1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A helyi adóigazgatás gyakorlata, ellenőrzése, az adóvégrehajtás intézménye

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 203 oldal
Sorozatcím: Adózási kézikönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-638-304-6
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 3200 magyarországi helyi települési önkormányzat, ezen belül a több irányból szabályozott pénzügyi, szuper organizált rendszer saját szándékából kialakított és elfogadtatott helyi adóztatási rend... Tovább

Előszó

A 3200 magyarországi helyi települési önkormányzat, ezen belül a több irányból szabályozott pénzügyi, szuper organizált rendszer saját szándékából kialakított és elfogadtatott helyi adóztatási rend és annak teljes gyakorlata a költségvetési feltételek biztosítása érdekében meghatározóvá vált az érintett önkormányzatok számára. Ugyanakkor a makro és mikro szintű államháztartási szabályozás legfontosabb, elosztási rendszerét alapvetően befolyásolja, illetve alakítja. Az államháztartás decentralizált szintje 2008-ig a GDP kiadások kb. 11%-át, míg a teljes államháztartási kiadások 22-23%-át, tehát domináns arányát mutatta. Ezen belül a helyi adók a GDP-hez viszonyítva 2% körüli arányt képviselnek, jellemzően a vállalkozások adóalanyiságában, ezek adóbevételének növekedésében jelennek meg.
A helyi önkormányzatok pénzügyi alapját számos, e tanulmányban részletesen hivatkozott jogszabályokon alapuló pénzügyi forrásokban meghatározott jogosultság, érintettség képezi. Mindezekből is következően a helyi adóztatás egyik leglényegesebb eleme egy átruházott hatáskör, amely az adómegállapítás lehetőségét, bizonyos keretek, korlátok között eszközt biztosít a települési irányítás számára.
A helyi adóztatás szabályozása rendkívül heterogén. Ez lényegében azt jelenti, hogy a helyi adó törvényen belül adott kondíciók alapján a települési önkormányzat saját rendeletben állapítja meg valamely helyi adó bevezetésére vonatkozó részletes szabályozást. A 3200-ból 2900 körüli azon önkormányzatok száma, amely élt a helyi adó (adók) bevezetésének lehetőségével, tehát ezzel azonos számú, eltérő tartalmú rendeletek, eltérő szerkezetben, eltérő gazdasági lehetőségekkel, más fogadtatással vállalták fel a bevezetés nehézségeit. A tényleges adókötelezettség az önkormányzat rendeletéből olvasható ki, tehát abban fogalmazódik meg az érintett adónem (adónemek), a módosítás lehetőségei, a mentességek, kedvezmények köre, az érintett adóigazgatási szerkezet, így irányítási, felépítési, igazgatási rendszer és mindezek működésének telepítése, összetétele. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
Rövidítések jegyzéke 5
I. A HELYI ADÓZTATÁS 15
1. A helyi adók 15
1.1. Alapok 15
1.2. Helyi adók bevezetése a fővárosban 17
2. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszere 18
2.1. A jogszabályi háttér 18
2.2. Az önkormányzatok bevételei 19
2.3. A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása 20
3. Az adóhatóságok 21
3.1. Az adóhatóságok típusai, feladatai 21
3.2. Az önkormányzati adóhatóság 21
3.3. Az adóhatóságok együttműködése 22
4. Az adózó és adójogviszony más szereplői 22
4.1. Az adózó, az adóalany és az adófizető elhatárolása 22
4.2. Az adó megfizetésére kötelezett személyek 23
4.3. Az adójogviszonyban sajátos helyzetben lévő személyek 24
4.3.1. A felszámoló 25
4.3.2. Az adóbevallást ellenjegyző 26
4.3.3. Az állandó meghatalmazott 26
4.3.4. Az előtársaság 26
4.3.5. A külföldi vállalkozások képviselője 27
4.3.6. Az örökös, túlélő házastárs 28
4.3.7. Ügyvédi székhelyszolgáltató ügyvéd, ügyvédi iroda 29
4.3.8. A kézbesítési meghatalmazott 29
4.4. Képviseletet ellátó személyek 29
4.4.1. A törvényes képviselő 30
4.4.2. A meghatalmazott 30
4.4.3. Az ügygondnok 31
5. Az adó fogalma eljárási értelemben 32
6. Az adózási folyamat 32
6.1. Az adózási folyamat szakaszai 32
6.2. Az adózási folyamat jogi szabályozása 34
7. Az adóigazgatási eljárás 35
II. A HATÓSÁGI ELJÁRÁS 36
1. A hatósági eljárás jellemzői 36
2. Az eljárás megindítása 36
2.1. Általános szabályok 36
2.2. A hivatalból induló eljárások 37
2.3. A kérelemre induló eljárások 38
3. A benyújtott kérelem vizsgálata 39
3.1. Hatáskör, illetékesség joghatóság vizsgálata 39
3.2. A hatósági ügy 40
3.3. A kérelem kötelező elemei 41
3.4. Az eljárási illeték 42
3.5. Adók módjára behajtandó köztartozással kapcsolatos kérelem 44
3.6. Határidő az igényérvényesítésre 45
3.6.1. A határidő számítása 45
3.6.2. Az eljárási határidők 46
3.6.2.1. Elévülési határidő 46
3.6.2.1.1. Az elévülés általános, differenciált szabályai 47
3.6.2.1.2. Az elévülés határidő változásai 48
3.6.2.1.2.1. Az elévülés megszakadása 48
3.6.2.1.2.2. Az elévülés nyugvása 49
3.6.2.1.2.3. Az elévülés meghosszabbodása 50
3.6.2.1.2.4. Az elévülés szabályainak áttörése 50
3.6.2.2. A jogvesztő határidő 51
3.6.3. A határidő elmulasztása 51
3.6.3.1. Nem jogvesztő határidő esetében 52
3.6.3.1.1. Igazolási kérelem hiányában 52
3.6.3.1.2. Igazolási kérelem esetén 52
3.6.3.2. Jogvesztő határidő esetében 54
3.7. A határidő megtartottságával kapcsolatos vita 54
3.8. A kérelem céljának vizsgálata 55
3.9. Érdemben már elbírált ügy 55
3.10. Soron kívüli ügyintézést igénylő kérelem 55
3.11. A képviselet vizsgálata 56
3.12. Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem beterjesztésének
vizsgálata 58
4. Az eljárás során folyamatosan vizsgálandó kérdések 59
4.1. Az ügyintézési határidő 59
4.1.1. Általános szabályok 59
4.1.2. A Ket. ügyintézési határidőre vonatkozó kivételes szabályai 59
4.2. Az eljárás megszüntetése
4.2.1. A kérelem visszavonása
4.2.2. Az eljárás megszüntetését kiváltó egyéb okok 60
4.3. Jogsegély 60
4.4. Az eljárás felfüggesztése 61
5. A tényállás tisztázása 62
5.1. Általános szabályok 62
5.2. Különös szabályok 65
5.3. Mérlegelési jogkör, méltányosság az adóigazgatási eljárásban 66
5.3.1. Fizetési könnyítés esetében 66
5.3.2. Adómérséklés 69
5.3.3. Késedelmi pótlék elengedés és törlés/adótörlés 71
5.3.4. A szankciók alkalmazása során gyakorolt mérlegelés,
méltányosság 72
5.3.4.1. Az adóbírság vonatkozásában 73
5.3.4.2. A késedelmi pótlék vonatkozásában 74
5.3.4.3. A mulasztási bírság vonatkozásában 75
5.3.4.4. Az önellenőrzési pótlék vonatkozásában 76
5.4. Adómegfizetésre kötelezett személyek felkutatásakor felmerülő speciális kérdések 76
5.4.1. Létező társaságok felelősségi viszonyai 76
5.4.2. Megszűnt társaságok felelősségi viszonyai 77
5.4.2.1. Jogutóddal történő megszűnés esetében 77
5.4.2.2. Jogutód nélkül megszűnt társaság esetében 78
5.4.3. Az adózó halála esetében 81
6. Az adóhatóság döntései 82
6.1. Az adóhatóság döntéseinek tartalmi szabályai 82
6.1.1. A döntések fajtái 82
6.1.2. Különös szabály - súlyosbítási tilalom a hatósági eljárásban 82
6.1.3. A határozatok speciális fajtái 83
6.2. Adóhatóság döntéseinek formai szabályai 84
6.2.1. Alakszerű döntések 84
6.2.1.1. Határozat 84
6.2.1.2. Végzés 85
6.2.2. Nem alakszerű határozat 85
6.2.3. Az egyszerűsített döntés 85
6.2.4. Az adóigazgatás döntéseinek speciális szabályai 86
6.2.5. A döntéshozatal során felmerülő gyakorlati nehézségek 88
7. A döntések közlésének módjai 88
7.1. Postai úton történő közlés 89
7.2. A vélelmezett kézbesítés esetei 90
7.3. Kézbesítési vélelem megdöntése 91
7.4. A döntés közlésének napja 93
8. A döntések joghatásai 93
8.1. A jogerő 93
8.2. A részjogerő 94
9. A döntések fogyatékosságának orvoslása 94
10. A jogorvoslati rendszer 95
10.1. Rendszerezés 95
10.2. A fellebbezés 95
10.2.1. A fellebbezéssel megtámadható döntések 96
10.2.2. Fellebbezéssel nem megtámadható döntések 96
10.2.3. A fellebbezés előterjesztése 96
10.2.4. Az adóhatóság intézkedései a fellebbezés benyújtását
követően 98
10.2.5. A felettes szerv eljárása 100
10.2.6. Az elsőfokú hatóság feladatai a másodfokú döntéssel
kapcsolatban 101
10.3. A felügyeleti eljárás 101
10.3.1. Az adóhatóság intézkedései a felügyeleti eljárás
megindítását követően 102
10.3.2. A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter döntése 102
10.4. A bírósági felülvizsgálat 103
10.4.1. Kereseti kérelemmel megtámadható döntések 103
10.4.2. Kereseti kérelemmel nem megtámadható döntések 103
10.4.3. A kereseti kérelem benyújtása 103
10.4.4. Az adóhatóság intézkedései a kereseti kérelem benyújtását követően 104
10.4.5. A közigazgatási per 106
10.5. A döntés saját hatáskörben történő módosítása/visszavonása 106
10.5.1. Fellebbezés alapján 107
10.5.2. Hivatalból 107
10.6. Az alkotmánybíróság határozata alapján történő döntés 108
10.7. Az ügyész törvényességi felügyeleti eljárása 108
III. AZ ADÓFIZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI
MÓDSZEREK 109
1. Az adóbehajtás indokoltsága/megalapozottsága 109
2. Az adóbehajtás célja 110
3. Az eljáró hatóság 110
3.1. Az adóhatóság 110
3.2. Végrehajtási igazgatási társulás 111
3.3. Az adótartozás külföldön történő érvényesítése 112
4. A bírósági végrehajtás és az adóvégrehajtás kapcsolata 112
5. Az adóbehajtás módszertana 114
5.1. A végrehajtási eljárás folyamata 114
5.2. A végrehajtási eljárás megindításának feltételei 115
5.2.1. Az adós személyének vizsgálata 116
5.2.2. Az adótartozás 116
5.2.3. A végrehajtható okirat 116
5.2.4. A végrehajtás alá vonható vagyontárgyak köre 117
5.2.5. Végrehajtás felfüggesztése 117
5.2.6. A végrehajtás szüneteltetése 118
5.2.7. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 120
5.2.8. Az elévülés 122
6. Az adótartozás érvényesítése érdekében alkalmazott eszközök 122
6.1. A biztosítási intézkedés 122
6.2. Átvezetés végrehajtás esetén 122
6.3. A visszatartási jog 123
7. Az egyes végrehajtási cselekmények 124
7.1 Fizetési felhívások (felszólítások) kiküldése 124
7.2. Azonnali beszedési megbízások benyújtása 126
7.2.1. Értesítési kötelezettség 127
7.2.2. Devizaszámla 127
7.2.3. Kiterjesztés 127
7.2.4. Eredményesség 128
7.2.5. Ismeretlen bankszámla 128
7.2.6. Példaértékű esetek az inkasszók kiadása során 129
7.3. Letiltás 131
7.3.1. A munkabér és egyéb járandóság (pl. nyugdíj) letiltása 132
7.3.2. A munkáltató kötelezése 133
7.4. Ingóvégrehajtás 134
7.4.1. A foglalás 134
7.4.2. Becslés 135
7.4.3. Gépjármű lefoglalása 135
7.4.4. Üzletrész lefoglalása 137
7.4.5. A lefoglalt ingóság őrzése 137
7.4.6. Zár alá vétel 137
7.4.7. Követelés lefoglalása 137
7.4.8. Ingó értékesítés 138
7.5. Ingatlan-végrehajtás 138
7.5.1. Végrehajtási jog bejegyzése 140
7.5.2. Jelzálogjog bejegyzés 140
7.5.3. Az ingó- és ingatlanárverés közös szabályai az Art.-ban 140
7.5.3.1. Licit 141
7.5.3.2. Az árverés nyertese 142
7.5.4. Nyilvános pályázat útján történő értékesítés 143
7.6. Vállalkozói igazolvány visszavonása 147
7.7. Felszámolási eljárás kezdeményezése 148
7.7.1. Mit értünk felszámolási eljárás alatt? 148
7.7.2. Felszámolási eljárás iránti kérelem 148
7.7.3. A felszámolás elrendelése 149
7.7.4. Felszámolás alá került céggel szembeni követelések 151
7.7.5. Felszámolás alá került társasággal szembeni végrehajtási eljárás 152
7.7.6. Egyezségkötés 152
7.7.7. A felszámolás befejezése 153
7.8. A hitelezői igény bejelentések 154
7.9. Behajthatatlan tartozások nyilvántartása 156
IV. A HELYI ADÓK ELLENŐRZÉSE, PÉLDÁK, TAPASZTALATOK,
AJÁNLÁSOK A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GYAKORLATÁBÓL 158
1. Helyi adók ellenőrzése 158
1.1. Az ellenőrzés célja 160
1.2. Jogszabályi környezet 160
1.3. Az ellenőrzési szabályrendszer alapjai 161
1.4. Az adóellenőrzés időbeli és térbeli korlátai 161
1.5. Az ellenőrzés ütemterve 162
1.6. Kiválasztás az ellenőrzésre 162
2. Az iparűzési és idegenforgalmi adó utólagos ellenőrzésének folyamata 163
2.1. A fontosabb számítástechnikai kiválasztási szempontok 163
2.2. A „kézi" kiválasztási szempontok 164
2.3. Értesítés az ellenőrzésről 165
2.4. Az adóellenőrzés részletes programjának összeállítása 167
2.5. Határidők az ellenőrzésben 167
2.6. Az ellenőrzés megkezdése 168
2.7. A képviselet 170
2.8. A meghatalmazotti képviselet 171
2.8.1. A meghatalmazás alaki elemei 172
2.8.2. A meghatalmazás tartalmi elemei 173
2.8.3. Európai közösségi jogász 173
2.8.4. Állandó meghatalmazás 174
2.9. A megbízólevél 174
2.10. A vállalkozás iratainak átadása az ellenőrzés számára 175
2.11. A teljességi nyilatkozat 176
2.12. Az ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközei 176
2.13. Nyilatkozat 176
2.14. Kapcsolódó vizsgálat 177
2.15. Becslés 177
2.16. A vizsgálat befejezése, eredményének dokumentálása 177
2.17. A jegyzőkönyv tartalma 178
2.18. A felszámolás és végelszámolás alatt állók vizsgálata 179
2.18.1. Az ellenőrzés szakaszai végelszámolás és felszámolás
alatt lévő vállalkozások esetén 180
3. Iparűzési adó Budapesten 2003-2008. években 181
4. Idegenforgalmi adó 182
5. Esettanulmányok 183
5.1. Nettó árbevétel - egyéb bevétel 183
5.2. Anyagköltség 184
5.3. Közvetített szolgáltatás 185
5.4. Közvetített szolgáltatás
(nem kielégítő tartalmi, formai követelmények) 192
5.5. Közvetített szolgáltatás
(a tartalmi követelményeket kielégíti, a formait nem) 193
5.6. Megosztás-számítás 194
5.6.1. Személyi jellegű ráfordítás 194
5.6.2. Eszközérték arányos megosztás 195
5.7. Az építőipar állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési
tevékenysége utáni adókötelezettség 196
5.8. A Htv. szerinti telephely 198
5.9. Tárgyalóterem 200
Felhasznált irodalom 203
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A helyi adóigazgatás gyakorlata, ellenőrzése, az adóvégrehajtás intézménye
Állapot:
1.940 Ft
970 ,-Ft 50
5 pont kapható
Kosárba
konyv