A hurkolás kötéstana I.

Előszó

A kötött-hurkolt kelmék, idomdarabok, ruhadarabok előállításával, az előállításukhoz használt gépek szerkezetének, mozgástani törvényeinek ismertetésével a gyártásismeret (technológia) foglalkozik. A kelmét alkotó fonalak elhelyezkedésének, kapcsolásmódjának, a kelme szerkezetének, a különböző kötéseknek ismertetése a kötéstan feladata. A múltban a kötéstankönyvek általában megelégedtek a kötések látható jellemzőinek ismertetésével. Rendszerint a kötésekkel együtt tárgyalták azok előállításának módját, s az egyes géptípusokon előállításukhoz használt készülékek szerkezetét. E tárgyalásmód következtében nem alakult ki a kötött-hurkolt kelmékre átfogó kötéstani rendszer, és sok szakember a kötések egy részét nem tudta a géptípustól különválasztva elképzelni, azokat géptípushoz kötöttnek tartotta.
A kötő-hurkológépek az utolsó két évtizedben rohamosan fejlődtek. E fejlődés egyik jelentős eredménye több géptípus, pl. a nagykörkötőgépek mintázási lehetőségeinek kiterjesztése volt. Jelenleg számos, korábban csak kevésbé ismert, gyakran csak kézzel köthető mintát tudunk önműködő gépeken előállítani. A gépek fejlődése szükségessé tette a kötéstankönyvek, a kötéstan-oktatás kiegészítését. Az utolsó 20 évben sokat fejlődtek a textilipar anyagvizsgálati és minőségellenőrző módszerei. Ezeket egyre növekvő mértékben alkalmazzák kötő-hurkolóipari termékekre. Rendszeres vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy a különböző kötések, tehát a szemek kapcsolásmódja, valamint a kelmeszerkezet alaki (geometriai) jellemzői lényegesen befolyásolják a termékek minőségét, élettartamát, használati értékét. Ezek a felismerések szükségessé tették a kötéstan által felölelt terület kiterjesztését. A kötéstannak ez az új ága a kelme szerkezettan. A kelmeszerkezettan még csak rövid, 20-30 éves múltra tekinthet vissza, az utóbbi 10 évben azonban rohamosan fejlődött, s egyre inkább önálló tudomány jellegét ölti. A fonalak kapcsolásmódjának, a kelme szerkezetének minden változtatása gazdasági következményekkel jár, mert hatásukra pl. a kelme négyzetmétersúlya és a gép termelése is változik. Vissza