Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.199

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A helyi önkormányzatok kézikönyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 503 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-388-048-3
Megjegyzés: Második átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv megalkotásának és közreadásának célja, hogy segítséget nyújtson a helyi önkormányzással, az önkormányzati törvény gyakorlati megvalósításával (végrehajtásával) foglalkozó szakembereknek -... Tovább

Előszó

E könyv megalkotásának és közreadásának célja, hogy segítséget nyújtson a helyi önkormányzással, az önkormányzati törvény gyakorlati megvalósításával (végrehajtásával) foglalkozó szakembereknek - politikusoknak, települési képviselőknek, az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek, az önkormányzati gyakorlat által érintett más szakembereknek, az önkormányzással összefüggő kérdések iránt érdeklődő állampolgároknak, valamint a szakirányú egyetemek és főiskolák oktatóinak és hallgatóinak - a helyi önkormányzás által felvetett elméleti és gyakorlati problémák megoldásához, egyes speciális kérdések megválaszolásához, valamint néhány önkormányzat által követett gyakorlat megismeréséhez és megértéséhez.
A szerzők vállalkozása újszerűnek mondható abban az értelemben, hogy nem törekedtek a teljességre, az önkormányzati törvény magyarázatának megírására, sem pedig a törvény által szabályozott összes jogintézmény részletes bemutatására. A kézikönyv középpontjában a települési önkormányzatok állnak. A szerzők azonban figyelemmel voltak arra, hogy a lehetőséghez képest ne csak az ezen belüli önkormányzati típusok által kialakított és/vagy követett önkormányzati megoldások kerüljenek bemutatásra, hanem az attól jelentős mértékben eltérő, vagy (csak) más formában mutatkozó variációk (alternatívák) is említésre kerüljenek. Ezekre az eltérő irányzatokra, nézetekre, javaslatokra és véleményekre az egyes fejezetekben, vagy azok lábjegyzeteiben hívják fel a figyelmet. A teljes önkormányzati gyakorlat feltérképezése és bemutatása lehetetlen és egyben felelőtlen vállalkozás lett volna a szerzők részéről. így viszont előfordulhat, a könyvet lapozgató vagy tanulmányozó olvasó egyes kérdéseire vagy konkrét problémájára nem kap, esetleg nem talál minden igényt kielégítő választ vagy megoldást. Persze az is előfordulhat, hogy ilyen válasz vagy megoldás nem is létezik, de az is elképzelhető, hogy ezekben az esetekben - e könyv mellett - a problémát előidéző önkormányzat SZMSZ-ének vagy más dokumentumainak (előterjesztések, belső szabályzatok, jegyzőkönyvek stb.) alapos tanulmányozása eredményre vezetne, és azokban a konkrét kérdésre a helyes vagy követendő út, de talán még a konkrét válasz is fellelhető. Ha a vitás kérdés ezt követően sem nyerne megnyugtató megoldást, akkor a problémát célszerű a szerzőkhöz írásban is eljuttatni annak érdekében, hogy e könyv egy későbbi átdolgozása vagy kibővítése során azokra is tekintettel lehessenek. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék 5
Előszó 15
I. rész
Az önkormányzatról általában (elvárás vagy realitás?) 17
1. Az önkormányzás jelentéstartalma 19
2. Az önkormányzati funkciók erősödése 23
3. A nemzeti hagyományok, a történelmi tapasztalatok szerepe az önkormányzatok kiépítésében 24
4. Az önkormányzati működés előfeltételei a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája tükrében 25
4.1. Magyary Zoltán által megkülönböztetett szervezési elvek 26
4.2. Az önkormányzati működés előfeltételei 26
4.2.1. A jogi személyiség kérdése 27
4.2.2. Az önkormányzati hatáskörök sérthetetlensége 27
4.2.3. Az önkormányzat gazdasági önállósága 28
4.2.4. Önállóság a terület- és településfejlesztésben 29
4.2.5. A helyi jogalkotási hatalom kérdése 30
5. A magyar szabályozás főbb jellemzői 32
5.1. Önkormányzati alapjogok 32
5.2. Az alapjogok érvényesülése 33
II. rész
A települések és a területek 39
1. A közigazgatás kapcsolata a településekkel és a területekkel 41
1.1. A település fogalma, definiálása 41
1.1.1. A települések és a közigazgatás kapcsolata 41
1.1.2. A hazai szabályozás differenciáltsága 42
1.1.3. A települések státusának jogi szabályozása 43
1.2. A közigazgatás és a területi egységek viszonyának elemzése 44
2. A község 45
2.1. A község fogalma 46
2.2. Községszervezés 46
2.2.1. Új község alakításának előfeltételei és szabályai 47
2.2.2. Községegyesítés megszüntetése 48
2.3. A nagyközségi cím használata 49
3. A város 49
3.1. Törekvések a város meghatározására 49
3.2. Nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezése 49
3.3. Községek, városok státusának módosulásai 51
3.4. A településnevekkel kapcsolatos főbb szabályok 52
3.5. A megyei jogú város 53
4. Területek 54
4.1. Az ország területi egysége 54
4.2. Új területi egységek kialakításának esélyei 55
III. rész
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 57
1. A feladat- és hatáskör viszonya 59
1.1. A feladat- és hatáskör egymásmellettisége 59
1.2. Hatósági jogkör - hatósági hatáskör 60
1.3. A helyi önkormányzatok köre 61
2. A feladat- és hatáskör-telepítés rendszere 62
2.1. Centralizációs és decentralizációs törekvések 62
2.1.1. Az önkormányzati önállóság értelmezése 62
2.1.2. A közügyek intézése a jogszabályi keretek között 63
2.1.3. A hatáskörök terjedelme és az önállóság 63
2.2. A hatáskör-telepítést befolyásoló jelentősebb körülmények 63
2.3. A feladat- és hatáskörök összetevői 64
3. A helyi önkormányzatokhoz történő feladat- és hatáskör-telepítés szabályai 65
3.1. A helyi közügy fogalma 65
3.2. A feladatkijelölés és hatáskör-telepítés megvalósulási formái 66
3.3. A kötelező és szabadon vállalható feladat- és hatáskörök 67
3.3.1. Kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök 67
3.3.2. Szabadon vállalt feladat- és hatáskörök 68
4. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai 70
4.1. A törvényi szabályozás településcentrikussága 70
4.2. A kötelező feladatokról 70
4.3. A szabadon vállalt feladatokról 72
4.4. A megyei jogú város és önkormányzatának státusa 74
5. A hatásköri törvény 76
6. A hatáskör gyakorlása és átruházása 78
6.1. Általános kérdések 78
6.2. Az át nem ruházható hatáskörök 80
6.3. A hatáskör átruházása és gyakorlása 81
7. A hatósági feladatok az önkormányzati szervezetben 84
8. Az önkormányzati hatósági ügyek intézése 85
9. Az államigazgatási hatósági ügyek intézése 87
10. A megyei önkormányzat feladata és hatásköre 89
10.1. A megyei önkormányzat helyzetének módosulása 89
10.2. A megyei önkormányzat feladat-és hatásköre 91
IV. rész
A képviselő-testület 95
1. A képviselő-testület jogállása, alakuló ülése, működésének alapdokumentumai 97
1.1. A képviselő-testület jogállása 97
1.2. A képviselő-testület alakuló ülése 98
1.3. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) 99
1.3.1. Megalkotásának kötelezettsége 99
1.3.2. Megalkotásának határideje 99
1.3.3. Tartalma 100
1.3.4. Jogforrási jellege 101
1.3.5. Megalkotásának folyamata 102
1.3.6. Szerkezeti tagolása 103
1.4. Az önkormányzati program (ciklusprogram) 104
1.5. A képviselő-testület munkaterve 105
1.6. A képviselő-testület ülésterve 106
2. A képviselő-testület ülésének előkészítése 107
2.1. Az ülés összehívásának szükségessége 107
2.2. A testületi ülés javasolt napirendjének összeállítása 108
2.3. Az előterjesztések elkészítése 109
2.3.1. Az előterjesztők köre 109
2.3.2. Az előterjesztések összeállítása és elkészítése 109
2.3.3. Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények 110
2.4. A meghívandók köre 111
2.5. Az ülés összehívása: a meghívók és az előterjesztések kiküldése 113
2.6. Az ülés helye és nyilvánossága 113
2.7. Az ülés technikai feltételeinek biztosítása 115
3. A képviselő-testület ülése 115
3.1. A testületi ülés vezetője 115
3.2. A testületi ülés határozatképessége 116
3.3. Az ülés megnyitása, a résztvevők köszöntése 117
3.4. A jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése (felkérése) 117
3.5. Az ülés elnöksége 118
3.6. Az ülés napirendjének megállapítása 118
3.6.1. Általános szabályok 118
3.6.2. Kivételes szabályok 119
3.6.3. A tárgysorozat sorrendiségének meghatározása 121
3.6.4. A napirend meghatározásának eltérő szabályai az egyes ülések típusai szerint: 122
3.7. Napirend előtti kérdések 122
3.8. Az egyes napirendek tárgyalása 123
3.8.1. A tanácskozás résztvevői 123
3.8.2. A tanácskozás rendjének fenntartása 124
3.8.3. A tanácskozás (napirendek tárgyalásának) vezetése 124
3.9. A szavazás elrendelése 126
3.10. A képviselő-testület határozata 128
3.10.1. Önkormányzati hatósági ügyekben született testületi határozatok 129
3.10.2. Önkormányzati ügyekben hozott testületi határozatok 132
3.10.3. A határozattal szemben támasztott tartalmi követelmények 131
3.10.4. A képviselő-testületi döntés megjelenésének más formái 132
4. Az önkormányzati rendelet 133
4.1. Az önkormányzati rendeletalkotás keretei 133
4.2. Az önkormányzati rendelet szabályozási köre 133
4.3. Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezői 134
4.4. A rendelettervezet elkészítése, véleményezése és testület elé terjesztése 135
4.5. Az önkormányzati rendelet jelölése 137
4.6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és hatálybaléptetése 138
4.7. Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, illetőleg hatályosulása 139
5. A testületi ülés utáni feladatok 140
5.1. A jegyzőkönyv elkészítése 140
5.1.1. A jegyzőkönyv 141
5.1.2. A jegyzőkönyv mellékletei 142
5.1.3. A zárt ülés dokumentumai 142
5.1.4. A hangszalagos rögzítés 143
5.2. A szükséges jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése és elküldése 144
5.3. Gondoskodás az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és megküldéséről 144
5.4. A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása 145
5.5. A képviselő-testület ülésén elhangzott interpellációk, javaslatok, bejelentések stb. intézésének figyelemmel kísérése 145
5.6. A hivatalos lap szerkesztése 146
V. rész
A települési képviselő 147
1. A települési képviselő jogállása 149
1.1. A képviselő választása 149
1.1.1. A választójog 150
1.1.2. A választók nyilvántartása 150
1.1.3. A választókerületek kialakítása 151
1.1.4. A jelölt ajánlása 151
1.1.5. A szavazás 153
1.1.6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 154
1.1.6.1. Kislistás választás 154
1.1.6.2. Vegyes választási rendszer 155
1.1.6.3. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása 156
1.1.6.4. A megyei közgyűlés tagjainak választása 156
1.1.7. Időközi választás 156
1.2. A települési képviselő testületi tagsága 157
1.3. A képviselő társadalmi megbízatása 158
1.4. A képviselői tevékenység érdek-képviseleti jellege 158
1.5. A települési képviselő eskütétele 158
2. A települési képviselő jogai és kötelességei 159
2.1. A települési képviselő joga 160
2.2. A települési képviselő kötelessége 165
3. A képviselői megbízatás megszűnésének esetei 166
4. A tanácsok 168
VI. rész
A képviselő-testület bizottságai 171
1. A bizottsági tevékenység jelentősége 173
2. A bizottság jogállása 174
3. A bizottság feladat-és hatásköre; funkciója 176
3.1. A bizottság döntés-előkészítő tevékenysége 176
3.2. A bizottság döntési jogköre 177
3.3. A bizottság feladatai a képviselő-testület döntései végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében 178
4. A bizottsági tevékenység szabályozása 179
5. A bizottság megalakítása 179
5.1. Kötelezően megalakítandó bizottságok 179
5.2. Ad hoc (ideiglenes) jellegű bizottságok 180
5.3. Az albizottság 181
6. A bizottság létszáma, összetétele 181
7. A bizottság működése 183
8. Településrészi önkormányzat 185
VII. rész
A polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal és a körjegyzőség 189
1. A polgármester 189
1.1. A polgármester jogállása, feladatai 191
1.1.1. Az SZMSZ-ek a polgármesterek feladatairól 193
1.1.2. A polgármester részletes jogosítványai 193
1.1.2.1. A képviselő-testület működésével összefüggő feladatok 193
1.1.2.2. Az önkormányzat bizottságaival kapcsolatos feladatok 194
1.1.2.3. A lakossági kapcsolattartás feladatai 194
1.1.2.4. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok 195
1.2. A polgármesteri pozíció „erőssége" 195
1.3. A polgármesteri közfunkcióval összefüggő előírások 197
1.3.1. Az összeférhetetlenség szabályai 197
1.3.2. A polgármester fegyelmi és kártérítési felelőssége 198
1.3.3. A polgármester díjazása 199
2. Az alpolgármester 200
3. A jegyző (körjegyző) 201
3.1. A jegyzői jogállás elemei 201
3.2. A jegyző (körjegyző) főbb feladatai 202
3.2.1. A körjegyző speciális jogköre 203
3.3. A jegyzői (körjegyzői) jelzési kötelezettsége 204
3.4. A jegyzői észrevétel és a polgármesteri intézkedés 205
4. A polgármesteri hivatal 205
4.1. Egységes hivatal 205
4.2. A hivatal belső tagozódása 206
4.3. A hivatal irányítása, vezetése 207
5. A körjegyzőség 209
VIII. rész
A települési önkormányzatok társulásai 213
1. Általános alapvetés 215
1.1. Történelmi előzmények 215
1.2. A hatályos szabályozás biztosította lehetőségek 217
1.3. A pozitív irányba történő elmozdulás akadályai 218
1.4. A megoldás lehetőségei 219
2. Hatósági igazgatási társulások 220
2.1. Követelmények és törvényi szabályok 220
2.2. A társulás ügyrendje 222
2.2.1. A társulás és a megállapodó felek kapcsolata 222
2.2.2. A társulás szervezete; a vezető jogállása 223
2.2.3. A hatósági igazgatási társulás működésének főbb jellemzői 223
3. Az intézményirányító társulások 224
3.1. A feladat; a megoldás eszköze; típusok 224
3.2. A jogszabályi tartalom jellemzője 225
3.3. Jogok és kötelességek 225
4. Közös képviselő-testületek 227
5. A szabad társulási jog 231
IX. rész
A helyi önkormányzás közvetlen megnyilvánulásának formái és fórumai 233
1. A helyi önkormányzás közvetlen megvalósulásának formái 233
1.1. Helyi népszavazás 235
1.2. Népi kezdeményezés 239
2. A helyi közakarat formálásának fórumai 240
2.1. A közmeghallgatás 242
2.2. A falugyűlés 242
2.3. A városkörzeti tanácskozás 243
2.4. A képviselői fogadóóra 244
2 5 A testületi ülés nyilvánossága 244
2.6. A testület állandó és ideiglenes bizottságai 244
2.7. A helyi médiák szerepe 244
X. rész
Az önkormányzatok vagyona, tulajdona, vállalkozásai 245
1. Az önkormányzatok és a piacgazdaság 247
1.1. A tulajdon köre 247
1.2. Az önkormányzat bevételei 248
1.2.1. Saját bevételek 249
1.2.2. Átengedett központi adók 249
1.2.3. Normatív költségvetési hozzájárulás 251
1.2.4. Támogatások 252
1.3. Az önkormányzati gazdálkodás 253
1.3.1. A piacgazdaság alapkérdései 254
2. Az önkormányzatok piacgazdasággal összefüggő tevékenységének elemei 258
2.1. „Vállalkozó" és/vagy „vállalkozásbarát" legyen-e az önkormányzat? 259
2.2. A koncesszió szerepe az önkormányzati vállalkozásban 262
2.2.1. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése 262
2.2.2. A helyi közművek hasznosítása 262
2.3. Gazdasági társaságokban való részvétel 263
3. Az önkormányzatok közhatalmi eszközei a piacgazdaság szolgálatában 264
4. Felelősség a gazdálkodásért; a gazdálkodás ellenőrzése 266
XI. rész
A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek 269
1. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatának körülhatárolása 271
2. Az Országgyűlés kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 273
3. A köztársasági elnök kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 276
4. A kormány kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 211
5. A miniszterek kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 282
XII. rész
A Fővárosi, Megyei Közigazgatási Hivatal 285
1. Előzmények. A közigazgatási hivatal jogállása 287
2. A közigazgatási hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre 288
2.1. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének ellátása 289
2.2. A közigazgatási hivatal vezetőjének hatósági jogköre 290
2.3. A közigazgatási hivatal vezetőjének koordinációs és egyéb feladatai 292
Mellékletek 295
1. sz. Önkormányzati rendelettárgyak 297
2. sz. A polgármester, alpolgármester, jegyző szerepe és munkakapcsolatai 304
3. sz. A kiadmányozási jogról 308
4. sz. Modellvariációk bemutatása az önkormányzati bizottságok és a hivatali struktúra kialakításához 312
5. sz. Társulási megállapodás hatósági igazgatási társulás létrehozása 321
6. sz. Megállapodás közös intézményirányító társulás létrehozására 325
7. sz. Megállapodás közös képviselő-testület alakításáról 327
8. sz. Együttműködési keretmegállapodás 330
9. sz Megyei Jogú Város Önkormányzatának vállalkozási szabályzata 333
10. sz. ... Község Önkormányzati Képviselő-testületének ... számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól 337
11. sz. Városi Önkormányzat ... számú rendelete az önkormányzati beruházások előkészítéséről 341
12. sz. Városi Önkormányzat ... számú rendelete az önkormányzati beruházások szabályozásáról 344
Függelék 351
1. sz. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 353
2. sz. Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről 359
3. sz. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 364
4. sz. 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 382
5. sz. 1990. évi- LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 414
6. sz. 1991. évi XXIV. törvény a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról - 446
7. sz. 1990. évi LXXXHI. törvény a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról 447
8. sz. 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról 448
9. sz. 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 452
10. sz. 1992. évi XXm. törvény a köztisztviselők jogállásáról 465
11. sz. 1993. évi LXXVE. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 487
12. sz. 161/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalokról 501
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem