A huszadik század emlékezete a Galga mentén

Fülszöveg

A Galga menti interjúk elkészítése során a huszadik század magyar történelmének azon csomópontjai bemutatására vállalkoztunk, amelyek a társadalom nagyobb részének az életére meghatározó módon hatottak. Különösen fontosnak tartottuk azon témák körbejárását, amelyek a kommunista diktatúra évtizedeiben tabunak számítottak, a tűrt és tiltott „mező" határán találhatóak. így kötetünkben érintjük a revízió témáját, a második világháborút követő hadifogságot, az egyházi iskolák államosítását, a diktatúra alatti vallásgyakorlást, a kuláktalanítást, az 56-os forradalmat követő megtorlást és a manapság újra fókuszba kerülő ügynökkérdést is. E könyvnek azt a szerepet is szánjuk, hogy legyen valamelyest a párbeszéd eszköze is. A huszadik század általunk érintett időszaka ugyanis számtalan témát lefojtott, kibeszéletlenül hagyott. Rengeteg harag, fájdalom halmozódott fel az emberek egy részében, mások viszont ugyanazt a korszakot a felemelkedés időszakaként élték meg. Ha meghallgatjuk,... Tovább

Fülszöveg

A Galga menti interjúk elkészítése során a huszadik század magyar történelmének azon csomópontjai bemutatására vállalkoztunk, amelyek a társadalom nagyobb részének az életére meghatározó módon hatottak. Különösen fontosnak tartottuk azon témák körbejárását, amelyek a kommunista diktatúra évtizedeiben tabunak számítottak, a tűrt és tiltott „mező" határán találhatóak. így kötetünkben érintjük a revízió témáját, a második világháborút követő hadifogságot, az egyházi iskolák államosítását, a diktatúra alatti vallásgyakorlást, a kuláktalanítást, az 56-os forradalmat követő megtorlást és a manapság újra fókuszba kerülő ügynökkérdést is. E könyvnek azt a szerepet is szánjuk, hogy legyen valamelyest a párbeszéd eszköze is. A huszadik század általunk érintett időszaka ugyanis számtalan témát lefojtott, kibeszéletlenül hagyott. Rengeteg harag, fájdalom halmozódott fel az emberek egy részében, mások viszont ugyanazt a korszakot a felemelkedés időszakaként élték meg. Ha meghallgatjuk, elolvassuk, megtárgyaljuk, elemezzük a jelzett problémákat, meggyőződésem, hogy egy apró lépést tudunk tenni - legalább helyi szinten - a párbeszéd felé.
Péterfi Gábor a Szegedi Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 2000-ben. 2001 és 2004 között az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója, 2009-ben summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját. 2000 óta az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban tanít történelmet és filozófiát. 2010 óta az Oktatási Hivatal tudományos-szakmai szakértőjeként számos, történelemmel kapcsolatos kiadványt véleményezett. Trianonnal és a magyar népi mozgalommal foglalkozó írásait több hazai folyóirat (pl. Európai Utas, Tiszatáj, Kommentár, LIMES, Protestáns Szemle) közölte. Első könyve 2011-ben jelent meg Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei címmel. Gödöllőn él, nős, négy gyermek apja. Vissza