Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.224

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A hírközlés közszolgáltatási- közigazgatási rendszerének fejlődése és szerkezeti reformja

A hírközlés fejlődését és liberalizációját meghatározó "fejlett távközléssel rendelkező" piacgazdaságokban

Szerző

Kiadó: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 544 oldal
Sorozatcím: Infokommunikáció és Jog Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-258-072-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A monográfia elsődlegesen a piaci típusú közszolgáltatások fogalmát, elméleti alapjait, ellátásának megszervezését, reform-lehetőségeit, illetve mindennek közigazgatási vonatkozásait mutatja be a hírközlés, a hírközlési igazgatás mintáján keresztül és alapvetően nemzetközi viszonylatban, valamint a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok szempontjából. A könyvben különös hangsúlyt kap a hírközlési közszolgáltatás-reform világviszonylatban általánosítható alapjának, tartalmának, jellemzőinek és közigazgatási eszközeinek elemzése. Ezen belül a tanulmány feltárja azokat a közigazgatási jogintézményeket, amelyek nemzetközi értelemben egységesen nélkülözhetetlenek, illetve elengedhetetlenül szükségesek a hírközlési liberalizáció és privatizáció sikeres megvalósításához, valamint a hírközlési piaci verseny közérdek szempontjából előnyös fenntartásához, fejlődéséhez.

