A Jakab-hegy és környéke természetjáró kalauza

Előszó

Úgy gondoltam, hogy a természetjárók körében érdeklődésre tart számot a Mecseknek az a része, amelyik geológiailag, hidrológiailag, botanikailag, és kultúrtörténeti szempontból más, mint a hegység többi része. Mi természetjárók tudjuk, hogy milyen páratlan érték ez a hegy. Különleges formájú, a természet faragta „szobraival", a kolostor romjaival, a fennsíkon lévő tóval és kúttal, a vaskori település emlékeivel. 1978-ban, mint országos jelentőségű értéket - 220 hektáros területe - védetté nyilvánítottak. 1871. óta ismeri a régészeti szakirodalom az őskori földépítmények maradványait, azok az ie. I. évezredből valók. A terület legfontosabb kultúrtörténeti emléke a vaskori földvár, és halomsírok, melyek kutatását Maráz Borbála végezte. Az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos-rend kolostorának területén Kárpáti Gábor vezette az ásatási, feltáró munkákat. A Zsongor-kő kilátópontja - mely terepszerűen emeli a táj fölé az ott járót - a legcsodálatosabb kilátóhely, ahonnan a szemünk a Dráván túlra ellát és ehhez fogható panorámát csak az Alpokban, és Kárpátokban lehet megélni. Ezek alapján azoknak ajánlom a könyvet, akik járják a Mecseknek ezt a részét, vagy a könyv elolvasása után kapnak kedvet ehhez. Köszönettel tartozom Papp Kálmánnak, dr. Gundrum Károlynak, Kazal Györgynek, Kárpáti Gábornak, Sándor Tibornak, Nagy Gábornak, Geisz Ferencnek, Kraft Jánosnak, ifj. Gergely Tibornak, Rácz Róbertnek, Simon Péternek, hogy a könyv elkészítéséhez segítséget nyújtottak. A szerkesztő Vissza