1.035.063

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A helyi önkormányzatok és pénzügyeik

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Consulting Gazdasági Szervező és Vállalkozó Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 561 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-03-6099-3
Megjegyzés: Második, javított kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Kiadó igen jó érzékkel döntött úgy - nyilván az első és a második önkormányzati ciklus után levonható tanulságok alapján hogy egy magas színvonalú kézikönyvvel már közvetlenül a választások után... Tovább

Előszó

A Kiadó igen jó érzékkel döntött úgy - nyilván az első és a második önkormányzati ciklus után levonható tanulságok alapján hogy egy magas színvonalú kézikönyvvel már közvetlenül a választások után a megválasztott polgármesterek és képviselők, valamint nem képviselő bizottsági tagok rendelkezésére álljon.
Miért mondom ezt? Az első önkormányzati választást követően, azaz 1990 őszén és telén a rendszerváltás megalapozásának komplex feladatai közepette nem jutott kellő energia megfelelő kézikönyv (segédlet) közreadására. Nem beszélve arról, hogy ebben az időben jószerivel még semmilyen gyakorlati tapasztalat nem állt az egyébként jó szándékú szerzők vagy szerzőjelöltek rendelkezésére.
Ezért csak két-három évvel később jelentek meg az első színvonalas, sőt esetenként tudományos értékű kézikönyvek és törvény-kommentárok a gyakorlat segítésének céljával. Az érdekeltekhez, azaz a gyakorló szakemberekhez azonban ezek csak jóval később, a ciklus második felében jutottak el.
Valamivel jobb volt a helyzet az 1994-es választásokat követően. Ekkor azonban közvetlenül az önkormányzati választások előtt az 1990-es önkormányzati törvény számos helyén kiegészült, illetőleg módosult. Ezeknek a feldolgozása, valamint a szervezeti és működési szabályzatoknak az újra gondolása, és most már önkormányzati rendelet formájában való elkészítése stb. igen sok időt igényelt és óriási munkakapacitást kötött le. Így a különböző kiadók ismét csak fokozatosan tudtak az önkormányzatok segítségére lenni.
Jogosnak érzem tehát a bevezető gondolatokat felidézve megismételni: most egy színvonalas és időszerűségében is megfelelő mű kerül a napi hasznosítás színterére. Az olvasó egy igényes munkát vehet a kezébe, amelynek általános részét különösen azok forgathatják nagy haszonnal, akik korábban semmilyen érdemi kapcsolatban nem álltak az önkormányzatokkal, tehát sem polgármesterek, sem helyi képviselők nem voltak korábban. Ezen túlmenően azonban a kézikönyv döntően a helyi önkormányzatok pénzügyeivel, gazdálkodásával foglalkozik. Ezek a témakörök komoly fejtörést okoztak esetenként egy-egy képviselő-testületnek, illetőleg sokszor fordult elő, hogy a működés közepette "akadtak meg" a tisztségviselők az előkészítési vagy döntési, esetleg a végrehajtási folyamatban. A kézikönyv megkísérli az eddigi nyolc év tapasztalatait közérthetően feldolgozni és kiváló szerkezetben, jól áttekinthetően az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Úgy gondolom, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, és feltétlenül hozzájárul az elkövetkező években a megválasztott polgármesterek és helyi képviselők ismeretei bővítéséhez, közvetve a települési és területi önkormányzati munka eredményességéhez. Vissza

Tartalom

I. RÉSZ HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPÁBAN
1. Az európai önkormányzati rendszerek 25
1.2 Az európai önkormányzatok a statisztikai adatok tükrében 26
1.3 Önkormányzati modellek 31
1.3.1 A francia önkormányzati rendszer 32
1.3.1.1 A közszolgáltatási feladatok ellátása 32
1.3.1.2 Az önkormányzatok finanszírozása 33
1.3.1.3 Az önkormányzatok ellenőrzése 35
1.3.2 A svéd önkormányzati rendszer 36
1.3.2.1 A közszolgáltatási feladatok ellátása 37
1.3.2.2 Az önkormányzatok finanszírozása 38
1.3.2.3 Az önkormányzatok ellenőrzése 39
1.3.3 A német önkormányzati rendszer 40
1.3.3.1 Közszolgáltatási feladatok 40
1.3.3.2 Az önkormányzatok finanszírozása 41
2. Önkormányzati trendek az Európai Unióban és az OECD országokban 43
2.1 Strukturális változások 43
2.2 Finanszírozás 47
2.2.1 Pénzügyi források 47
2.2.2 Pénzügyi autonómia és hatékonyság 49
2.3 Integráció és önkormányzatok 51
II. RÉSZ A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS FŐBB SZERVEZETI ÉS JOGI KÉRDÉSEI
1. A magyar helyi önkormányzati rendszer (rövid bemutatás) 57
2. A helyi önkormányzat feladata, hatásköre 61
2.1 A feladat- és hatáskörtelepítés elvei, főbb sajátosságai, a kötelező és az önként vállalt feladatok 61
2.2 Az önkormányzati hatáskör gyakorlása és átruházhatósága 65
2.3 Az államigazgatási és az önkormányzati hatósági ügyek 67
3. Az önkormányzati képviselő jogállása 69
3.1 Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei 69
3.1.1 A helyi képviselők választása 69
3.1.2 Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei 71
3.1.3 A települési képviselő kötelességei 73
3.1.4 A képviselői megbízatás megszűnésének esetei 73
3.1.5 A tanácsnok 74
3.1.6 Az önkormányzati képviselőt megillető költségtérítés és juttatások 75
4. A képviselő-testület működése 77
4.1 Általános szabályok 77
4.2 Alakuló ülés 77
4.3 Ülések összehívása 78
4.4 Ciklusprogram 78
4.5 Munkaterv 79
4.6 Tanácskozás 79
4.7 Döntéshozatal 81
4.8 Kérdés, interpelláció 81
4.9 Ismételt tárgyalás 82
4.10 Feloszlás 83
5. A képviselő-testületi ülések előkészítése, az előterjesztések fő követelményei 85
5.1 Előterjesztések 85
5.2 Önkormányzati rendelet 87
6. A képviselő-testület bizottságai 91
6.1 A bizottságokra vonatkozó általános szabályok 91
6.1.1 A bizottságok jogállása, feladatköre 91
6.1.2 A bizottsági ülések előkészítése 93
6.1.3 A bizottság ülése, döntéshozatala 94
6.1.4 A bizottsági ülés jegyzőkönyve 95
6.1.5 A bizottságok és a képviselő-testület, valamint a polgármesteri hivatal kapcsolata 96
6.2 A pénzügyi bizottság 96
6.3 A településrészi önkormányzat 93
7. Az önkormányzat tisztségviselői 101
7.1 A polgármester 101
7.2 A polgármester és a képviselő-testület 104
7.3 A polgármester és a polgármesteri hivatal 104
7.4 A jegyző 105
7.5 A jegyző és a polgármesteri hivatal 105
8. A polgármesteri hivatal 107
8.1 A polgármesteri hivatal jogállása, fő funkciói 107
8.2 A hivatal mérete, tagozódása 110
8.3 A hivatal irányítása, vezetése 111
8.4 A körjegyzőség 112
9. Az önkormányzatok együttműködési formái 115
9.1 Az önkormányzati törvény társulásra vonatkozó szabályozása 115
9.2 Az önkormányzati törvényben nevesített társulási formák 116
9.2.1 Hatósági igazgatási társulás 116
9.2.2 Intézményi társulás 117
9.2.3 Társult képviselő-testület 117
9.2.4 Körjegyzőség 118
9.3 A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény általános rendelkezései 118
9.4 A társulási megállapodások típusai a társulási törvény alapján 121
9.4.1 A 7. §-ban meghatározott ("megbízásos") társulási megállapodás 121
9.4.2 A 8. §-ban meghatározott társulási megállapodás ("a közös fenntartás" egyik esete) 121
9.4.3 A 9. §-ban meghatározott társulási megállapodás (a közös feladatellátás "klasszikus" esete) 122
9.4.4 A 16. §-ban meghatározott társulási megállapodás ("a jogi személyiségű" társulás) 123
9.4.5 Az együttműködés 123
10. A megyei jogú város 125
11. A főváros 127
11.1 A fővárosra vonatkozó általános rendelkezések 127
11.2 A helyi önkormányzati feladatok és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzati közötti megosztása 130
11.3 A fővárosi önkormányzatok társulásai 132
11.4 A fővárosi településrendezés szabályai 132
11.5 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei 133
11.6 A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása 134
11.7 A kerületi tagozódás megváltoztatása 134
12. A megyei önkormányzatok 137
12.1 A szabályozás alapjai 137
12.2 A kötelező feladatok 137
12.3 Rendeletalkotás 139
12.4 Önként vállalt feladatok 140
12.5 A megyei közgyűlés választása, tisztségviselői és szervezete 140
13. A község, a város és területük 143
13.1 Községgé nyilvánítás 143
13.2 Települések egyesítése 144
13.3 Várossá nyilvánítás 144
13.4 Megyei jogú város 144
13.5 Területátcsatolás 144
14. A helyi kisebbségi önkormányzatok 145
14.1 Az Alkotmányban biztosított alapok, a törvényi szabályozás 145
14.2 A kisebbségi önkormányzatok típusai és létrehozásuk módja 146
14.3 A kisebbségi önkormányzatok feladat-és hatásköre 147
14.4 A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat feladat és hatáskörének elhatárolása 149
14.5 A helyi kisebbségi önkormányzat szervezete és működése 149
14.6 A helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 150
15. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata 151
15.1 Az Országgyűlés 151
15.2 A köztársasági elnök 152
15.3 A Kormány 152
15.4 A belügyminiszter 153
15.5 A miniszterek 154
15.6 A helyi önkormányzatok és a civil szerveztek kapcsolata 154
16. A helyi önkormányzatok érdekképviseleti rendszere és a felterjesztési jog 157
16.1 Az országos érdekegyeztetés 159
16.2 Az önkormányzatok felterjesztési joga 159
17. A közigazgatási hivatalok, mint a kormány területi szervei 161
17.1 Jogállás 161
17.2 A törvényességi ellenőrzés tartalma és eljárási szabályai 162
17.3 Államigazgatási, hatósági hatáskörök 165
17.4 Koordinációs 167
17.5 Ellenőrzés 169
17.6 Informatika 170
17.7 Képzés, továbbképzés 170
18. A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 171
18.1 A TÁKISZ-ok létrehozása, kialakulásuk előzményei, tevékenységük szabályozása 171
18.2 A TÁKISZ-ok feladatrendszere 171
18.2.1 Államháztartási feladatok 171
18.2.2 Bérszámfejtés 172
18.2.3 Személyi adat és lakcímnyilvántartás, választások 173
18.3 A TÁKISZ-ok kapcsolatrendszere 173
18.4 A szolgálatok szervezete, működése, személyzete 174
18.5 A TÁKISZ-ok pénzügyi helyzete, finanszírozása 175
18.6 A szolgálatok továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések 175
19. A dekoncentrált szervek rövid bemutatása 177
III. RÉSZ A HELYI ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI
1. A helyi önkormányzatok helye az államháztartásban és kapcsolata a központi költségvetéssel 181
2. Történeti visszatekintés 187
2.1 A kiegyezés és a tanácsrendszer létrejötte közötti időszak 187
2.1.1 A községi önkormányzatok szabályozása 187
2.1.2 A törvényhatóságok szabályozása 190
2.2 A tanácsi gazdálkodás történetéből 191
3. Önkormányzati forrásszabályozás 197
3.1 Az új kezdet: az 1990. évi szabályozás 197
3.2 A kiadási és a bevételi oldal összhangba hozása 205
3.3 Az Alkotmány, az önkormányzati törvény és a forrásszabályozás 208
3.4 A forrásszabályozási elemek lényegesebb változásai 1991-1998 között 211
3.5 Az 1998. évi szabályozás 221
3.6 A fővárosi önkormányzatok bevételeinek megosztása 232
3.7 Az 1999. évi előzetes 234
3.7.1 Kondíciók 1999-re 235
3.7.2 Forrásszabályozás 1999-re 242
4. A pénzügyi szabályozási rendszer továbbfejlesztése 245
5. A helyi adó, a gépjárműadó, az önkormányzati illetékrendszer 247
5.1 A helyi adók 247
5.1.1 Az önkormányzat adómegállapítási jogosultsága 247
5.1.2 A helyi adók alanyai és a feltételes adómentesség 248
5.1.3 Az egyes helyi adónemek 249
5.1.3.1 Vagyoni típusú adók 249
5.1.3.1.1 Építményadó 250
5.1.3.1.2 Telekadó 251
5.1.3.2 Kommunális jellegű adók 252
5.1.3.2.1 Magánszemélyek kommunális adója 252
5.1.3.2.2 Vállalkozók kommunális adója 253
5.1.3.2.3 Idegenforgalmi adó 254
5.2 Gépjárműadó 258
5.2.1 Az adókötelezettség keletkezése, szüneteltetése és megszűnése 258
5.3 Illetékek 260
5.3.1 Az öröklési illeték 260
5.3.2 Az ajándékozási illeték 261
5.3.3 A visszterhes vagyonátruházási illeték 262
6. Az önkormányzati kiadások legfőbb elemei 265
6.1 Működési kiadások 266
6.1.1 Személyi juttatások 266
6.1.1.1 Létszámgazdálkodás 267
6.1.1.2 Az egyes jogviszonyokhoz kapcsolódó személyi kiadások tartalma 268
6.1.1.3 A személyi juttatások tervezése 270
6.1.1.4 Gazdálkodás a létszámmal 271
6.1.1.5 Gazdálkodás a személyi juttatások előirányzatával 272
6.1.2 Dologi kiadások 273
6.1.2.1 A dologi kiadások tartalmi összetétele 274
6.1.2.2 A készletgazdálkodás sajátos feladata 274
6.2 Beruházás és felújítás 275
6.2.1 A helyi önkormányzatok beruházási tevékenységének rendszere, forrásai 275
6.2.2 Fejlesztési irányok alakulása az elmúlt években 276
6.2.3 A címzett- és céltámogatás rendszere 277
6.2.4 A beruházások finanszírozása a területfejlesztési támogatásokból 282
7. A helyi önkormányzati költségvetési szervek 285
7.1 A költségvetési szervek jellemzői 285
7.2 Az önkormányzati költségvetési szervek alapítása 286
7.3 A költségvetési szervek felügyelete 289
7.4 A költségvetési szervek gazdálkodási jogköre 290
7.5 A részben önállóan gazdálkodó intézmény tartalmi elemei 292
7.6 Az önállóan gazdálkodó intézmény tartalmi elemei 294
7.7 Az alap- és vállalkozási tevékenység 296
7.7.1 Az alaptevékenység jellemzői 296
7.7.2 A vállalkozási tevékenység jellemzői 298
7.8 Az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetése, átszervezése 300
7.9 Az önkormányzati társulás, mint költségvetési szerv 302
8. Önkormányzati költségvetés 305
8.1 A költségvetés összeállításánál figyelembe veendő gazdasági program 305
8.2 Az önkormányzati költségvetés előkészítésének feladatai, jelentősége, a költségvetési tervezés feladatai 306
8.2.1 A költségvetés előkészítésének feladatai 307
8.2.2 Az önkormányzat költségvetésének összeállítása 308
8.2.2.1 A bevételek tervezésével kapcsolatos feladatok 310
8.2.2.2 A kiadások tervezése 314
8.2.3 Az éves költségvetés testületi előterjesztése 316
8.2.4 Az éves költségvetés testületi előterjesztésének eljárási szabályai 318
8.2.5 Az önkormányzati intézmények részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása 320
8.3 A költségvetési előirányzatok megváltoztatása 320
8.3.1 Előirányzat-módosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörében 320
8.3.2 Előirányzat-módosítás átruházott hatáskörben 321
8.3.3 Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, intézmények előirányzatmódosítási hatásköre 322
8.3.4 A részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény előirányzatmódosítási hatásköre 323
8.3.5 A költségvetési szervek, intézmények előirányzat-felhasználási hatásköre 323
8.3.6 A gazdálkodás folyamata 324
8.3.6.1 Felelősségi szabályok 324
8.3.6.2 Kötelezettségvállalás 326
8.3.6.3 Érvényesítés 327
8.3.6.4 Utalványozás 328
8.3.6.5 Ellenjegyzés 329
8.3.7 A költségvetési szervek éves és féléves beszámolási kötelezettsége 330
8.3.7.1 Az elemi beszámoló tartalma, fő részei 330
8.3.7.2 A beszámoló felülvizsgálata 336
8.3.7.3 Az önkormányzat zárszámadási rendelete 337
8.3.8 A pénzmaradvány felülvizsgálata, megállapítása, felhasználási lehetősége 338
8.4 A helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása 340
8.4.1 A helyi kisebbségi önkormányzat vagyona 340
8.4.2 Gazdálkodás és együttműködés 341
8.4.3 A költségvetés elkészítésének és jóváhagyásának rendje 342
8.4.4 A költségvetési előirányzatok módosítása 344
8.4.5 A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének végrehajtása 344
8.4.6 A helyi kisebbségi önkormányzat pénzellátása és bankszámla rendje 346
8.4.7 A helyi kisebbségi önkormányzat beszámolási kötelezettsége 347
8.5 A társulás költségvetése 348
8.5.1 A társulásos működés szakmai, pénzügyi eredményeinek számbavétele 349
8.5.2 A költségvetés tartalma 352
8.5.3 A társulás költségvetésének jóváhagyása 356
8.5.4 A kiadások felosztásának lehetőségei 357
9. Pénzellátás, bankszámlarend 361
9.1 A helyi önkormányzat pénzellátása 361
9.1.1 Saját bevételek beszedése 361
9.1.2 A támogatási rendszer nettó finanszírozásának rendje 362
9.1.3 A központosított támogatások utalása 365
9.1.4 Az Egészségügyi Alap által finanszírozott feladatok pénzellátása 366
9 1 5 Felhalmozási ( fejlesztési) célú támogatások finanszírozási rendje 366
9.1.6 A normatív módon elosztott állami hozzájárulások és a központi támogatások év végi elszámolási rendje 367
9.1.7 a helyi önkormányzat intézményeinek finanszírozása, az un. „kis-kincstári módszer" 369
9.2 Bankszámlarend, bankkapcsolat 372
9.2.1 A bankszámlaszerződés 373
9.2.2 A bankszámlaszám 375
9.2.2.1 A bankszámla kivonat 375
9.2.3 Az önkormányzati bankszámlák fajtái 376
9.2.3.1 Az állami hozzájárulás alszámla 377
9.2.3.2 A helyi kisebbségi önkormányzat elszámolási számlája 377
9.2.3.3 Fedezetbiztosítási számla 378
9.2.3.4 A letéti pénzkezelés 378
9.2.4 Az önkormányzati intézmények bankszámlavezetése 379
9.2.5 A pénzforgalom lebonyolításának módszerei 380
9.2.5.1 A home banking szolgáltatás 382
9.2.5.2 A terminálrendszer szolgáltatásai 383
9.2.5.3 Gazdálkodás a pénzeszközökkel 383
9.2.6 Gazdálkodás a szabad pénzeszközökkel 385
10. A helyi önkormányzat mint tulajdonos, tulajdoni jogok gyakorlása, az önkormányzati vagyon, tulajdon és vállalkozás alapkérdései 389
10.1 Az önkormányzat vagyona, az önkormányzatok tulajdonhoz jutása 389
10.1.1 Az önkormányzati vagyon fogalma és tartalma 389
10.1.2 A vagyontárgyak csoportosítása 391
10.1.3 Az önkormányzati törvény szerinti vagyoncsoportosítás 391
10.1.3.1 Számviteli törvény szerinti vagyoncsoportosítás 392
10.1.3.2 Az önkormányzati vagyon felosztása a gazdálkodás szempontjai szerint 395
10.1.3.3 Az értékpapírok 395
10.1.4 A vagyontárgyakkal való tulajdonosi joggyakorlás helyi szabályai 397
10.1.4.1 Gazdálkodás a közszolgáltatást ellátó vagyonnal 399
10.1.5 Az intézmények feladata a vagyongazdálkodásban 399
10.1.7 A társulás vagyona 401
10.1.8 Önkormányzati vagyon nyilvántartása 402
10.2 Az önkormányzati vállalkozás 404
10.2.1 Vállalkozó önkormányzat vagy a vállalkozásokat segítő önkormányzat 404
10.2.2 Az önkormányzat részvétele gazdasági társaságokban 405
10.3 Az önkormányzati vagyon biztosítási lehetőségei 407
10.3.1 Tüz- és tűzkiegészítő biztosítások 408
10.3.2 Betörésbiztosítás 408
10.3.3 Üvegbiztosítás 409
10.3.4 Vagyonbiztosítási kizárások 409
10.3.5 Biztosítható vagyontárgyak és a biztosító szolgáltatása 409
10.3.6 Az elektronikus berendezések biztosítása 411
10.3.6.1 Gépbiztosítás 412
10.3.6.2 Adathordozók biztosítása 412
10.3.7 Kockázat értékelés és kockázatvállalás 413
10.3.8 Felelősségbiztosítások 414
11. A költségvetési ellenőrzés, minőségbiztosítás_415
11.1 Az államháztartási ellenőrzés 417
11.1.1 Az államháztartási ellenőrzés fajtái 418
11.1.1.1 Számvevőszéki ellenőrzés 418
11.1.1.2 A fejezeti költségvetési ellenőrzés 418
11.1.1.3 Az adók és más bevételek ellenőrzése 418
11.1.1.4 A kormányzati ellenőrzés 419
11.1.1.5 Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése 419
11.2 A helyi önkormányzatok ellenőrzési feladatai 420
11.2.1 Az önkormányzati intézmények költségvetési ellenőrzése 421
11.2.2 Az önkormányzati ellenőrzések fajtái 423
11.2.2.1 Átfogó rendszeres ellenőrzés 423
11.2.2.2 Témaellenőrzés 424
11.2.2.3 A célvizsgálat 424
11.2.2.4 Az utóvizsgálat 425
11.2.3 Az önkormányzatok pénzügyi bizottságainak ellenőrző tevékenysége 425
11.2.4 A belső ellenőrzés 426
11.2.4.1 A függetlenített belső ellenőrzés 427
11.2.4.2 A munkafolyamatba épített ellenőrzés 428
11.2.4.3 A vezetői belső ellenőrzés 429
11.2.5 Az intézményi költségvetési ellenőrzések tervezésének, végrehajtásának szabályai 430
11.2.6 Az önkormányzati költségvetési intézmények ellenőrzésének megszervezése 431
11.2.6.1 Az ellenőrzések előkészítése 431
11.2.6.2 Az ellenőrzésre történő felkészülés 434
11.2.6.3 Az ellenőrzés helyszíni végrehajtása 435
11.2.6.4 írásba foglalás 438
11.2.6.5 Az ellenőrzések megállapításainak hasznosítása, realizálása 438
11.2.7 Az önkormányzati intézmények ellenőrzésének lehetséges szempontjai 441
11.2.7.1 A feladatellátás ellenőrzése 441
11.2.7.2 A gazdálkodás szervezettsége, színvonala 442
11.2.7.3 A költségvetés tervezése, végrehajtása 443
11.2.7.4 Az önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége 445
11.2.7.5 A selejtezési, leltározási tevékenység ellenőrzése 445
11.2.7.6 A készletgazdálkodás ellenőrzése 446
11.2.7.7 A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 446
11.2.7.8 A létszámmal és személyi juttatásokkal való gazdálkodás ellenőrzése 447
11.2.7.9 A belső ellenőrzés szervezettsége, működésének hatékonysága 447
11.3 Az önkormányzati gazdálkodás könyvvizsgálati feladatai 448
11.3.1 A könyvvizsgálói rendszer bevezetésének indokoltsága a helyi önkormányzatok gazdálkodásában 448
11.3.2 Az önkormányzati könyvvizsgálat feladata, célja 450
11.3.3 A könyvvizsgáló kiválasztása, megbízása 457
11.3.4 A könyvvizsgáló feladatai, jogállása 458
11.3.5 A könyvvizsgálói vélemény, jelentés elkészítésének ideje 458
11.3.6 A könyvvizsgálói megbízás, szerződés megkötése 460
11.4 Az Állami Számvevőszék 461
11.4.1 Az Állami Számvevőszéknek az önkormányzatokra irányuló ellenőrzési feladatai 461
114 2 Az ellenőrzés eljárási szabályai, módszerei 466
11.4.3 A helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatainak ellenőrzési tapasztalatai 469
114.3.1 A normatív állami hozzájárulás ellenőrzési tapasztalatai 469
11.4.3.2 A cél- és címzett támogatások rendszerének ellenőrzési tapasztalatai 472
11.4.3.3 Központosított előirányzatok igénybevétele ellenőrzésének tapasztalatai 473
11.4.4 Pénzügyi-gazdasági vizsgálatok tapasztalatai 476
11.4.5 Egyéb pénzügyi és vagyongazdálkodási vizsgálati tapasztalatok 477
11.5 Az 1997. évi költségvetési és az 1996. évi zárszámadási rendeletek felülvizsgálatának tapasztalatai 482
11.5.1 Ellenőrzési rendszer 482
11.5.2 A gazdálkodást érintő jogi szabályozás 483
11.5.3 A megyei közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályának (TEFO) vizsgálata 485
11.5.4 A költségvetés előkészítése, az előterjesztés _485
11.5.4.1 A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre 485
11.5.4.2 Egyeztetési eljárások 485
11.5.4.3 Könyvvizsgálói vélemény 486
11.5.4.4 Az Áht. 118. §-ában rögzített előírások alkalmazása 487
11.5.5 A költségvetési rendelet szerkezete 488
11.5.5.1 A kötelező tartalmi elemek 488
11.5.5.2 A költségvetés végrehajtására irányadó szabályok 490
11.5.5.3 Az intézményekre vonatkozó szabályozás 494
11.5.6 A körjegyzőségi költségvetések sajátosságai 495
11.5.7 A kisebbségi önkormányzatok költségvetése 495
11.5.8 Egyéb szabályozás 497
11.5.8.1 Illetményalap 497
11.5.8.2 Egyéb szabályozás 497
11.5.9 A zárszámadási rendelet előkészítése 497
11.5.9.1 A zárszámadási rendeletek könyvvizsgálata 497
11.5.9.2 Az Áht. 118. §-ában előírt szabályok 498
11.5.10 A zárszámadási rendelet tartalma 499
11.5.10.1 Az Áht. 82. §-ának szabályozása 499
11.5.10.2 Egyéb szabályozás 500
11.5.10.3 Mi következik az Áht. 18. §-ának szabályozásából 500
11.5.11 A kisebbségi önkormányzatok zárszámadása 501
11.6 Minőségbiztosítás a helyi közigazgatásban 503
12. A fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésének törvényi szabályozása 509
12.1 A fizetésképtelen helyzet kialakulásának okai 509
12.2 Az adósságrendezési eljárás 511
12.2.1 Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése 511
12.2.2 A kérelem bírósági vizsgálata 513
12.2.3 Adósságrendezési bizottság megalakulása 514
12.2.4 Válságköltségvetés elfogadása 514
12.2.5 Reorganizációs program, egyezségi javaslat készítése 514
12.2.6 Egyezségi tárgyalás 516
12.2.7 Egyezség hiányában a vagyon bírósági felosztása 516
12.3 A választott testületek és tisztségviselők felelőssége 517
12.4 Az adósságrendezési eljárások gyakorlati tapasztalatai 518
13. A helyi önkormányzatok és a területfejlesztés kapcsolata 521
13.1 A területfejlesztés jogi alapjai és területi egységei 521
13.1.1 A területfejlesztés és területrendezés jogi alapjai 521
13.1.2 A területfejlesztés és területrendezés alapegységei 522
13.2 A területfejlesztés alapelvei és követelményei 525
13.2.1 Alapelvek 525
13.2.2 Szubszidiaritás 525
13.2.3 Decentralizáció 525
13.2.4 A partnerség elve 525
13.2.5 A nyilvánosság és a részvétel 527
13.2.6 Az intézményi rendszer és az eljárásmódok általános követelményei 527
13.2.7 Komplexitás 527
13.2.8 Koordináció-kooperáció 528
13.2.9 Tervszerűség 528
13.2.10 A finanszírozással kapcsolatos általános követelmények 529
13.2.11 Regionális célokat beépítő gazdasági-pénzügyi szabályozás 529
13.2.12 A forráselosztás decentralizációja 529
13.2.13 A források felhasználásának koncentrálása 529
13.2.14 Helyi erőforrások bevonása (addicionalitás követelménye) 530
13.2.15 Programba illeszkedés 531
13.2.16 Többcsatornás finanszírozás 531
13.2.17 Normativitás és diszkrecionalitás egyensúlya 531
13.3 A területfejlesztés intézményrendszere 531
13.3.1 A helyi területfejlesztési intézmények 531
13.3.1.1 A kistérségek 532
13.3.1.2 Regionális területfejlesztési tanácsok 533
13.3.2 Országos szintű intézmények 534
13.4 A területfejlesztés támogatási, ösztönzési rendszere az EU csatlakozás tükrében 535
13.4.1 Területfejlesztésre közvetlenül rendelkezésére álló források 535
14. Kisközösségek útja az információs társadalomba - Teleházak Magyarországon 539
14.1 A csákberényi kezdet 539
14.2 A teleház gondolata 539
14.2.1 Az első lépések 539
14.2.2 Tanulási idő a faluban 540
14.2.3 Rácsodálkozik az ország 540
14.2.3.1 Amerika itt, egy orrhosszal előbb 540
14.2.4 Áttörés 1998-ban, az üzleti világ is érdeklődik 541
14.3 A teleházak civil kontroll alatt, a helyi közösség kulcspozícióban 541
14.4 Fenntarthatóság és az állami szerepvállalás 542
14.5 Magyarország a teleházak világmezőnyében 542
I. SZÁMÚ MELLÉKLET
Szakirodalom jegyzék 545
II. SZÁMÚ MELLÉKLET
Jogszabálymutató 548
Törvények 548
Kormányrendeletek 549
III. SZÁMÚ MELLÉKLET
A helyi önkormányzati gazdálkodást érintő 1999. január 1-jei jogszabály változások áttekintése 550
1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) módosításának áttekintése 551
1.1. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei 551
1.2. A költségvetés tervezésével összefüggő eljárási szabályok 551
1.3. Helyi önkormányzatok költségvetése 551
1.3.1 Önkormányzati szabályozás 551
1.3.2 Önkormányzatok nettó finanszírozása 551
1.3.3 A támogatások elszámolásának szabályai 552
1.3.4 Helyi önkormányzat költségvetési rendelete 552
1.4. Pénzellátás 552
2. Az államháztartási törvény végrehajtási rendeletének módosítása 552
2.1. A módosítás indokai 552
2.2. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet áttekintése 553
2.2.1 Az államháztartás alrendszerei 554
2.2.2 Az államháztartás alapegységei 554
2.2.3. A költségvetési tervezés 555
2.2.4. Előirányzat módosítás 556
2.2.5 A költségvetés végrehajtása 558
2.2.6. Támogatási célt szolgáló előirányzatok felhasználása 558
2.2.7. A bankszámla vezetés rendje 558
2.2.8. A finanszírozás rendje 560
2.2.9. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés 560
2.2.10. A költségvetési folyamatok évközi megfigyelése 561
2.2.11. Az önkormányzati biztos 561
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv