A hő mint a mozgás egyik neme

Tartalom

I. FEJEZET.
Készülékek. - A hő keletkezése súrlódás, összenyomás és ütközés útján. - Rumford kísérletei. - A viz fölforralása súrlódás által. - A hő átváltozása munkává 1. lap.
Függelék az I. fejezethez.
Észrevételek a hővillany-oszlopról és a galvanométerről 17. lap.
II. FEJEZET.
A hő mivolta. - Az anyagi elmélet. - A mozgási elmélet. - A mozgó lég hőhatásai. - Hőfejlesztés a delej két sarka közötti forgó mozgás által. - Rumford, Davy és Joule kisérletei.-A hő mechanikai egyenértéke. - Hőfejlesztés a lövevények által. - A föld mozgásának megakasztásából származható hőről. - A Nap hevének meteóri elmélete. - A lángról a mozgási elmélethez való vonatkozásában 23. lap.
Függelék a II. fejezethez.
Kivonatok Baco és Rumford müveiből 52. lap.
III. FEJEZET.
Tágulás: Az anyagnak szilárd, folyékony és légnemű állapota. - Hypothesisek a gázok belső mivoltáról. - Tágulási együttható. - Valamely gázzal állandó nyomás mellett közlött hő. - Valamely gázzal állandó térfogat mellett közlött hő. - A hő mechanikai egyenértékének kiszámítása Mayer által, - A gázok tágulása hülés nélkül. - A hőmérsék absolut zéruspontja. - A szilárd és a folyékony testek tágulása. - A bizmútnak és a víznek szabályellenes magaviselete. - A kristályodás erélye. A huzalok feszítésének melegségbeli hatása. - A kaucsuk szabályellenes magaviselete . 57. lap.
Függelék a III. fejezethez.
Még néhány tény a tágulásra vonatkozólag. - Kivonatok Sir. H. Davy elsö értekezéséből: A jég megolvasztásáról dörzsölés
által 89. lap.
IV. FEJEZET.
Trevelyan készüléke. - Gore körülguruló golyói. - A nyomás befolyása az olvadás pontjára. - A jég megolvasztása és meghasadoztatása nyomás által. - A jég felbonczolása hevítő sugárnyaláb által.
- Folyékony virágok és középső foltjok. - A levegőtől megszabadított víz mechanikai tulajdonságai. - A folyadékok forrpontja; befolyásos körülmények. - Hőnek munkává alakulása a gőzgépekben. - Az izlandi Geyserek 96. lap.
V. FEJEZET.
A mozgási elmélet alkalmazása a fajhő és rejtett hő jelenségeire. - Az erély értelme: lehetséges és tényleges erély. - A tömecserök erélye. - Kísérleti mutatványok a fajhő- és rejtett hőről. - A víz vegyülése, sürüdése és megmerevedésének mechanikai egyenértéke. - Szilárd szénsav. - A folyadékok gömbölyded állapota. - A gömböly libegése saját gőzén. - A víz és higany megfagyása veresizzó tégelyben 126. lap.
VI. FEJEZET.
A melegített levegő tovavitele. - Szelek. - Felső és alsó pásztaszelek. - A Föld forgásának hatása a szelek irányára. - A vízpárák befolyása az éghajlatra. - Európa, mint az atlanti tenger süritője. - Az esőzés Irlandban. - A Golf-áram. - A hó képződése. - Jégképződés hóból. - Glecscserek. - A glecscser-mozgás tüneményei. - Az összefagyódás. - A jég idomítása nyomás által. - Hajdani glecscserek 157. lap.
VII. Fejezet.
A hővezetés mozgás továbbadása. - Jó vezetők és rosz vezetők. - A fémek hővezető képessége; a hővezető és villanyvezető képesség viszonyossága. - A hőmérsék befolyása a villanyvezetésre. - A tömecsszerkezet befolyása a hővezetésre. A fajhő és a hővezetés viszonya. - A ruházat elmélete ; Rumford kísérletei. - A mechanikai szövevény befolyása a hővezetésre. - A kazánok bekérgesedése. - Biztosító lámpa. - A folyadékok és gázok vezető képessége; Rumford és Despretz kísérletei. - A hydrogén-gáz hűtő hatása. - Magnus kísérletei a gázok vezető képességéről 184. lap.
VIII. FEJEZET.
Hűlés mozgásbeli veszteség; hová lesz ez a mozgás ? E kérdésre vonatkozó kísérletek a hangtan köréből. - E kérdésre vonatkozó kísérletek a fénytan köréből. - A kiömlési és a hullámzási elmélet. - A fényhullámok hossza és a rezzenetek száma. - A szín physikai oka. - A színkép láthatatlan sugarai. - Hevítő sugarak a vörösön túl. - Vegyítő sugarak a kéken túl. - A sugárzó hő értelmezése. - A sugárzó hő visszaverődése lapos és görbe felületekről: törvényei egyezők a fény törvényeivel. - Kísérlet két homorú tükörrel 219. lap.
Függelék a VIII. fejezethez.
A zengő lángokról 244. lap.
IX. FEJEZET.
