s javadalmaikban való lakásáról és kanonokságok adományozásáról	148
1741: XIX. cz. Adomány- és czimeres levelek kiadásáról	148
1741: XXIII. cz. A királyi ügyészségnek a peres eljárásban és a törvény elé állásban való kötelezettségéről	149
1741: XXVIII. cz. A polgári telkeket birtokló katonai személyekről	149
1741: XLIII. cz. A nagyszombati nemes nevelőház részére tett Pázmán-féle alapitvány ügyéről	149
1741: XLIV. cz. A Foglár-féle alapitványról	150
1741: LXI. cz. A magyarok neve alatt Dalmát-, Horvát- és Szlavonország benszülött fiai is értendők	150
1741: LXV. cz. A Szent Domokos prédikáció testvérek rendje Magyarországba és a hozzákapcsolt részekbe befogadtatik	150
1751: I. cz. Ő császári és királyi felségének Magyarországon való királyi lakásáról	151
1751: III. cz. A primási és érseki méltóságról, és székhelyének az alája rendelt káptalannal együtt Esztergomba leendő átviteléről	151
1751: VII. cz. Az ujonnan visszaállitott kalcsai káptalan beczikkelyezése	151
1751: XII. cz. A lelkészi illetmények szabályozásáról	152
1751: XVII. cz. A hajóknak és tutajonak, melyek bármely folyón föl vagy lefelé mennek, szabad átkelésről	152
1751: XXI. cz. A Löwenburg-féle alapitványról	152
1751: XXV. cz. A jászokról és kunokról	152
1765: VI. cz. Az országzászlósi méltóság a nemes testőrség kapitányának megadatik	153
1765: VIII. cz. Hogy katonai joghatóság a nemesek javai fölött ne gyakoroltassék	153
1765: XXX. cz. Az ujabban szokásba hozott «osztrák tengermellék» elnevezéséről	153
1765: XXXI. cz. A buccarii révnek a közlekedés számára leendő megnyitásáról	154
1765: XLII. cz. Szeráfi Szent Ferencz atyának, Szent Erzsébetről elnevezett tartományi kisebb szerzetes-rendje Magyarországba és a hozzákapcsolt részekbe ujólag befogadtatván, törvénybe iktattatik	154
1765: XLIII. cz. A Notre-Dameról nevezett szerzetes-szüket Szent Ágoston rendtartása szerint szervezett gyülekezete bevétetik	154
II. Lipót
1790: III. cz. Hogy a király fölavatása és koronáztatása minden trónváltozáskor fél éven belül végrehajtassék	155
1790: VI. cz. Hogy az ország szent koronája Budán őriztessék	155
1790: VII. cz. A tiszai kerületnek a munkácsi uradalom helyébe koronajószágul való helyettesitéséről	155
1790: IX. cz. A királyi felségnek az országban való személyes lakásáról	156
1790: X. cz. Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről	156
1790: XI. cz. Hogy az ország határai el ne idegenittessenek, és hogy az azokra nézve támadt viták eldöntetvén, az elszakitottakat vissza kell állitani	157
1790: XII. cz. A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról	157
1790: XVI. cz. Hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne használtassék, a magyar nyelv pedig megtartassék	158
1790: XVII. cz. Az 1741: XI. czikkely foganatositásáról	158
1790: XVIII. cz. Hogy a magyar kormányszékeknél szolgáló egyének miképen tegyenek esküt, és hogy azok, föjelentés esetében, meghallgattatásuk előtt hivatalukról ne mozdittassanak el	158
1790: XIX. cz. A segedelmekről és az adózásról	159
1790: XX. cz. A só áráról	159
1790: XXII. cz. A posta és a bányaügy miképen igazgatandó a törvényekkel megegyezően	160
1790: XXIII. cz. Isten egyházairól és az alapitványokról	160
1790: XXVI. cz. A vallás ügyéről	160
1790: XXVII. cz. A görög nem-egyesült vallásuakról	166
1790: XXXIX. cz. A királyi curiának Pestre való áttételéről, továbbá a királyi helytartótanácsról és a magyar kamaráról	166
1790: XLII. cz. A kinvallatásról	166
1790: XLIII. cz. Hogy a polgároknak s nem-nemeseknek a fölebbezés megengedtessék	167
1790: LXI. cz. A tengermelléki részek bekeblezéséről	167
Erdélyi 1791. évi novelláris czikkelyek
Erd. 1791: II. cz. Hogy a Lipót-féle szentséges hitlevelet Ő felsége utódai annyiszor a mennyiszer ujból erősitsék meg	167
Erd. 1791: VI. cz. Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról, és ennek a nagyfejedelemségnek saját, és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról	175
Erd. 1791: VII. cz. A fejedelemmel és rendekkel közös törvényhozó hatalomról	175
Erd. 1791: VIII. cz. A végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról	176
Erd. 1791: XV. cz. Hogy a közhivatalokra a haza polgárai alkalmazandók	176
Erd. 1791: XVI. cz. A mi a nemesi jogokat illeti, azokat Magyarország és az erdélyi fejedelemség nemesei és honfiai viszonosan és egyenlően élvezik	176
Erd. 1791: XVII. cz. Arról, hogy a nemeseknek a közhivatalok viselésére nézve is egyenlő joguk és szabadságuk van a grófokkal és bárókkal és külön rend alakitásának a kizárásáról	177
Erd. 1791: XXXI. cz. A közügyeknek az erdélyi fejedelemség határain belül magyar nyelven való tárgyalásáról	177
Erd. 1791: LIII. cz. Az Erdélyben bevett négy vallás jogainak, szabadságainak és szabad gyakorlásának egyenlőségéről	178
Erd. 1791: LIV. cz. Az alapitványoknak az alapitók szándéka szerint való kezeléséről	178
Erd. 1791: LVIII. cz. Hogy a lelkészek a szentségeknek a saját vallásukhoz tartozó betegek részére való kiszolgáltatása végett bármely helyre vagy egyházba szabadon elmehetnek és a halottakat szabadon eltemethetik	178
Erd. 1791: LX. cz. A görög szertartásu nem-egyesületek vallásának szabad gyakorlatáról	178
Ferencz
1792: VII. cz. A magyar nyelv tanitásáról és használatáról	179
1792: VIII. cz. Az 1791. évi 17. és 22. czikkely foganatositása iránti intézkedésről, valamint arról, hogy a hadbiztossági tisztségek magyarokra ruháztassanak	179
1792: IX. cz. Hogy a magyar és határőrvidéki ezredekhez fő- és törzstisztekül született magyarok választassanak s ezredtulajdonosokul kineveztessenek, valamint a katonai fiatalságnak a katonai akadémiákban való neveléséről	180
