A horvát kérdés

Előszó

Bajza József horvát és délszláv tárgyú hírlapi cikkeinek és tanulmányainak csak kis részét tartalmazza ez a kötet. Összeállításánál egyrészt az a szempont vezetett bennünket, hogy a horvát-délszláv-magyar politikai fejlődésnek 1913 és 1937 között lehetőség szerint hű tükre legyen, úgy, ahogy azt egy kortárs látta. Az olvasó sokszor döbben majd rá, hogy Bajza kritikája az eseményekről mennyire találó volt. Másrészt arra törekedtünk, hogy a kötet hű képet adjon Bajza politikai és publicisztikai tevékenységéről, kritikusi és tudós munkájáról. A sajtó alá rendezésnél szigorúan ragaszkodtunk az eredeti szöveghez, csak a nyilvánvaló sajtóhibákat javítottuk ki és mindössze egy-két helyen hagytunk ki néhány, a lényeget egyáltalán nem érintő szót, - ezeket ma a szerzőjük is törölné - s ezt pontozással jelöltük. A tulajdonneveket, címeket, a sajtóhibák kijavításától eltekintve, úgy írjuk, ahogy Bajza szövegében találtuk. Ebben van némi következetlenség, mert Bajza hírlapi cikkeiben rendszerint a kiejtés szerint írja ezeket, tanulmányaiban pedig az eredeti írásmód szerint. Mégis a leghelyesebbnek látszott, ha mi is Bajzát követjük e téren, mert ez a helyesírási mód is sokszor jellemző cikkének vagy tanulmányának mibenlétére. Igyekeztünk a kötetet úgy összeállítani, hogy ismétlések ne forduljanak benne elő. Ez teljesen elkerülhető nem volt, viszont kihagyni ezeket a Bajza által is fontosnak tartott, tehát azért megismételt gondolatokat nem lehetett volna a gondolatmenet lényeges sérelme nélkül. Egyik-másik megjegyzése, vagy magyarázata kétségkívül időszerűtlennek vagy túlhaladottnak tűnik majd fel az olvasó előtt. Ezek azonban ma már igen sok esetben kortörténeti becsűek és ilyen szemmel kell nézni, értékelni őket. Jegyzeteket az egyes cikkekhez nem fűzünk, mert Bajza ismerve a magyar közönség tájékozatlanságát a horvát és délszláv ügyekben, mindig röviden, de világosan jellemzi, hogy kiről vagy miről van szó.
Az érdeklődő, aki a horvát kérdés kialakulásával, a magyar-horvát kapcsolatok történetével, vagy a magyar-szerb történeti vonatkozásokkal akar megismerkedni, megtalálja ezt nagy vonásokban Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történetében, Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik c. munkájában. A részletekre vonatkozólag pedig megbízható tájékoztatást talál Miskolczy Gyula, Thim József, Gratz Gusztáv és Wertheimer Ede munkáiban, valamint Angyal Dávid, Deér József és Jánossy Dénes tanulmányaiban, Szalay László, Kállay Béni és Thallóczy Lajos immár klasszikussá lett művei mellett. A további, tudományos kutatást kívánja szolgálni Bajza József munkáinak lehetőség szerint teljes bibliográfiája is. Vissza