A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek története

Szerző

'Varga László: A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek története ' összes példány

Kiadó:	MESZÖV
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	586 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szövetkezés Heves megyei kezdetei a dualizmus korában	7
A modern bankrendszer megszervezése, a hitelszövetkezeti mozgalom kialakulása Heves megyében	10
Törekvés a gyöngyösi hitelszövetkezeti központ létrehozására	11
A hitelszövetkezeti hálózat kialakulása a századfordulón	14
Hitelszövetkezetek szervezése az Országos Központi Hitelintézet megalakulása után, az első világháború alatt	16
Az első fogyasztási szövetkezetek Heves megyében. Kiépül a Hangya és a községi fogyasztási szövetkezetek hálózata	22
Megalakul a Hangya Központ. A köteléki hálózat kialakulása Heves megyében	23
Keresztény fogyasztási, köztisztviselői és egyéb fogyasztási szövetkezetek Heves megyében	32
Fogyasztási szövetkezetek az első világháborúban	33
A szövetkezés meghonosítása Heves megye mezőgazdaságában	36
Megalakul a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Tagszervezetük eredményei Heves megyében	38
Törekvések a gabona-, bor-, tejértékesítő, feldolgozó szövetkezetek megalakítására	40
Mezőgazdasági termelést elősegítő szövetkezetek megalakítása	46
Biztosító szövetkezetek megalakítása. A szövetkezeti biztosítás elterjedése	48
Szövetkezés a kisiparban	49
Törekvés a szakipari termelő-, építő-, kenyérsütő, tanoncszövetkezet, háziipari szövetkezetek létrehozása	51
Munkásszövetkezeti nézetek hatása Heves megye szövetkezeti mozgalmának fejlődésére	53
Heves megyei szövetkezetek a polgári demokratikus forradalomban és a Tanácsköztársaságban	57
Reformtörekvések a polgári demokratikus forradalomban	59
Földosztás és szövetkezés	60
Hitel- és fogyasztási szövetkezetek szerepe a földosztás előkészítésében és tervezett lebonyolításában. A választott szervek demokratizálása	64
Törekvések a kisipari, mezőgazdasági termelőszövetkezeti és népi fogyasztási szövetkezetek létrehozására	66
Földosztás Kápolnán. Földművesszövetkezetek és földhözjutottak	69
Tanácsköztársaság és a szövetkezés	74
Földosztási törekvések a Tanácsköztársaság alatt	75
Heves vármegyei Földműves Termelőszövetkezeti Központ létrehozása	76
Szocializálják a nagybirtokokat, létrehozzák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hálózatát	82
Törekvés a korszerű termelési viszonyok kialakítására	83
Szövetkezetpolitikai munka a Heves megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A tagok szociális viszonyainak javítása	84
A Heves vármegyei Földműves Termelőszövetkezeti Központ átalakítása, a szocializált gazdaságok hevesi kerületének létrehozása	86
A hitelszövetkezetek fokozódó szerepe a hitéletben. A biztosítószövetkezetek átszervezése	90
A szocialista termelési viszonyok feltételeinek megteremtése az iparban	94
Fogyasztási szövetkezetek a Tanácsköztársaságban	96
Szövetkezeti tagok a Tanácsköztársaságban	104
Heves megyei szövetkezetek a Tanácsköztársaság megdöntése után a gazdasági válság kezdetéig (1919-1929)	107
Restaurációs szövetkezetpolitika 1919 után	110
A forradalom szövetkezeteinek felszámolása a mezőgazdaságban, az iparban. Földosztási ígéretek	111
Restauráció a fogyasztási és hitelszövetkezeti mozgalomban	113
Fogyasztási és értékesítő szövetkezetek Heves megye gazdasági életében (1919-1929)	113
Népszövetkezettől a NYUKOSZ-ig és a MOVE szövetkezetig	115
Megerősödik a Hangya szövetkezetek hálózata	121
A Hangya szövetkezetek tagsági kapcsolataik erősítéséért, társadalmi befolyásuk növeléséért	126
Hitelszövetkezetek az agrár- és a kisipari termelés növeléséért. A biztosítószövetkezetek elterjedése (1919-1929)	135
