A hűség csapdájában

Előszó

Negyedszázaddal a halála után a kárpátaljai magyar irodalom máig is egyik legismertebb alkotója Kovács Vilmos. E monográfiában nem költői és írói munkásságának, műveinek részletes elemzése a célunk,hanem annak ábrázolása, hogy miként vált a fiatalon mélyen baloldali elkötelezettségű alkotóból, az 1960-as évek derekától a kárpátaljai magyarság szószólója, érdekeinek következetes képviselője. A költői-írói pálya bemutatása közben e könyv szerzője arra is törekedett, hogy új vagy kevésbé ismert adatokon, tényeken és dokumentumokon alapuló történeti és társadalomrajzzal érzékeltesse azt a kort, amelyben Kovács Vilmos élt és tevékenykedett. Ezért kap benne hangsúlyt a több impériumváltozást megért Kárpátalja históriája az 1920-as évektől az 1970-es évek végéig. Ezt azért tartotta fontosnak -néhol talán a kárpátaljai olvasók számára túl részletesen - taglalni, mert e monográfiát a szerző és kiadója reményei szerint feltehetően nemcsak az író szülőföldjén forgathatják majd szellemi haszonnal. Reményei szerint az anyaországban és a kárpát-medence más tájain is, vagy másutt a világban, ahol elszakított őshonos nemzetrészeink laknak, illetve magyarok élnek. Ők szükségképpen kevéssé ismerik kárpátalja tragikus örökséggel terhes történetét.
E pályakép és korrajz szerzője számos, eddig publikálatlan kéziratos forrást, valamint személyes közlést használtunk fel. Ezeket a kárpátaljai alkotó Budapesten élő özvegye, Kovács Vilmosné, született Teke Éva; az író Gátról átszármazott, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Újszászon élő öccse, Kovács Emil; másik össze, a Beregszászról Vásárosnaményba átköltözött és azóta elhunyt Kovács Miklós (1940-2002), valamint a továbbiakban felsoroltak bocsátottak rendelkezésre: Fodó sándor, az Ungvári Állami Egyetem volt tanára. Vissza