| Irodalom | 7 |
| Bevezetés | 11 |
| A hatóságok büntetőjogi védelmének jogtörténeti vázlata | |
| A hatóságok büntetőjogi védelme a régebbi magyar jogrendszerekben | 13 |
| A hatóságok büntetőjogi védelme a Csemegi-kódex szerint | 19 |
| Az 1878. évi V. tv. kodifikálásának történelmi körülményei | 19 |
| Az 1878. évi V. tv. a hatóságok büntetőjogi védelméről | 20 |
| Az 1914. évi XL. törvény általános jellemzése | 22 |
| "A hatóságok büntetőjogi védelméről" rendelkező törvény kodifikálásának történelmi körülményei | 22 |
| Az 1914. évi XL. törvény a hatóságok büntetőjogi védelméről | 25 |
| Az 1914. évi XL. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a Horthy-fasiszta rendszerben | 26 |
| Hatóságok büntetőjogi védelme a hatályos külföldi törvényhozásokban | 31 |
| Szovjetunió | 31 |
| Csehszlovák Szocialista Köztársaság | 33 |
| Lengyel Népköztársaság | 36 |
| Román Népköztársaság | 37 |
| Nagy-Britannia | 38 |
| Dánia | 39 |
| Svájc | 40 |
| Argentína | 41 |
| Japán | 42 |
| A hivatalos személy elleni erőszak általános fogalma | 43 |
| A hivatalos személy elleni erőszak tárgya | |
| A bűncselekmény tárgyáról alkotott burzsoá és marxista nézetek | 47 |
| A hivatalos személy elleni erőszak speciális tárgya | 56 |
| A hivatalos személy elleni erőszak közvetlen tárgya | 62 |
| A hivatalos személy elleni erőszak elkövetési tárgya (passzív alanya) | 64 |
| A hivatalos személy fogalmának alakulása a magyar burzsoá büntetőjogban | 66 |
| A hivatalos személy fogalmának alakulása a felszabadulás után | 73 |
| A közhivatalnok fogalmának alakulása az 1961. évi V. tv. hatálybalépéséig | 75 |
| A hivatalos személyek fokozott büntetőjogi védelmének elméletei | 77 |
| A hivatalos (hatóségi) személyek körének meghatározásával kapcsolatos nézetek | 78 |
| Szovjet jogtudósok nézetei | 80 |
| A passzív alanyok körének tagozódása a Hbv. alapján | 84 |
| A hatóság fogalma | 84 |
| A hatósági tag fogalma | 87 |
| A hatósági közeg fogalma | 88 |
| Az 1961. évi V. törvényben meghatározott hivatalos személy elleni erőszak tárgya | 96 |
| A hivatalos személy elleni erőszak tárgyi oldala | |
| A hivatali kötelesség teljesítése | 111 |
| A hivatali kötelesség teljesítésének jogszerűsége | 119 |
| Az erőszak és a fenyegetés fogalma | 129 |
| Az egyes egyén részéről való elkövetési tevékenységek | 134 |
| A csoportosulás útján elkövetett hivatalos személy elleni erőszak | 158 |
| Felfegyverkezetten elkövetett hivatalos személy elleni erőszak | 174 |
| A hivatalos személy elleni erőszak elkövetője | |
| A kényszer és a fenyegetés, mint beszámítási képességet kizáró ok | 184 |
| A hivatalos személy elleni erőszak elkövetői | 189 |
| A hivatalos személy elleni erőszak tettese | 189 |
| A hivatalos személy elleni erőszak társtettese | 193 |
| A hivatalos személy elleni erőszak felbujtója | 196 |
| A hivatalos személy elleni erőszak bűnsegéde | 200 |
| A hivatalos személy elleni erőszak elkövetése céljából létrejött csoportosulás szervezője és vezetője | 203 |
| A hivatalos személy elleni erőszak alanyi oldala | |
| A bűnösség fogalma | 206 |
| A bűnösség alakzatai | 212 |
| A szándékról általában | 212 |
| A szándék fajtáiról általában | 215 |
| A hivatalos személy elleni erőszak alanyi oldalát jellemző ismérvek | 218 |
| A dolus fajtái a hivatalos személy elleni erőszak bűntettében | 219 |
| A dolus speciális szükségességének esetei | 221 |
| A motívum vizsgálatának jelentősége | 224 |
| A tévedés, mint bűnösséget kizáró ok | 232 |
| Büntető jogkövetkezmények a büntetés kiszabásának elvei | |
| Büntető rendelkezések alkalmazásának szabályai | 236 |
| A büntetés kiszabásának elvei. Az elkövető társadalomra veszélyességét meghatározó tényezők | 247 |
| Az elkövető előélete, politikai beállítottsága | 248 |
| A bűncselekmény indítóoka és célja | 252 |
| A bűncselekmény végrehajtása során jelentkező körülmények | 254 |
| Az elkövetőnek a cselekmény végrehajtása utáni magatartása | 256 |
| Név- és tárgymutató | 259 |
Folytatás Microsoft-tal