Szövetkezetpolitika a hitelszövetkezetekben	141
A biztosító szövetkezés eredményei	142
A mezőgazdasági termelés és szövetkezés	142
Mezőgazdasági termelőszövetkezeti, földreform- és földbérlő szövetkezeti elképzelések Heves megyében	144
Az értékesítésre alakult mezőgazdasági szövetkezetek eredményei	150
Szövetkezetek a gazdasági világválság, a stabilizáció és a fasizmus nyílt előretörése idején (1929-1941)	163
Fogyasztási szövetkezetek a gazdasági válság, a tőkés megerősödés éveiben	166
Megerősödik a Hangya egri kirendeltsége	168
A Hangya szövetkezetek hálózatának fejlődése 1929-1941 között	169
Szövetkezetpolitikai tevékenység 1929-1914 között	178
Egyéb fogyasztási szövetkezetek Heves megyében az idegenforgalom, a háziipar és állatértékesítés szolgálatában. Megalakul a Mátra Szövetkezet	185
Felvásárlási és értékesítési tevékenység	186
Hitelszövetkezetek és biztosítás (1929-1941). Hitelszövetkezetek az agrár- és ipari termelés növeléséért. A biztosítószövetkezetek elterjedése	188
Hitelszövetkezetek a gazdasági konjunktúra időszakában	191
Biztosító szövetkezetek	195
Mezőgazdaság és szövetkezés	195
Terv a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a földbérlő, földmunkás és földműves szövetkezetek létrehozására	196
Mezőgazdasági termelők szövetkezetei Heves megyében	198
Félkész termékeket feldolgozó szövetkezetek	199
Értékesítő szövetkezeti formák és azok működése	199
Ipari szövetkezés a gazdasági válságtól a második világháborúig	204
Szövetkezetek a második világháború és a német megszállás időszakában (1941-1944)	209
Fogyasztási szövetkezetek a hadigazdálkodás évei alatt	211
A Hangya szövetkezetek áruforgalmának fejlődése	212
Megerősödik a Hangya egri kirendeltsége	214
A Hangya szövetkezetek mozgalmi munkája	217
Egyéb fogyasztási szövetkezetek és a Heves megyei Közjóléti Szövetkezet tevékenysége	218
Hitelszövetkezetek a hadigazdálkodás éveiben (1941-1944)	220
Terjed a biztosítás	222
Mezőgazdasági szövetkezetek erőfeszítései a háborús gazdaságpolitika szolgálatában	223
Mezőgazdasági szövetkezetek szervezése és működése a második világháborúban	223
Az értékesítés megszervezése a hadigazdálkodás viszonyai között	224
Tejszövetkezetek szerepe a megye ellátásában	226
Ipari szövetkezetek a második világháború alatt	226
Heves megyei Hangya-kirendeltség a háború utolsó napjaiban. Remények a szövetkezeti mozgalom megújítására	228
Az egri Hangya-kirendeltség 1944 október-novemberében	228
Szövetkezeti remények a megújhodásra	229
Szövetkezés Heves megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában	231
A fogyasztási szövetkezetek újjászervezése. Földreform, földművesszövetkezetek megalakítása	234
Népszövetkezet vagy Hangya? A Hangya-hálózat újjászervezése 1945-ben. Alapvető feladat a lakosság ellátása	234
Földreform és földművesszövetkezetek	238
A Magyar Kommunista Párt. Nemzeti Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt és Független Kisgazda Párt szövetkezetpolitikájának Heves megyei eredményei 1945-1947 között	242
Mezőgazdasági, fogyasztási értékesítő, különböző rendeltetésű és álszövetkezetek megalakítása	245
A hitelszövetkezetek újjászervezése és tevékenysége az OKH megszűnéséig	250
A Heves megyei földművesszövetkezetek hálózatának kiépítése. Törekvés a megyei kirendeltség létrehozására. A gazdasági és társadalmi tevékenység kibontakozása	255
A földművesszövetkezetek tömeges megalakulása. A mozgalmi tevékenység szervezése	256
A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységének kialakulása. Elsődleges a mezőgazdasági termelés és termeltetés	261
A földművesszerkezetek felügyelete. A FOK egri kirendeltségének megalakulása	273