1792: X. cz. Az illyr kanczellária eltörléséről, továbbá a nem-egyesült görög szertartásu püspökök szavazat- és ülésjogáról	180
1802: XVII. cz. Az esztergomi főszékesegyházi káptalannak alapitási helyére, Esztergomba leendő visszaviteléről	181
1802: XVIII. cz. Hogy a szalavári apátság a gottvitzi praelatus fönhatósága alól vétessék ki	181
1802: XX. cz. A nem-nemesek pörlekedési képességéről	182
1802: XXII. cz. Az erőszakkal kivetettek visszahelyezéséről	182
1802: XXIII. cz. A határvillongások kiegyenlitéséről	183
1807: IV. cz. Fiume város és kikötő beczikkelyeztetik; a fiumei kormányzónak a főrendek tábláján, Fiume város követeinek pedig a kk. és rr. tábláján ülés- és szavazatjog adatik	184
1807: XIII. cz. Az erőszakosan kivetettek visszahelyezéséről	184
1807: XXIV. cz. A magyar országos Széchényi-könyvtárról	186
1808: VII. cz. A katonai Ludovika-akadémiáról	186
1808: VIII. cz. A Nemzeti Muzeum felállitásáról, és a magyar nyelv művelését előmozditó más intézkedésekről	190
1827: III. cz. Az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról	191
1827: IV. cz. Az 1790-91: 19. czikkely rendelkezésének mindenkor pontos megtartásáról	191
1827: XI. cz. A hazai nyelv művelésére fölállitandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról	192
1827: XII. cz. Azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak	192
1827: XIII. cz. A Száván tuli országrészek és a magyar tengermellék visszakeblezéséről	192
1827: XVII. cz. A Ludovika katonai akadémia haladéktalan fölállitásáról	193
1827: XIX. cz. Gróf Festetits Lászlónak kétrendbeli ajánlatai beczikkelyeztetnek	193
1827: XXI. cz. Az érsek széknek s egyszersmind az esztergomi egyház főkáptalanjának alapitása helyére leendő visszaviteléről	194
1827: XXII. cz. Mátyás VI. végz. 32. czikkelyének rendelkezése eltörültetik	194
1827: XXIV. cz. A Bibits- és Király-féle alapitványokról	194
1827: XXXVI. cz. A magyar nemes testőrseregről s az alapjának fölsegitésére tett ajánlatról	195
1830: VIII. cz. A nemzeti nyelv használatáról	195
1830: IX. cz. Az elhalt katonai személyek vagyonáról	196
1830: X. cz. A tengeri só igazgatásáról és a radoboji kénbányákról	197
V. Ferdinand
1836. évi törvényczikkek
III. t. cz. A Magyar Nyelvről	197
V. t. cz. A jobbágytelki állományról	198
VI. t. cz. Azokról, amelyek a telek haszonvételén felül a Jobbágyok hasznai közé tartoznak	208
VII. t. cz. A jobbágyi tartozásokról	212
X. t. cz. A földes-úri Törvényhatóságról és az urbéri Perről	213
XII. t. cz. A határbéli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságról	216
XIII. t. cz. A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről	220
XVI. t. cz. A birói itéleteknek okokkal leendő támogatásáról	220
XXI. t. cz. Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd Vármegyéknek, és Kővár Vidékének Magyar Országhoz való visszacsatolásáról	220
XXIV. t. cz. Négyesi Báró Szepessy Ignácz, Pécsi püspök által Pécsen alapitott Académiáról	221
XXVI. t. cz. Egy állandó hidnak Buda és Pest közötti épitéséről	221
XXIX. t. cz. Tarpa-Mező-Városának Beregh Vármegyéhez, és Falu-Dobos helységének Szathmár Vármegyéhez való csatoltatása Törvénybe iktatik	223
XXX. t. cz. István-megye helysége Bács vármegyéhez csatoltatik	223
XXXVII. t. cz. A nemzeti Muzeumról	223
XXXVIII. t. cz. A nemzeti Muzeumra folytatva tett ajánlásokról	224
XXXIX. t. cz. A Ludovicea magyar katonai Intézetre folytatva tett adakozásokról	225
XL. t. cz. Bárdányi Gróf Buttler Jánosnak a Magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlása Törvénybe iktattatik	226
XLI. t. cz. A Pesten országos költségen felállitandó nemzeti Játékszinről	226
XLII. t. cz. A tébolyodottak Intézetére tett ajánlásokról	227
1840. évi törvényczikkek
VI. t. cz. A magyar nyelvről	227
VII. t. cz. Az 1836-dik évi országgyűlésen alkotott s urbéri tárgyu törvényczikkelyek némely szakaszainak világositásukról s részint módositásukról	228
VIII. t. cz. A jobbágyok örökösödéséről	229
XII. t. cz. Az 1836: XVI. törvény rendelete kiterjesztetik	231
XXVI. t. cz. Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség összeirásáról és felosztásáról	232
XXVII. t. cz. A Sequestrumokról és Moratoriumokról	232
XXX. t. cz. A Jász és Kun kerületek községeiben behozandó összesitésről és arányositásról	232
XXXI. t. cz. Az 1836: XII-ik törvényczikkelynek a Hajdu kerületre kiterjesztéséről	233
XXXVIII. t. cz. A Dunát a Tiszával összekötő csatornáról	233
XXXIX. t. cz. A Buda és Pest városai között épitendő álló hid tárgyában készült szerződésről	235
XLI. t. cz. Néhai Alagovich Sándor zágrábi püspök árvaintézetbeli alapitványa törvénybe iktattatik	235
XLII. t. cz. A magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról	236
XLIII. t. cz. A magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlásról	237
XLIV. t. cz. A pesti magyar szinházról	238
LV. t. cz. Mack Ignácz alapitványáról	239
1844. évi törvény-czikkek
II. t. cz. A magyar nyelv és nemzetiségről	239
IV. t. cz. A nemesi javak birhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről	240
V. t. cz. A nem-nemeseknek is minden kövhivatalokra lehető alkalmazásáról	240
XIII. t. cz. Hrabovszky-féle alapitvány iránti követelésnek kiczikkelyezéséről	241
Erdélyi 1847. évi törvény-czikkek
I. cz. A magyar nyelvről	241
III. cz. Az urbériségről	242
IV. cz. Az urbéri állományokról és helységek osztályzatáról	243
XIV. cz. Az urbéri hatóságról, annak tárgyairól és urbéri eljárásáról	247
XV. cz. A határrendezés és birtok elkülönitésről	247
XVI. cz. A nemtelenek személyes föl- és alperességéről	251