A távolság szerinti csökkenés törvénye. - A hanghullámok hosszrezgésűek, a fényhullámok harántrezgésűek. - Különböző testek tömecsei, midőn rezegnek, a mozgásnak különböző mennyiségét közlik az éterrél. - Sugárzás: mozgás közlése az éterrel. - Elnyelés: mozgás átvétele az étertől. - A jól sugárzó felületek jól is nyelnek. - Szorosan ráfeszülő gyapjú-takaró könnyíti a hülést. - Az aranylevél védő befolyása. - A testek atómjai bizonyos hullámokat felfognak, másokat átbocsátanak. - Átlátszóság és hőátbocsátóság. - A hő-átbocsátó testek gyöngén sugárzanak. - A sugárzó hő »minőségének« értelmezése. - Az elnyeletés nélkül átmenő sugarak nem melegítik a közeget. - A világító és sötét sugarak viszonya különböző lángokban 255. lap.
X. FJEZET.
A gázok hőnyelése. - Az itt használt készülék. - A kezdet nehézségei. - A levegő és az átlátszó egyszerű gázok hőátbocsáthatósága. - Az olajképző és az összetett gázok hőgátlósága. - A gőzök hőnyelése. - A gázok hősugárzása. - Kölcsönösség a hősugárzás és hőnyelés között. - A tömecsbeli alkat befolyása a sugárzó hő átmenetére. - A sugárzó hő átmenete átlátszatlan testeken. - A hőspektrum elválasztása a színképtől átlátszatlan hasáb által 281. lap.
Függelék a X. fejezethez.
A galvanométeri fokok értékeinek meghatározása 315. lap.
XI. FEJEZET.
Illatos anyagok hatása a sugárzó hőre. - Az ozon hatása a sugárzó hőre. - A gázok és gőzök hőnyelésének és hősugárzásának meghatározása minden, a gázalakú testen kívül fekvő hőforrás nélkül. - A sugárzás a föld légkörén keresztül. - A légkör vízgőzeinek hatása a sugárzó hőre. - A vízgőzök hőnyelő és hősugárzó ereje és a meteorologiai tünemények közötti vonatkozás 318. lap.
Függelék a XI. fejezethez.
Még némely részlet a nedves levegő hatásáról 353. lap.
XII. FEJEZET.
Illékony folyadékok hőnyelése. - Az ily folyadékok gőzeinek hőnyelése közönséges nyomásnál. - Ugyanazon gőzök hőnyelése, midőn
a gőzmennyiségek arányosak a folyadékmennyiségekkel. - Összehasonlító áttekintés a folyadékok hatásán a sugárzó hőre. - Az
átlátszatlanság és átlátszóság physikai oka. - A hőmérsék befolyása a sugárzó hő átbocsátására. - Változások a sorrendben a
hőmérsékbeli változások következtében. - Lángok sugárzása. -
A rezzenetidő befolyása a sugárzó hő átbocsátására. Melloni és
Knoblauch némely eredményeinek magyarázata 360. lap.
XIII. FEJEZET.
A sötét napsugarak fölfedezése. - Herschel és Müller kísérletei. -
A sugárzás erőssége a hőmérsék fokozásával gyarapszik. - A villanyfény színképének heve. - Sugárszürők : a villanyfény megszitálása. - A sugarak átalakítása. - A hőbeli kép világítóvá tétele. - Égés és izzítás sötét sugarak által. - Fluorizálás és kalorizálás. - Sötét napsugarak. - Franklin kísérlete a színekről. - E kísérlet elemzése és magyarázata 394. lap.
XIV. FEJEZET.
Harmat: bőséges képződésére tiszta ég és csöndes, de nedves légkör szükséges. - A harmatos anyagok hidegebbek mint a harmattalanok. - A harmatos anyagok jobb sugárzók mint a harmattalanok. - A harmat a légköri gőz leverödése oly anyagokra, melyek sugárzás folytán meghűltek. - A hold sugárzása. - A nap alkata. Fényes vonalak a fémek színképeiben. - Az izzó gőz azon sugarakat nyeli el, melyeket maga is képes kibocsátani. - Kirchhoff általánosítása. - Fraunhofer vonalai. - Nap-chemia. - A nap sugárzása. - Herschel és Fouillet kísérletei. - Mayer meteóros elmélete. -
Helmholtz és Thomson elméletei. - Az árapály hatása a föld forgására. - A naprendszer erélye. - Helmholtz, Thomson, Waterston. - A nap vonatkozása az állati és növényi élethez. 436. lap.
XV. FEJEZET.
A rövid rezgéstartamú éterhullámok hatása a légnemű anyagra. - Fellegek alkotása fénynyel való szétbontás által. - Szín előidézése kis részecskék által. - Fénysarkítás ködszerű tömegek által - Az ég kék színe és fénye sarkultsága 481. lap.
Megjegyzések a természeti erők átalakíthatóságáról 518
Elmélet az üstökösökről 521
A hő sarkítása 526
Berekesztő megjegyzések 528
A vadok módszere tüzet gerjeszteni 530
A reggeli hideg havat csinálhat a szobában 530. lap.
Függelék a magyar kiadáshoz 533. lap
Tárgymutató 557. lap.
Magyar-német műszótár 573. lap.

Témakörök