Tartalom

ELŐSZÓ 9
I. Bevezetés 9
II. A kutatás és monográfia célja, hipotézisei 12
III. A kutatás és a tanulmány tárgyának módszertani lehatárolása 25
I. fejezet
A TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK KEZDETEI, A TÁVKÖZLÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA, SZERKEZETE, MŰKÖDÉSE 31
1. Bevezetés 31
2. A távközlés működésének, szabályozásának, igazgatásának általánosítható tényezői 36
3. A piacgazdaság szerkezetének, működésének távközlési piacokkal összefüggő legáltalánosabb ismérvei 37
3.1. A tökéletes verseny piaci szerkezete 37
3.2. A piacgazdaság - a piac „kudarcának" általános szintű alapjai 39
3.2.1. A hatékonyság hiányának - távközlési piaccal összefüggő - legfontosabb fogalmi elemei, elméleti szempontjai 39
3.2.1.1. A tökéletlen verseny 39
3.2.1.2. A külső gazdasági hatások (externáliák) 43
3.2.1.3. Közjavak, közszolgáltatások 44
3.2.2. A piaci típusú, piaci alapú egyenlőtlenségek 46
3.2.3. Gazdasági stabilitás egyensúlyi helyzete, kilengései 47
3.3. A vegyesgazdaság - összefoglalás 47
4. A távközlés közszolgáltatási ellátórendszerének alapvető jellemzői 48
4.1. A monopólium és a természetes monopólium piaci szerkezete 48
4.2. A távközlési piac és a távközlési ellátórendszer természetes monopóliumának sajátosságai 52
5. A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai 53
5.1. Piaci közszolgáltatás - közüzem 55
5.2. A piaci közszolgáltatás fogalmának, elhatárolásának alapjai 57
5.3. Kizárólagos és különleges jogok a piaci közszolgáltatások körében 60
5.4. A közszolgáltatások és az állami tulajdon összefüggésrendszere, a közszektor fogalma 61
5.5. A piaci közszolgáltatások, a hálózatos szolgáltatások és a természetes monopólium összefüggéseinek elméleti alapja 68
5.6. A piaci közszolgáltatások, a természetes monopóliumok és az egyenértékű helyettesíthetőség 70
5.7. A termelési, szolgáltatási folyamat tagolhatóságának hatása a piaci közszolgáltatások rendszerében 71
5.8. Az árszabályozási funkció 72
5.8.1. Árszabályozás - árképzés a természetes monopólium és a távközlési közszolgáltatás keretében 75
5.8.1.1. A gazdasági tevékenység, működés tartalma 76
5.8.1.2. A konkrét árszabályozási módszer meghatározása 79
5.8.1.3. A szabályozott díjösszeg belső szerkezete 80
5.9. A nem piaci alapú közszolgáltatások 82
5.10. Nonprofit szolgáltatások és a közszolgáltatások 83
5.11. A távközlési szolgáltatásokra vonatkoztatott általános szintű összefoglalás (illetve a következő részek bevezetése) 84
Az I. fejezethez kapcsolódó jegyzetek és vonatkozó irodalom 86
II. fejezet
A TÁVKÖZLÉSI MONOPÓLIUMOK SZERKEZETE, IGAZGATÁSA ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE A „FEJLETT TÁVKÖZLÉSSEL RENDELKEZŐ PIACGAZDASÁGOKBAN" (VEGYES GAZDASÁGOKBAN) 118
1. Bevezetés és a modellszintű tagolás alapjai 118
2. Az értekezés „ország szintű, vagy ország-modell szintű" elemzésének módszertani bevezetése 121
2.1. A távközlés „liberalizációt megelőző" fejlődésének modelljei a fejlett távközléssel rendelkező országok körében 124
3. Az Egyesült Államok távközlési rendszerének kialakulása, fejlődése 126
3.1. Bevezetés 126
3.1.1. Az Egyesült Államok távközlésének rendszertani elemzése, modellértékű szempontjai 127
3.2. A kezdetek és az intenzív távközlési piaci verseny 131
3.2.1. Az egyetemes szolgáltatás, mint egységes hálózati rendszer fogalmának megjelenése és elhatárolása a liberalizációt jellemző egyetemes szolgáltatás fogalmától 133
3.3. A közösségi felügyelet, az állami beavatkozás kezdetei, a távközlési „közszállítás"-„közszállító" fogalmának eredete, a „Kingsbury Commitment" 135
3.4. A távközlés stratégiai szerepe, államosítása és a verseny fokozatos visszaszorulása, „lezárása" („Willis Graham Act of 1921") 139
3.5. A természetes monopólium kiteljesedése, kormányzati megerősítése a távközlési piac „szektor-specifikus" szabályozásának kezdetei („Communications Act of 1934") 140
3.5.1. A „közszolgáltatási tartalmú szabályozás" sajátosságának alapjai az Egyesült Államok távközlésében 142
4. Az Egyesült Királyság távközlésének vázlatos fejlődéstörténete 143
5. A német-osztrák-francia modell 144
5.1. A távközlés fejlődésének modellértékű alapstruktúrái a Német Szövetségi Köztársaságban 145
5.2. A távközlési berendezkedés liberalizációt megelőző alapjai Franciaországban 146
6. A dél-európai modell, különösen Olaszország 147
7. A skandináv modell 148
8. A közszektor (állami) távközlési szolgáltatók hatékonysága, nemzetközi versenyképessége, sajátos közigazgatási funkciói és a berendezésgyártás 150
A II. fejezethez kapcsolódó jegyzetek és vonatkozó irodalom 152
III. fejezet
A TÁVKÖZLÉSI LIBERALIZÁCIÓ ÉS PRIVATIZÁCIÓ „BELSŐ" ÉS „KÜLSŐ" OKAI - ÖSSZEFÜGGÉSEI 167
1. Bevezetés és a „fogalom-készlet" 167
1.1. A „belső" és „külső" okok szerinti tagolás alapjai, bevezetése 173
2. A távközlési liberalizációt kiváltó, a liberalizációra ható „belső" (távközlési) okok, folyamatok I. 175
2.1. Az alternatív, párhuzamos, „helyettesítő" infrastruktúra és szolgáltatások megjelenése, illetve a hálózat megoszthatósága 176
2.2. A távközlési hálózatok rendszerének, fejlődésének legalapvetőbb szempontjai 177
2.3. A kapcsolt, vezetékes telefonhálózat működésének és fejlődésének liberalizációval összefüggő alapjai 178
2.3.1. A vezetékes telefonhálózat átvitel-technikai rendszere 179
2.3.2. A kapcsolóközpontok és a kapcsolástechnika fejlődése 180
2.4. A távközlés analóg és digitális korszaka 181
2.5. A vonal- és a csomagkapcsolás fejlődése 183
2.6. A végberendezések 184
2.7. A távközlés - telefonszolgáltatáshoz képest meghatározható - „részterületeinek" fejlődése 184
2.7.1. A vezetéknélküli távközlés alapjai 185
2.7.1.1. A műholdas távközlés - űrtávközlés 186
2.7.1.2. A földfelszíni cellás mobiltávközlés 187
2.7.1.3. A vezetéknélküli távközlés, mobiltávközlés néhány egyéb területe 188
2.8. Az informatika és a számítástechnika fejlődése, illetve összefonódása a távközlési hálózatokkal, szolgáltatásokkal: a telematika 189
2.9. A számítógép-hálózatok és az ISO OSI modell 190
2.10. Internet Protokoll alapú hálózatok és az internet szerepe a liberalizáció belső okai között 191
2.11. Technológiai fejlődés - felhasználói igények 192
3. A távközlési liberalizációt kiváltó, a liberalizációra ható „belső" (távközlési) okok, folyamatok II 192
4. A távközlési liberalizációra ható „külső" okok 197
4.1. A II. világháborút követő nemzetközi piacgazdasági rend alapjai és gazdasági liberalizációval összefüggő változásai 197
4.1.1. A Világbank és az IMF szervezete, működése - hatása a piaci liberalizáció általános folyamataiban 198
4.1.2. A világgazdaság szerkezeti egyensúlya, a világgazdaság 1970-es években kiéleződő strukturális és intézményi válsága 199
4.1.2.1. A válság legfontosabb hatásai, következményei 199
4.1.2.2. A válságot követő időszak és a liberalizáció 200
4.1.3. Az Európai Közösség „távközlés-politikájának" fejlődése, alapjai 201
4.2. A „Washingtoni Konszenzus" 209
4.3. A nemzetközi kereskedelem - kereskedelempolitika alapvető intézményei, keretei, fejlődése 210
4.3.1. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény - GATT és a tárgyalási fordulók a GATT égisze alatt 211
4.3.1.1. Uruguay-forduló - szolgáltatáskereskedelem liberalizációja, intézményi reform 212
4.3.2. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) intézményi keretei, működése és szerepe a liberalizáció folyamataiban 214
4.4. A szolgáltatáskereskedelem nemzetközi liberalizációjának alapjai 215
4.5. Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény - GATS 216
4.5.1. A GATS szerkezete és szerkezeti sajátosságainak indokai 217
4.5.2. A GATS és a tagállami liberalizációs folyamatok 218
4.5.3. A GATS tárgyköre, a szolgáltatások tagolása 219
4.5.4. A GATS legáltalánosabb céljai, elvei és követelményei 221
4.5.5. A rugalmas szerkezet alapja: a vállalási (engedményes) listák, az egyedi kötelezettségek struktúrája 223
4.5.6. A kötelezettségek módosítása, visszavonása, a mentesítések és a korlátozások 224
4.5.7. Az alapvető távközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS távközlési melléklete 224
5. A távközlési piaci szerkezetváltás első jelei, lépései 228
6. A következő fejezetek módszertani bevezetője 230
A III. fejezethez kapcsolódó jegyzetek és vonatkozó irodalom 237
IV. fejezet
A TÁVKÖZLÉSI LIBERALIZÁCIÓ ÉS PRIVATIZÁCIÓ „VILÁGVISZONYLATBAN" ÁLTALÁNOSÍTHATÓ ELMÉLETI ALAPJAI, JOGINTÉZMÉNYEI, A TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÁS ÁTALAKULT RENDSZERE 277
1. A távközlési közszektor szerkezeti reformjának alapjai, a liberalizált piac közszolgáltatás-tartalommal összefüggő jellemzői 277
1.1. A liberalizált távközlési infrastruktúra és szolgáltatási rendszer közszolgáltatási tartalma 278
1.1.1. A távközlési liberalizáció, a közszolgáltatási tartalom és az egyetemes szolgáltatás összefüggéseinek alapjai 279
1.1.2. A távközlési piaci versenyben meghatározható további közszolgáltatási keretek 281
1.2. A liberalizáció és a privatizáció összefüggése a piaci szerkezet jellemzőivel 283
1.3. A távközlési liberalizációt tekintve meghatározó jelentőségű és kiemelendő „mintaszerű" országok (a távközlési liberalizáció „úttörői") 287
1.3.1. Az Egyesült Államok 287
1.3.2. Japán 289
1.3.3. Az Egyesült Királyság 291
1.4. A távközlési privatizáció alapjai 296
1.5. A távközlési liberalizáció folyamatában, különösen a távközlés egységes fejlődésében, szabványosításában és koordinációjában kiemelendő legfontosabb szervezetek 304
1.6. A távközlési liberalizáció, a távközlési igazgatás világviszonylatban általánosítható jogintézményeinek módszertani rendszerezése és bevezetése 308
2. Az egyetemes szolgáltatás általánosítható jellemzői, tartalma 314
2.1. Egyetemes szolgáltatás - piaci közszolgáltatások 315
2.2. A távközlési egyetemes szolgáltatás - más piaci, hálózatos közszolgáltatásokhoz képest meghatározható - sajátosságai 316
2.3. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség - ellátási kötelezettség kompenzációjának rendszere 318
2.3.1. Az egyetemes szolgáltatás sajátos finanszírozása: a „belső" keresztfinanszírozás 321
3. A távközlési szűk keresztmetszetek, alapvető eszközök 322
3.1. A „frekvenciakereskedelem" - az említés szintjén 331
4. A hálózati együttműködés szabályozási rendszere 335
4.1. Az összekapcsolás és a hozzáférés elhatárolása, összefüggéseinek alapja 335
4.1.1. Az interfész jelentősége 339
4.2. A hálózati összekapcsolás és az összekapcsolási szolgáltatások-jogviszonyok alapjai 341
4.2.1. A hálózati összekapcsolás szabályozásának általánosítható modelljei és tartalmi elemei 345
4.3. A hálózati együttműködés, a hálózati szolgáltatások árrendszere, árképzése és árszabályozása 347
4.3.1. A költségalapú árszabályozás a hálózati szolgáltatások körében 352
4.3.1.1. A költségalapúság költségszámítási modelljeinek vázlata-rendszere 353
4.4. A (hálózati összekapcsoláson kívüli) hálózati hozzáférés rendszere 356
4.5. A hálózati együttműködés legfontosabb „önállósult" alapstruktúrája: a helyi hurok átengedése 361
5. A távközlési igazgatás közigazgatási szervezeti rendszerének alapintézménye: a szabályozó hatóság 366
5.1. A távközlési szabályozó hatóság szervezetének és tevékenységének általánosítható modelljei 372
5.2. A távközlési szabályozó hatóság függetlensége 373
5.3. A távközlési szabályozó hatóság „szabályozási", jogalkotási hatásköre 379
5.4. A távközlési szabályozó hatóság alapvető jellemzője és fő elhatárolási ismérve: a közigazgatási tevékenységeinek rendszere 382
5.4.1. A piacszabályozási tevékenység 385
5.4.2. A piacfelügyelet 386
5.4.2.1. A piacfelügyelet „térhódításának" alapja 387
5.4.2.2. A piacfelügyelet általános jellemzői, fogalmi elemei 389
5.4.2.3. A piacfelügyeleti ellenőrzés 390
5.4.2.4. A piacfelügyelet sajátosságai 390
5.5. A szektorspecifikus, szektorsemleges és ex ante szabályozási módszer 392
6. A távközlési liberalizáció egységes struktúrája 395
6.1. A vezetéknélküli távközlés liberalizációjának és privatizációjának alapvető sajátosságai 399
6.1.1. A vezetéknélküli távközlés liberalizációjának egységes és „közös" alapja 400
6.1.2. A mobiltávközlés liberalizációjának általánosítható alapja 402
6.1.3. A műholdas távközlés liberalizációja és privatizációja 405
6.1.4. A távközlés más területeinek fejlődését és liberalizációját meghatározó vezetéknélküli távközlési jogintézmények 408
6.2. Az internet történetének, fejlődésének és sajátos „privatizációjának" alapjai 412
7. A távközlés - liberalizáció hatásaival összefüggésben értékelt - fogalma 421
A IV. fejezethez kapcsolódó jegyzetek és vonatkozó irodalom 428
V. fejezet
A TÁVKÖZLÉSI LIBERALIZÁCIÓ ÉS A LIBERALIZÁLT PIAC FEJLŐDÉSI IRÁNYAI 458
1. A távközlési konvergencia 463
1.1. Konvergencia - technológiai értelemben 463
1.2. A kábeltelevízió hálózati és szolgáltatási rendszerének hatása a távközlési konvergenciában 465
2. Next Generation Networks - NGN alapjai és hatása a liberalizált távközlés fejlődésére 469
2.1. Az NGN mellett kialakuló legfontosabb fejlesztési koncepciók, szabványok 474
2.2. Átállási stratégiák az NGN és az IMS tekintetében 476
Az V. fejezethez kapcsolódó jegyzetek és vonatkozó irodalom 479
A JEGYZETEKBEN SZEREPLŐ FELHASZNÁLT IRODALOM 486-544

Dr. Lapsánszky András

Dr. Lapsánszky András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Lapsánszky András könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A hírközlés közszolgáltatási- közigazgatási rendszerének fejlődése és szerkezeti reformja A hírközlés közszolgáltatási- közigazgatási rendszerének fejlődése és szerkezeti reformja

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
4.780 ,-Ft
24 pont kapható
Kosárba