A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások

Fülszöveg

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások gyakorlata, különös tekintettel a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK Rendeletének alkalmazására.
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával nem elég már csak a Csődtörvény rendelkezéseit ismerni ahhoz, hogy megfelelő módon biztosítsa a hitelező követelésének megtérülését, hiszen a fizetésképtelenségi eljárások korábban országhatár által korlátozott hatásköre az Európai Unió határáig tágult.
Vajon tudják-e a hitelezők, hogy milyen jogosítványokat biztosít számukra az Európai Unió 1346/2000/EK Rendelete, és ismerik-e a felszámolók, hogy az milyen kötelességeket ír elő nekik a határokon átnyúló eljárásokban? Egyáltalán mi minősül határokon átnyúló eljárásnak?
A könyv első része bemutatja, mindez hogyan alkalmazandó a hatályos Csődtörvény és egyéb jogszabályok, valamint a bírósági gyakorlat fényében, és hogy mire kell figyelnie a Rendelet szövegének tükrében a hitelezőknek, az adósoknak, a felszámolóknak és a bíróságoknak egy, a fentiek szerint minősülő magyar eljárásban, mely nemcsak fizetésképtelenségi, hanem peres eljárás, továbbá egyéb nemperes eljárás (például végrehajtási eljárás) is lehet.
A Rendelet a fenti eljárások esetében a hatályos magyar szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaz a zálogjog érvényesíthetősége, a beszámítására, az árbavétel engedményezésére vonatkozóan, melyet a könyv szintén ismertet.
Az elméleti fejtegetéseket követően a könyv második része kiegészül a gyakorlatban felmerült, így pl. Európai Unióban a vállalatcsoportok felszámolásával kapcsolatosan kialakult problémák ismertetésével, továbbá a fizetésképtelenségi szakértők nemzetközi szervezetei által kezdeményezett együttműködés bemutatásával. Vissza