1848. évi törvény-czikkek
I. t. cz. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik	252
II. cz. Fenséges cs. kir. austriai főherczeg Istváu Magyarország nádorává választatik	252
III. t. cz. Független magyar felelős ministerium alakitásáról	252
IV. t. cz. Az országgyülés évenkénti üléseiről	256
V. t. cz. Az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról	258
VI. t. cz. Az 1836: 21. t. cz. foganatositásáról	262
VII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitéséről	263
VIII. t. cz. A közös teherviselésről	264
IX. t. cz. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről	264
X. t. cz. Az összesitésről, legelő elkülönözésről és faizásról	265
XI. t. cz. Azon ügyekről, melyek eddig a földesuri hatóságok által intéztettek	265
XII. t. cz. Az urbéri megszüntetett magánuri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról	266
XIII. t. cz. A papi tized megszüntetéséről	267
XIV. t. cz. A hitelintézetről	267
XV. t. cz. Az ősiség eltörléséről	267
XVI. t. cz. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról	268
XVII. t. cz. A megyei tisztválasztásokról	268
XVIII. t. cz. Sajtótörvény	268
XIX. t. cz. A magyar egyetemről	272
XX. t. cz. A vallás dolgában	272
XXI. t. cz. A nemzeti szinről és ország czimeréről	273
XXII. t. cz. A nemzeti őrseregről	274
XXIII. t. cz. A szabadkirályi városokról	274
XXIV. t. cz. A községi választásokra nézve	274
XXV. t. cz. A Jász-Kun kerületekről	275
XXVI. t. cz. A Hajdu kerületről	275
XXVII. t. cz. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről	275
XXVIII. t. cz. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról	275
XXIX. t. cz. Az ország közhivatalnokairól	275
XXX. t. cz. A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről	276
XXXI. t. cz. A szinházakról	276
Erdélyi 1848. évi törvényczikkek
I. cz. Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról	279
II. cz. A legközelebbi közös hongyülésre küldendő követek népképviselet alapján választásáról	280
IV. cz. Az urbériségeken feküdt uri szolgálat (robot), dézsma és pénzbeli fizetések kisajátitásáról	282
V. cz. Az urbéri kisajátitott magánuri javadalmak státus adóssággá változtatásáról	284
I. Ferencz József
Az 1861. évi országbirói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok
1867. évi törvényczikkek
I. t. cz. Fölséges I. Ferencz József ur Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik	308
II. t. cz. Az Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé igtatatnak	309
III. t. cz. Ő császári s apostoli királyi Felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károlynak a trónörökléséről még 1848-ik évben történt lemondásaikról	312
IV. t. cz. A koronázott királyi Felségnek tiszteletdíj ajánltatik	312
V. t. cz. Felséges Erzsébet királyné megkoronáztatán, részére tiszteletdij ajánltatik	312
VI. t. cz. Az ország szent koronája őreinek megválasztásáról	313
VII. t. cz. Az 1847/48 III. t. cz. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módositásáról és a nádorválasztás elhalasztásáról	313
VIII. t. cz. A miniszterium alakitására vonatkozó 1847/48 III. t. cz. 12. §. módosításáról	313
IX. t. cz. A magyar ezredek kiegészitésére szükségelt ujonczok megajánlásáról	314
X. t. cz. Az 1847/48. évi IV. törvényczikk 6. §-ának módositásáról	314
XI. t. cz. A nemzetőrségről szóló 1847/48. XXII. t. cz. felfüggesztetik	314
XII. t. cz. A magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról	314
XIII. t. cz. A vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről	328
XIV. t. cz. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867: XII. törvényczikkben a sanctio pramatica folytán közösöknek ismert államügyek terheit ezentul viselik	328
XV. t. cz. Az államadósságok után a magyar koronai országai által vállalandó évi járulékról	328
XVI. t. cz. A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről	330
XVII. t. cz. Az izraeliták egyenjoguságáról polgári és politikai jogok tekintetében	331
XVIII. t. cz. Az 1868-ik év első évharmada folytán viselendő közterhekről	331
1868. évi törvényczikkek
I. t. cz. A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvezéséről	332
II. t. cz. A czukor és égetett szeszes italok kivitelénél visszatéritendő fogyasztási adóról	338
III. t. cz. A törvények kihirdetéséről	338
IV. t. cz. Az 1868-ik évi május hó elsejétől ugyanazon év junius hó 30-ikáig viselendő közterhekről	339
V. t. cz. A gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról	339
VI. t. cz. A kereskedelmi és iparkamarákról	339
VII. t. cz. A magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és sulya iránt	344
VIII. t. cz. Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része épitése tárgyában	345
IX. t. cz. A görög-keleti vallásuak ügyében	346
X. t. cz. Az 1868-dik évi julius hó elsejétől ugyanazon évi september hó 30-áig viselendő közterhekről	348
XI. t. cz. A sójövedék iránt	348
XII. t. cz. A Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épitése tárgyában	350
XIII. t. cz. A magyar észak-keleti vasut kiépitése tárgyában	351
XIV. t. cz. A dohányjövedék iránt	351
XV. t. cz. A lottojövedék iránt	353
XVI. t. cz. A szeszadóról	353
XVII. t. cz. A bor- és husfogyasztási adó iránt	354
XVIII. t. cz. Az arany és ezüst finomsági tartalma, ellenörzése s fémjelzése iránt	354
XIX. t. cz. A söradóról	354
XX. t. cz. A czukoradó iránt	355
XXI. t. cz. A közadók kivetése, befizetése biztositása, behajtása és pénzügyi törvényszékek felállitása iránt	355
XXII. t. cz. A házadóról	356
XXIII. t. cz. A bélyeg- és illetékek, valamint a dijak tárgyában	356
XXVII. t. cz. A magyar ezredekhez 1868-ik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában	361
XXVIII. t. cz. Az 1868-dik évi államköltségvetésről	361
XXIX. t. cz. A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról	361
XXX. t. cz. A Magyarország, s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlitése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről	367
Függelék az 1868: XXX. törvényczikk 48. §-ához. A Horváth-Szlavon- és Dalmátországok által önkormányzati jogkörükben alkotott törvények jegyzéke	378
XXXI. t. cz. Az uzsoratörvények eltörléséről	389
XXXII. t. cz. Az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállitására megkivántató póthitelről	390
XXXIII. t. cz. Az urbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtéritésről	390
XXXIV. t. cz. A személyes kereseti adóról	395
XXXV. t. cz. A bor- és husfogyasztási adóról	395
XXXVI. t. cz. Az 1853. évi deczember hó 5-dikén kelt általános és 1857. évi február 18-án kelt dalmátországi külön vám-tarifának némi módositása iránt	395
XXXVII. t. cz. Az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában	395
XXXVIII. t. cz. A népiskolai közoktatás tárgyában	396
XXXIX. t. cz. A gyula-fehérvári görög-katholikus érsekség s a lugosi és szamosujvári görög-katholikus püspökségek iránt	417
XL. t. cz. A véderőről	417
XLI. t. cz. A honvédségről	418
XLII. t. cz. A népfelkelésről	418
XLIII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról	418
XLIV. t. cz. A nemzetiségi egyenjoguság tárgyában	422
XLV. t. cz. A magyar keleti mozdony-vasut, valamint annak Gyula-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagyszebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában	427
XLVI. t. cz. A függő adósságok ellenőrzéséről	428
XLVII. t. cz. A közös nyugdijakról	428
XLVIII. t. cz. A vegyes házassági válóperekről	429
XLIX. t. cz. A vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról	429
L. t. cz. Az 1869-ik évi államköltségvetésről	430
LI. t. cz. A tiszavidéki vaspálya-társulat tartozása törlesztéséről	430
LII. t. cz. A Lonjsko polje terület ármentesitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. évi XXV. törvényczikkek 7. §-ban foglalt kedvezmény kiterjesztéséről	430
LIII. t. cz. A törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról	430
LIV. t. cz. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában	433
LV. t. cz. A kisajátitásról	474
LVI. t. cz. A kisajátitásról Buda és Pest városok területén	474
LVII. t. cz. A sz. kir. Pest város által felveendő kölcsön tárgyában	474
LVIII. t. cz. Az 1868. évi XXIII. törvényczikk 30. §-ának az 1869-ik év végeig leendő kiterjesztéséről	474
1869. évi törvényczikkek
I. t. cz. A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadtengerészethez szükséges évi ujoncz-jutalék megállapitása, s az 1869-dik évre megajánlása tárgyában	475
II. t. cz. A vámkezelési költségek általánitásáról	475
III. t. cz. A népszámlálásról	475
IV. t. cz. A birói hatalom gyakorlásáról	475
V. t. cz. A magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában	479
VI. t. cz. Az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése és üzlete tárgyában	480
VII. t. cz. A német vámegylettel 1868 márcz. 9-én kötött kereskedelmi- és vámszerződésről	480
VIII. t. cz. Az Angolországgal 1868. évi ápril 30-án kötött hajózási szerződésről	481
IX. t. cz. A tiroli Jungholz községnek, a bajor vám- és közvetett adórendszerhez kapcsolása iránt Bajorországgal 1868 május 3-án kötött szerződésről	484
X. t. cz. A svájczi szövetséggel 1868 julius 14-én kötött kereskedelmi szerződésről	492
XI. t. cz. A svájczi szövetséggel 1868 julus 15-én kötött postaszerződésről	493
XII. t. cz. Az 1868: VII. törvényczikk bővitése, illetőleg módositása iránt	505
XIII. t. cz. A szerb fejedelemséggel 1868 deczember 14-én kötött postaszerződésről	506
XIV. t. cz. Az egyesült Duna-fejedelmségekkel 1868 julius 14-én kötött postaszerződésről	519
XV. t. cz. A magyar sorhadi-csapatokhoz és a hadtengerészethez 1870. évre szükséges ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában	532
XVI. t. cz. A pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg- s illeték szabályozásáról	532
XVII. t. cz. A bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbitásáról	535
XVIII. t. cz. A bor- és husfogyasztási adóról	535
XIX. t. cz. A dohány-jövedék iránt	536
XX. t. cz. A czukoradóról	536
XXI. t. cz. A ház-, jövedelem- és személyes kereseti adóról	536
XXII. t. cz. A horvát-szlavon-dalmát minister és segédszemélyzete 1869. évi szükségletének fedezéséről	536
XXIII. t. cz. A hirlapbélyeg eltörléséről	536
XXIV. t. cz. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1869. évi keleti útja költségeinek fedezéséről	536
XXV. t. cz. A Mácsa-Ecskendi és valkó-szent-lászlói birtokrészek megvételéről és a korona javak állományába sorozásáról	536
XXVI. t. cz. Az 1870-ik év január 1-től ugyanazon év márczius 31-ig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról	538
1870. évi törvényczikkek
I. t. cz. Az Észak-német-szövetség-, Bajoroszág-, Württemberg-, Baden- és Hollandiával 1868 október 25-én kötött távirdai egyezményről	538
II. t. cz. A pesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény és gabonacsarnokok külön biróságainak visszaállitásáról	538
III. t. cz. Az osztrák-magyar monarchia és Angolország között az 1867. évi XVI. t.-czikk III. czikke értelmében kötött és Bécsben 1869. évi deczember 30-án aláirt pótegyezmény	539
IV. t. cz. Az 1869. évi XXVI. törvényczikk hatályának kiterjesztéseről	539
V. t. cz. Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről	539
VI. t. cz. A magyar koronához tartozó tengerpart kikötőiből tengeren külföldre szállitott tölgyfa után szedett kiviteli illeték megszüntetéséről	539
VII. t. cz. A pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartása iránt	539
VIII. t. cz. A postajövedék 1869-ik évi kiadásainak fedezésére póthitel ajánltatik meg	540
IX. t. cz. Az 1849-ik évtől az 1867-ik évig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyudijairól	540
X. t. cz. A Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről	541
XI. t. cz. Az 1870-ik évi államköltségvetésről	546
XII. t. cz. A közös magyar-horvát törvények kihirdetéséről Horvát- és Szlavonországokban	546
XIII. t. cz. A törvények kihirdetéséről szóló 1868: III. t. cz. 4. §-ának módositásáról	547
XIV. t. cz. Az 1868-iki LIV. t. cz. némely szakaszainak módositásáról	547
XV. t. cz. A királyi vegyes biróságok törvénybe iktatásáról	547
XVI. t. cz. Az itélő birák számának meghatározásáról a felebbviteli biróságoknál	547
XVII. t. cz. A szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulat adójáról és azon vállalatok által fizetendő adó felosztásáról, melyek igazgatósági székhelye vagy a magyar vagy az osztrák állam területén fekszik, de üzletüket a másik állam területére is kiterjesztik	548
XVIII. t. cz. Az állami számvevőszék felállitásáról és hatásköréről	549
XIX. t. cz. A Temes-folyó s Bega-csatorna területén eszközlött s még eszközlendő ármentesitési munkálatok költségeinek beszedéséről, s e területre az 1868: XXV. törvényczikk 7-ik §-ában foglalt kedvezmény kiterjesztéséről	553
XX. t. cz. A szőlőváltsági kötvények szelvényadójáról	553
XXI. t. cz. Az ő császári ap. és kir. Felsége 1869-ik évi keleti utja költségeinek pótlásáról	553
XXII. t. cz. A pest-dunai rakparton épitendő házak adómentességéről	553
XXIII. t. cz. A függő államadóság ellenőrzésére kiküldött bizottságról szóló 1868-iki 46. t. cz. 5. §-ának módositása tárgyában	554
XXIV. t. cz. A 10 krajczáros papir váltó és 6 pengő krajczáros ezüst váltópénzeknek a közforgalomból kivonásáról	554
XXV. t. cz. Az országgyülési képviselők lakbérilletményéről	554
XXVI. t. cz. A tiszai korona-uradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megváltásáról s a váltsági ár rendeltetéséről	554
XXVII. t. cz. A valkány-perjámosi másodrendű gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában	555
XXVIII. t. cz. A nyiregyházi-ungvári másodrendü gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában	556
XXIX. t. cz. Az 1868-dik évi XLV. törvényczikk 2-dik §. b) pontjának módositása tárgyában	556
XXX. t. cz. A budapesti lánczhid megváltása iránt a magyar állam és a lánczhidtársulat közt kötött szerződés jóváhagyásáról és beczikkelyezéséről	556
XXXI. t. cz. A gömöri iparvasutak hálózatának kiépítése tárgyában	560
XXXII. t. cz. A bánréve-nádasdi gőzmodonyu iparvasut kiépitése tárgyában	560
XXXIII. t. cz. A báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában	561
XXXIV. t. cz. Az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról, s ezen csatornának kiegészitéséről	561
XXXV. t. cz. Az 1868. évi XLIX. t. cz. 1. §-a d) pontjának módositása iránt	571
XXXVI. t. cz. Az 1870-ik évi XVI. t. cz. életbeléptetésére szükséges póthitelről	571
XXXVII. t. cz. A szentpéter-fiumei vasutnak a magyar korona területére eső része kiépitése tárgyában	571
XXXVIII. t. cz. Az alföld-fiumei vasut eszék-sziszek-károlyvárosi részének kiépitése tárgyában	573
XXXIX. t. cz. Az 1868-dik évi VIII-ik törvényczikk által helybenhagyott szerződés 5-dik és 20-dik §-ának módositása tárgyában	573
XL. t. cz. A Pesten épitendő posta- és távirdaházról és az e czélra szükséges póthitelről	574
XLI. t. cz. A magyar éjszak-nyugoti vasut kiépitése tárgyában	574
XLII. t. cz. A köztörvényhatóságok rendezéséről	574
XLIII. t. cz. Az 1870. évre besorozott ujonczoknak behivásáról	575
XLIV. t. cz. A honvédelmi ministernek 1870. évre megszavazandó öt millió forintnyi póthitelről	575
XLV. t. cz. A közbiztonság helyreállitása végett tett rendkivüli intézkedések befejezéséhez megkivántató póthitelről	575
XLVI. t. cz. A vallás- és közoktatási minister 1870. évi kiadásainak fedezésére szolgáló póthitelről	575
XLVII. t. cz. Az 1868: XLV. törvényczikk módositásáról	575
XLVIII. t. cz. Az 1871. évi január 1-től ugyanazon évi február végeig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról	576
XLIX. t. cz. A jövedelemadóról szóló 1868: XXVI. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról és némely §-ának módositásáról	576
L. t. cz. A földadóról szóló 1868. évi XXV. t. cz. érvényének meghosszabbitásáról	576
LI. t. cz. A házadóról szóló 1868:XXII. t. cz. némely §-ainak módositásáról és érvényének meghosszabbitásáról	576
LII. t. cz. A személyes kereseti adóról szóló 1868: XXIV. t. cz. érvényének meghosszabbitásáról	576
LIII. t. cz. A dohány-jövedékről szóló 1868: XIV. t. cz. érvényének meghosszabbitásáról	576
LIV. t. cz. A pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartásáról	576
LV. t. cz. Az 1868: XXI. t. cz. a közadók biztositására és behajtására vonatkozó némely rendeleteinek módositásáról	576
LVI. t. cz. A bor- és husfogyasztási adóról	577
LVII. t. cz. A czukoradóról	577
LVIII. t. cz. A bélyeg- s illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbitásáról	577
LIX. t. cz. A házközösségnek Horvát-Szlavonországokban rendezése alkalmából felmerülő és a házközösségi vagyonban megosztozásra vonatkozó beadványok és okiratok bélyeg- és illetékmentességéről	577
LX. t. cz. A Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárut munkálatai költségeinek fedezéséről	577
1871. évi törvényczikkek
I. t. cz. A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1871 évben kiállitandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában	579
II. t. cz. Az 1871. évi márczius hóban viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról	579
III. t. cz. Az 1868. évi XLI. törvényczikk 7. §-ának módositása, illetőleg a honvédkerületek uj beosztása tárgyában	579
IV. t. cz. Az 1868. évi XLI. törvényczikk 9. §-ának módositása, illetőleg a honvéd zászlóalji törzsek személyzetének változtatása tárgyában	579
V. t. cz. Az 1868. évi XL. törvényczikk 12. §-ának s az ugyancsak 1868. évi XLI. törvényczikk 6. §-ának módositása, illetőleg a honvéd-lovasszázadok szaporitása tárgyában	579
VI. t. cz. Az 1868. évi XLI. t. cz. 13. §-ának bővitéséről és módositásáról a honvédeknek tiszti és altiszti kiképzés végett leendő behivása tárgyában	579
VII. t. cz. Az 1868. évi XLI. t. cz. 19. §-ának módositása tárgyában	579
VIII. t. cz. A birák és birósági hivatalnokok felelősségéről	580
IX. t. cz. A birák és birósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról	591
X. t. cz. Az 1871. évi államköltségvetésről	593
XI. t. cz. A herczeg Eszterházy-féle képtár- kézrajz- és rézmetszet-gyüjtemény megvétele tárgyában	594
XII. t. cz. A pesti kir. tábla itélőbiráinak szaporitása tárgyában	594
XIII. t. cz. A fiumei kormányzó és személyzete költségének fedezésére és a Fiuméban működött királyi biztos küldetése folytán szükségessé vált póthitelről	594
XIV. t. cz. Az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában	594
XV. t. cz. A szárazföldi határon át Dalmátországba vitt tüzifára vetett vámnak megszüntetése iránt	595
XVI. t. cz. A tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről	595
XVII. t. cz. Az Ausztria és Szászország közötti vasuti összeköttetés további kiegészitése tárgyában kötött szerződés IX. és X. czikkében foglalt vámmentességről	597
XVIII. t. cz. A községek rendezéséről	603
XIX. t. cz. A fiumei kikötő kiépitéséről és az ezen czélra 1871-re megajánlott póthitelről	603
XX. t. cz. A határőrvidéki és Fiume kerületi tengeri kikötőkre pótlólag megajánlott összegek fedezéséről	603
XXI. t. cz. A horvát-szlavonországi államutakra s folyókra 1869. évben forditott költségek megtéritésére megkivántató póthitelről	603
XXII. t. cz. A Zólyomtól Beszterczebányáig államköltségen épitendő vasuti szárnyvonalról	604
XXIII. t. cz. A közbiztosság helyreállitása végett tett rendkivüli intézkedésekre szükséges póthitelről	604
XXIV. t. cz. A Svéd-Norvég királysággal 1868. évi junius 2-án a közbűntettesek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésről	604
XXV. t. cz. A Francziaországgal 1855. évi november 13-án a közbűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában kelt államszerződés kiegészitése végett 1869. évi február 12-én kötött pótegyezmény tárgyában	610
XXVI. t. cz. Az olasz királysággal 1869. évi február hó 27-én a közbűntettesek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésről	612
XXVII. t. cz. A Guatemalai köztársasággal 1870. évi február hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről	619
XXVIII. t. cz. A siami királysággal 1869. évi május 17-én kötött kereskedelmi szerződésről	622
XXIX. t. cz. A japáni császársággal 1869. évi október hó 18-án kötött kereskedelmi szerződésről	636
XXX. t. cz. A határőrvidéki posta-, távirda- és tengerészeti szolgálat 1871. évi költségeinek fedezésére szükséges póthitelről	636
XXXI. t. cz. Az első folyamodásu biróságok rendezéséről	636
XXXII. t. cz. Az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbiróságok életbeléptetéséről	646
XXXIII. t. cz. A királyi ügyészségről	647
XXXIV. t. cz. A magyar földhitelintézetről	651
XXXV. t. cz. A chinai császársággal 1869. évi szeptember 2-án kötött kereskedelmi szerződésről	653
XXXVI. t. cz. Az észak-amerikai Egyesült-Államokkal 1870. évi julius 11-én kötött consulsági egyezményről	677
XXXVII. t. cz. A gömöri iparvasutak hálózatának kiépitéséről	684
XXXVIII. t. cz. Az 1869. évi VI. t. cz. s az azzal beczikkelyezett engedmény-okmány némely határozatainak módositásáról	685
XXXIX. t. cz. A vizszabályozási társulatokról	685
XL. t. cz. A gátrendőrségről	685
XLI. t. cz. A sz. kir. Pestváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentessége iránt	685
XLII. t. cz. A pestvárosi nagy körutról a 3 bárányutczai kiágazással és az ezen, és az 1870: LX. t. cz. folytán nyitandó közlekedési uton emelendő épitkezések adómentességéről	686
XLIII. t. cz. Az amerikai Egyesült-Államokkal 1870. évi szeptember 20-án a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása végett kötött államszerződésről	688
XLIV. t. cz. A Spanyolországgal 1870. évi márczius 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről	690
XLV. t. cz. 30.000,000 ezüst forint névértékü államkölcsön felvételéről	690
XLVI. t. cz. Az igazságügyministeri számvevőség személyzete szaporitása és az 1871. évi XXXI., XXXII., XXXIII. törvényczikkek végrehajtása költségeinek fedezésére szükséges póthitelről	690
XLVII. t. cz. Az uruguayi köztársasággal 1870. deczember 7-én kötött barátsági, kereskedelm és hajózási szerződésről	691
XLVIII. t. cz. Az Argentina köztársasággal 1870 október hó 27-én kötött barátsági, kereskedelmi- és hajózási szerződésről	699
XLIX. t. cz. A perui köztársasággal 1870. évi május 2-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésről	708
L. t. cz. A chilei köztársasággal 1870 junius 14-én kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésről	716
LI. t. cz. A birósági végrehajtókról	723
LII. t. cz. A büntető törvényekre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésről	728
LIII. t. cz. Az 1848. évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről	729
LIV. t. cz. Az irványokról	748
LV. t. cz. Az arányositásról és tagositásról, az ország erdélyi területének városaiban, szabad és volt urbéresekkel vegyes községeiben	752
LVI. t. cz. A földadóról szóló 1868: XXV. t. cz. érvényének meghosszabbitása iránt	755
LVII. t. cz. A házadóról szóló 1868: XXII. és 1870: LI. törvényczikkek érvényének meghosszabbitásáról	755
LVIII. t. cz. A jövedelemadóról szóló 1868: XXVI. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról és a jövedelemadó-szabályok 82., 83. §-ainak értelmezéséről, illetőleg módositásáról	755
LIX. t. cz. A személyes kereseti adóról szóló 1868: XXIV. és XXXIV. törvényczikkek érvényének meghosszabbitásáról	755
LX. t. cz. A dohányjövedékről szóló 1868: XIV. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról	755
LXI. t. cz. A bor- és husfogyasztási adótörvény és szabályok módositása és ezek érvényének meghosszabbitása iránt	756
LXII. t. cz. A czukoradóról szóló 1868: XX. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról	756
LXIII. t. cz. A bélyeg és illeték, valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbitásáról	756
LXIV. t. cz. A pénzügyi biróságok ideiglenes fentartásáról Horvát-Szlavonországra nézve	757
LXV. t. cz. Az 1872. évi január és február hóban viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról	758
LXVI. t. cz. A pénzügyi birói hatóságnak egyes törvényszékekre ruházásáról és a pénzügyi főtörvényszék ideiglenes fentartásáról	758
LXVII. t. cz. A feloszlatandó elsőfolyamodásu kir. törvényszékekehez kinevezett biráknak további alkalmaztatásáról	758
LXVIII. t. cz. Az 1871: XXXI. t. cz. életbeléptetésére szükséges intézkedésekről	758
1872. évi törvényczikkek
I. t. cz. A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1872. évben kiállitandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában	759
II. t. cz. Az 1868. évi XL. törvényczikk 12. §-ának és az 1868. évi XLI. törvényczikk 6. §-ának módositása, illetőleg a honvédzászlóaljak szaporitása tárgyában	759
III. t. cz. A magyar korona országaira eső hadjutaléknak az 1869. évi népszámlálás alapján megállapitásáról, illetőleg az 1868. évi XL. t. cz. 13. §-ának módositásáról	759
IV. t. cz. A határőrvidék után vállalandó közös költségek hozzájárulási arányáról	759
V. t. cz. A megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak ideiglenes fedezéséről	759
VI. t. cz. A vadásztról	759
VII. t. cz. Az 1872. évi államköltségvetésről	759
VIII. t. cz. Az ipartörvény	760
IX. t. cz. A budapesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában	760
X. t. cz. A gömöri iparvasutak hálózatának kiegészitéséről	760
XI. t. cz. Az 1870: XXXIII. t. czikkel beczikkelyezett engedmény-okmány 5. §-ának módositásáról	760
XII. t. cz. A miskolcz-diósgyőri és m.-sziget-szlatinai ipar-vasutak létesitése tárgyában	761
XIII. t. cz. A Sink pataknak Kis-Sink és Vojla községek határában leendő szabályozásánál szükséges kisajátitásról	761
XIV. t. cz. Az északamerikai Egyesült-Államokkal 1871 november 25-én az iparvédjegyek tárgyában kötött egyzményről	761
XV. t. cz. A német birodalommal 1871. évi október 5-én kötött távirdai egyezményről	763
XVI. t. cz. A magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállitásáról	763
XVII. t. cz. A m. k. honvédségi Ludovika-Akadémia épületének átalakitására, fölszerelésére és az intézet 1872. évi fentartására pótlólag megajánlott összegek fedezéséről	764
XVIII. t. cz. A honvédzászlóaljak szaporitása tárgyában	764
XIX. t. cz. A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállitásáról és ideiglenes szervezéséről	764
XX. t. cz. A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállitására s annak 1872. évi fentartására megszavazott póthitelről	768
XXI. t. cz. A hadsereg felszerelése czéljából 1870-ben létesitett előlegezési hitelmüvelet költségeinek fedezéséről	768
XXII. t. cz. Az 1869. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fedezéséről	768
XXIII. t. cz. A közös hadügyministernek 1871-re engedélyezett 300,000 forintnyi póthitel Magyarországra eső részének fedezéséről	769
XXIV. t. cz. Az 1873. évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról	769
XXV. t. cz. A hajóépítésre és felszerelésre szükséges tárgyak vámmentes behozataláról	769
XXVI. t. cz. Az «osztrák-magyar Lloyd» gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről	769
XXVII. t. cz. A Győrtől Sopronon át Ebebfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről	770
XXVIII. t. cz. A vojtek-németbogsáni II-rendü vasut kiépitéséről	782
XXIX. t. cz. A sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut kiépitéséről	782
XXX. t. cz. A Portugaliával 1872. évi január 13-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről	783
XXXI. t. cz. Az 1873. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról	783
XXXII. t. cz. 54.000,000 ezüst forint névértékü államkölcsön felvételéről	783
XXXIII. t. cz. A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1873. évben kiállitandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában	783
XXXIV. t. cz. A magyar állam területén kiegészitendő lovasezredek békeállományának fedezéséről	783
XXXV. t. cz. A magyar korona országaira eső hadjutaléknak a határőrvidék egy része, nevezetesen a bánsági három ezred, és a titeli zászlóalj területének polgárositása folytán, megállapitásáról, illetőleg az 1872: III. t. cz. módositásáról	783
XXXVI. t. cz. Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről	784
XXXVII. t. cz. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék birói személyzetének szaporitásáról	807
XXXVIII. t. cz. A pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról és a pénzügyi főtörvényszék megszüntetéséről	807
1873. évi törvényczikkek
I. t. cz. A Németországgal 1872. évi május 7-én kötött postaszerződésről	808
II. t. cz. A kiszolgált altisztek alkalmazásáról	829
III. t. cz. Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartási költségeinek felemeléséről	833
IV. t. cz. A Belgiummal 1853. évi julius 16-án a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kelt államszerződés, valamint az ennek alapján 1857. évi márczius 18-án kelt első pótegyezmény kiegészitéseül 1872. évi deczember 13-án kelt második pótegyezmény tárgyában	833
V. t. cz. Az 1873. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1872. évi XXXI. t. cz. hatályának 1873. évi ápril 30. napjáig kiterjesztése iránt	833
VI. t. cz. A házadóról szóló 1868. évi XXII. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról és némely rendeletének módositásáról	833
VII. t. cz. A jövedelemadóról szóló 1868. évi XXVI. t. cz. hatályának meghosszabbitásáról és némely rendeletének módositásáról	833
VIII. t. cz. A személyes kereseti adóról szóló 1868. évi XXIV. és XXXIV. törvényczikkek hatályának meghosszabbitásáról és az ez adóra nézve gyakorlatban lévő szabályok némely rendeletének módositásáról	833
IX. t. cz. A bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok és az 1868: XXIII. törvényczikk hatályának meghosszabbitásáról és azon szabályok némely rendeletének módositásáról	834
X. t. cz. Az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról	836
XI. t. cz. Baja és Hódmező-Vásárhely városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról	836
XII. t. cz. A megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak ideiglenes fedezéséről	836
XIII. t. cz. Az első dunagőzhajózási társulat által fizetendő közadókról	837
XIV. t. cz. Az első dunagőzhajózási társulat jövedelem-biztositásának megszüntetéséről, és a pécs-mohácsi vasut visszaváltási határidejének megállapitásáról	837
XV. t. cz. A zalasdi jószág megvásárlásáról	839
XVI. t. cz. A földadóról, a czukoradóról, a bor- és husfogyasztási adóról és a dohányjövedékról szóló törvényczikkek hatályának meghosszabbitásáról	839
XVII. t. cz. A Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870. évi XXXIV. törvényczikkel törvénybe iktatott engedély-okmány módositásáról	839
XVIII. t. cz. A tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi január hó 16-án kötött szerződés és a jóváhagyási rendeletben foglalt póthatározatok és módositások beczikkelyezéséről	841
XIX. t. cz. A Montenegro fejedelmével 1871 május 25-én kötött postaszerződésről	841
XX. t. cz. A hadsereg és a honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósítás esetében	842
XXI. t. cz. Az 1873. évi államköltségvetésről	845
XXII. t. cz. A telepitvényekről	845
XXIII. t. cz. Az első magyar gácsországi vasut kiépitéséről szóló 1869. évi VI. törvényczikknek s az azzal beczikkelyezett engedély-okmány némely határozmányainak további módositásáról	851
XXIV. t. cz. A közmunka- és közlekedési magyar kir. minister tárczája részére az 1872. évre megszavazott, de az 1872-ki kezelési évben kifizetés alá nem került összegeknek az 1873. év folyamában leendő igénybevétele iránt	851
XXV. t. cz. Az osztrák-magyar monarchia közös külügyminiszterének megbizottja és Ő Fensége Montenegro fejedelmének megbizottja által 1872. évi szeptember 23-án a közönséges büntettesek kölcsönös kiadása iránt megállapitott egyezményről	851
XXVI. t. cz. A magyar leszámitoló és kereskedelmi bankról	854
XXVII. t. cz. A bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárositásának törvénybe iktatásáról és a polgárositás folytán szükségessé vált más intézkedésekről	854
XXVIII. t .cz. A magyar korona országai közös törvényhozása alá tartozó viszonyoknak a polgárositott határőrvidéki részekben való rendezéséről	861
XXIX. t. cz. A házközösségek rendezése tárgyában 1872 junius 9-én a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj számára kibocsátott s némely közigazgatási intézmény megváltoztatására czélzó királyi rendelet törvénybe iktatásáról	862
XXX. t. cz. A határőrvidéki lakosokat az ottani államerdőségekben illető erdei szolgalmak megváltásáról	863
XXXI. t. cz. A vakok budapesti intézetéről	866
XXXII. t. cz. Az 1868: XLI. t. cz. 14. §-ának módositásáról	869
XXXIII. t. cz. Százötvenhárom millió o. é. ezüst forintig terjedhető államkölcsönről	869
XXXIV. t. cz. A Magyarország és Horvát-Szlavon- és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlitése iránt létrejött, az 1868. évi XXX. t. cz. által beczikkelyezett egyezmény némely szakaszainak módositásáról, illetőleg kiegészitéséről	870
XXXV. t. cz. Az 1874. évi államköltségvetésről	871
XXXVI. t. cz. A honvéd-zászlóaljak szaporitása tárgyában	871
XXXVII. t. cz. A magyar korona országaira eső hadjutaléknak a határőrvidék hátralevő részének, jelesen az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10. és 11. számu határőrségi ezredek területének polgárositása folytán való megállapitásáról, illetőleg az 1872: XXXV. t. cz. módositásáról	871
XXXVIII. t. cz. A magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészethez 1874. évben kiállitandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megállapitása tárgyában	872
XXXIX. t. cz. A pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról	872
XL. t. cz. A gömöri iparvasutak költségtöbbletének fedezése iránt	872

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem