A Horthy-rendszer

Fülszöveg

A Modern magyar politikai rendszerek című sorozat célja azok történeti, szociológiai, illetve politológiai jellegű bemutatása. Az egyes kötetek nem az adott korszakok eseménytörténeti jellegű kül- és belpolitikáját, hanem a legtágabb értelemben felfogott intézményrendszerét, valamint működését mutatják be. Helyet kapnak továbbá a politikai élet azon intézményei és szereplői is, amelyek jogállásáról, funkciójáról és összetételéről szintén nem feledkezhetünk meg: választójog és választási rendszer, pártok, érdekcsoportok, országgyűlés, államfő, kormány, minisztériumok, közigazgatás, rendfenntartás, jogrend, valamint bíráskodás.
A forradalmak bukása után Magyarországon fokozatosan egy olyan új államberendezkedés alakult ki, amely számos elemét tekintve egészen 1944 tavaszáig, a német megszállás bekövetkeztéig fennmaradt. Ezt a mintegy negyedszázadnyi időszakot az utókor többnyire annak emblematikus személyiségéhez, Horthy Miklóshoz kapcsolja. A Horthy-rendszer egészének a megítélése 1945 után több évtizeden át nemcsak a történetírás, hanem a politikai élet szintjén is viták kereszttüzében állt. Ez a felfokozott érdeklődés jelentős részben járult hozzá a kötet létrejöttéhez, amely a korszak politikai berendezkedésének átfogó, összegző bemutatását tűzte ki célul. Mindez magában foglalja mindenekelőtt a főbb hatalmi szervek és intézmények vizsgálatát, az azok működési kereteit meghatározó törvények és egyéb jogszabályok ismertetését. Az intézményeken túlmenően kitér az azokat irányító elitcsoportok, a hatalmi viszonyok és ezzel összefüggésben a politikai eszmék és ideológiák bemutatására is. A kötet tehát nemcsak a szakembereknek, hanem mindazoknak szól, akik érdeklődnek a Horthy-korszak politikai élete, államberendezkedése iránt. Vissza