Heves megyei szövetkezeti központok: az MSZK, FSZK és a MOSZK megalakulása és tevékenysége a szövetkezeti konferencia előtt. A szövetkezeti konferencia hatása a szövetkezeti mozgalom fejlődésére	278
A mezőgazdasági szövetkezetek új központja, az MSZK	279
A MOSZK Heves megyei kirendeltségének megalakítása, tevékenységének kezdeti eredményei	281
A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Független Kisgazda Párt szövetkezetpolitikájának eredményei 1947-48-ban	283
A szövetkezeti konferencia határozatai. Hatása a Heves megyei szövetkezeti mozgalom fejlődésére	286
A Heves megyei MOSZK Központ szövetkezeti konferencia után	288
A Hangya és egyéb fogyasztási jellegű szövetkezetek tevékenysége a MOSZK korszakban	292
Különböző fogyasztási, közjóléti és mezőgazdasági jellegű szövetkezetek gazdálkodása és fúziója (1946-1949)	297
A koalíciós pártok szövetkezetpolitikája a szövetkezeti konferencia után	302
Az általános falusi földművesszövetkezetek kialakulása. A hároméves terv időszakában megnövekszik a földművesszövetkezetek gazdasági mozgalmi tevékenysége	304
Megszűnik a MOSZK, megalakul a SZÖVOSZ	304
Demokratizálás, egyesítés, általános földművesszövetkezeti hálózat kialakulása Heves megyében	308
A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenysége a hároméves terv időszakában	316
Földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelés fokozásáért	317
A földművesszövetkezetek bekapcsolódnak a felvásárlásba és a terménybegyűjtésbe	323
Földművesszövetkezetek növekvő szerepe az áruellátásban	329
A Heves megyei földművesszövetkezetek pénzügyi helyzetének alakulása a hároméves terv végére	333
Fontos feladat: az üzemi szervezettség továbbfejlesztése	337
A földbérlő szövetkezetek megalakulása	340
Földművesszövetkezeti keretek között megalakítják a termelőszövetkezeti csoportokat (1948-1949)	342
Megerősödik a földművesszövetkezetek mozgalmi jelentősége	345
Hitelszövetkezetek Heves megyében a hároméves terv időszakában	351
A hitelszövetkezetek bekapcsolódnak a hároméves terv végehajtásába	352
A gazdálkodási eredmények alakulása	355
Demokratizálás, racionalizálás, fúziós törekvések (1947-1949)	356
A hitelszövetkezetek mozgalmi tevékenysége	358
A szocialista szövetkezeti rendszer kialakulása és megerősödése (1950-1957)	361
A földművesszövetkezetek megerősödése, hitelszövetkezetek felszámolása. Földművesszövetkezetek és hitelszövetkezetek a feszített tervgazdálkodás időszakában (1950-1953)	363
Hitelszövetkezetek a szocialista bankrendszerben (1950-1952)	364
Megalakul a SZÖVOSZ megyei központja, megszervezik a járási szövetségeket	370
A földművesszövetkezetek gazdasági munkájának fejlődése 1950-1953 között	373
Részvétel a mezőgazdaság szocialista átalakításában	380
Követelmények a szerződéses termeltetés, a begyűjtés és a felvásárlás területén	384
A Heves megyei földművesszövetkezetek vagyoni és üzemi szervezettségének helyzete	389
MESZÖV és tagszövetkezeteinek és a tagsági kapcsolatoknak az alakulása	392
A módosított gazdaságpolitika hatása a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. Korrekciós törekvések	398
Ellenforradalom és konszolidáció (1953-1957	398
A MESZÖV és az FJK-k irányító munkája (1953-1957	399
Feladat: A falusi lakosság jobb áruellátásának biztosítása	401
A földművesszövetkezetek szerepe a falu és a város közötti árukapcsolatok kiszélesítésében, a szabadpiac növelésében	406
Földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősödéséért. A szakcsoportok fejlődése. Mezőgazdasági üzemág és termeltetés	409
Az ipar, szolgáltatás eredményei	412
A földművesszövetkezetek gazdálkodása	413
Fellendült a szövetkezetek társadalmi és szövetkezetpolitikai tevékenysége!	415
Reformtörekvések és ellenforradalom	417
A Heves megyei földművesszövetkezetek a konszolidáció, a mezőgazdaság szocializálása és a gazdasági megerősödés időszakában (1957-1967)	423
Alapvető irányítási módszer továbbra is a demokratikus centralizmus. A Heves megyei MESZÖV és az FJK-k szerepe a földművesszövetkezetek irányításában	426
Szövetkezetpolitika a tagság szolgálatában!	428
Szövetkezeti szétválások és egyesítések. A tagsági kapcsolatok alakulása	428
Új elem a munkaversenyben: a szocialista brigádmozgalom	430
Az MSZMP KB állásfoglalása nyomán: növekvő feladatok a szövetkezeti közművelődésben, országos kezdeményezések a sportmozgalomban	431
Erősödik a kapcsolat a KISZ-szervezetekkel, a nőmozgalommal	434
A földművesszövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért és a mezőgazdasági termelés növeléséért	435
Heves megye termelőszövetkezeti megye!	435
Az egyszerűbb szövetkezetek elterjedése	436
Feladatok és eredmények a mezőgazdasági termelés szervezése területén	437
A begyűjtés eltörlése. Új feladatok a földművesszövetkezeti felvásárlás előtt	439
Előtérbe kerül az infrastruktúra, a szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, az áruellátás növelése (1957-1967)	443
Területrendezés az állami és szövetkezeti kereskedelem között 1960-ban	443
A bolti kiskereskedelem forgalma (1957-1967)	444
A vendéglátóipar fejlődése	446
Gyorsan fejlődik a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari hálózat	447
Az ipar és a szolgáltatás helyzete a két kongresszus között	450
A rétegpolitikai célkitűzések megvalósítása (1957-1967)	452
A takarékszövetkezeti hálózat kiépítése Heves megyében	453
Falusi ifjúsági szövetkezetek: a FISZ-ek megalakítása	456
Intézkedések a lakásszövetkezetek és egyéb szövetkezeti formák létrehozására	457
A jövedelmezőség átalakulása, a szövetkezeti vagyon növekedésének problémái 1957-1967 között	459
A gazdaságirányítás reformjának jelentősége és hatása a fogyasztási szövetkezetek fejlődésére (1968-1980)	461
A szövetkezetpolitika fejlődése	465
A szövetkezeti közművelődés mint a tagsági kapcsolatok erősítésének fontos eszköze. A szövetkezeti sportmozgalom eredményei	467
Az ifjúsági és nőpolitikai határozatok szövetkezeti eredményei	471
A munkaverseny legfőbb célkitűzése: a hatékonyság és a takarékosság	474
A szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar és ipari tevékenység fejlődése	474
A kiskereskedelem növekvő forgalma és a hálózatfejlesztés eredményei	475
Fejlettebb vendéglátás, növekvő idegenforgalom	479
Ipar, építőipar, szolgáltatás	480
Kialakul a szövetkezeti szakboltok és áruházak megyei hálózata	482
A háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági szakcsoportok működése, a felvásárlás alakulása	484
A felvásárlás és értékesítés eredményei	485
Termeltetés. A háztáji és kisegítő gazdaságok segítsége	487
A termeltetésben és ellátásban megnőtt a mezőgazdaság szakcsoportok és kertszövetkezetek szerepe	490
Gazdasági társulások létrehozása a felvásárlás és értékesítés, az ügyvitel korszerűsítésére	492
MÉK-ből SZÖVTERMEK, majd ZÖLDÉRT	492
Az ügyvitel korszerűsítésére létrehozzák a Heves megyei Szövetkezetek Adatfeldolgozó Közös Vállalatát	493
A takarék-, lakás-, iskola- és munkásszövetkezetek gazdasági és mozgalmi eredményei és az új gazdasági irányítás időszakában (1968-1980)	494
Megnőtt a takarékszövetkezetek szerepe a Heves megye hiteléletében	494
Létrehozzák az építő, fenntartó, garázs- és üdülőszövetkezetek hálózatát	500
Iskolaszövetkezetek helyzete	502
A munkásszövetkezés Heves megyében	505
A Heves megyei MESZÖV tagszövetkezeteinek vagyoni helyzete és nyereségük alakulása	506
Eredmények és gondok az ÁFÉSZ-ek nyereséggazdálkodásában	506
Gazdálkodási eredmények a takarék- és lakásszövetkezetekben	507
Függelék	509
Jegyzetek	523
Források	573
Tartalomjegyzék	577