Fülszöveg
A szerző Gerő László építész, közismert műemléki szakember, e könyvében az ország legjelentősebb műemlékének, a középkori budai várnak helyreállításával ismertet meg, amit az ő tervei alapján végeztek 1946-1966 között, és amely mind ez ideig hazánk legnagyobb műemléki helyreállítása.
A második világháborúban a budai vár is erősen megsérült; kormos kiégett falai elcsúfították fővárosunk Duna-parti képét, ezért a magyar kormány elhatározta a vár mielőbbi helyreállítását. Így volt lehetséges, hogy az ország háború utáni kedvezőtlen anyagi helyzete ellenére már 1946-ban megindulhatott a vár középkori részeinek a feltárása, és az okmányokban olyan sokat emlegetett fényes, gótikus és reneszánsz palota maradványainak felkutatása, mert a várépület elhagyott, romos volta most megfelelő terepet nyújtott e munkához, ami az épségben álló rezidencia idején kivihetetlen lett volna. A felszínre került régi falak konzerválásáról ekkor még nem volt szó, de a gazdag örökség láttán könyvünk szerzője...
Tovább
Fülszöveg
A szerző Gerő László építész, közismert műemléki szakember, e könyvében az ország legjelentősebb műemlékének, a középkori budai várnak helyreállításával ismertet meg, amit az ő tervei alapján végeztek 1946-1966 között, és amely mind ez ideig hazánk legnagyobb műemléki helyreállítása.
A második világháborúban a budai vár is erősen megsérült; kormos kiégett falai elcsúfították fővárosunk Duna-parti képét, ezért a magyar kormány elhatározta a vár mielőbbi helyreállítását. Így volt lehetséges, hogy az ország háború utáni kedvezőtlen anyagi helyzete ellenére már 1946-ban megindulhatott a vár középkori részeinek a feltárása, és az okmányokban olyan sokat emlegetett fényes, gótikus és reneszánsz palota maradványainak felkutatása, mert a várépület elhagyott, romos volta most megfelelő terepet nyújtott e munkához, ami az épségben álló rezidencia idején kivihetetlen lett volna. A felszínre került régi falak konzerválásáról ekkor még nem volt szó, de a gazdag örökség láttán könyvünk szerzője az elsők között volt, aki a középkori részek megtartását is javasolta.
E jogos kívánságnak később egyre többen adtak hangot, míg végül is a szerző megbízást kapott a feltárt maradványok helyreállítására, hogy azok a közönség számára is hozzáférhetők és megtekinthetők legyenek oly módon, hogy az újonnan felépítendő barokk és neobarokk palotarészekkel összefüggő együttest alkossanak.
A szerző e könyvben a helyreállítás terveit, előzményeit és célkitűzéseit ismerteti, majd végig kísér a feltárt középkori királyi vár és palota maradványait bemutató munkákon. Leírja a vár védelmi rendszerének (várfalak, nagyrondella, kaputorony, buzogánytorony stb.) helyreállítását, valamint a palota főbb részeinek (gótikus nagyterem, palotakápolna) helyreállítását. megmagyarázza az értelmező vagy konzerváló kiegészítések szükségességét és a belső középkori kertek rekonstrukciójának indítékait. Végül pedig az egész Várhegyre kiterjedő, ma is várfalakkal övezett középkori védett település építészeti rekonstrukciójával is megismertet, amely műemlékvédelmi szempontból a királyi vártól el nem választható egységet alkot.
A szerző nem foglalkozik a várpalota újabb részeivel, mert azok helyreállítását nem ő tervezte.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal