kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 304 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Negyedik könyv | |
| A kormányzottak | |
| I. Fejezet | 2 |
| Az elnyomottak | |
| I. A forradalmi irtás nagysága | |
| Az irtás négy művelete | |
| Kiűzés a kényszerített kivándolrás és a törvényes számkivetés által | |
| A kiűzöttek száma | |
| A test szabadságtól való megfosztás | |
| A megidézettek, az internáltak, az otthon elzártak, a bebörtönzöttek | |
| Számuk és helyzetök | |
| A gyilkosság ítélet után vagy ítélet nélkül | |
| Az ítélet után lefejezettek vagy agyonlőttek száma | |
| Más elpusztított életek számára vonatkozó újjmutatások | |
| Terjedelmesebb rombolás szüksége és terve | |
| A fosztogatás | |
| Terjedelme | |
| Az elharácsolás | |
| A tiszta veszteség | |
| Az egyesek és az állam tönkrejutása | |
| Legjobban az előkelők vannak elnyomva | |
| II. Az előkelőek értéke a társadalomban | |
| Az előkelőek különböző fokai és a különböző fajai 1789-ben | |
| A társadalmi táborkar | |
| A nagyvilági emberek | |
| Jó modoruk | |
| Értelmi műveltségök | |
| Emberiességök és emberszeretök | |
| Erkölcsi edzésök | |
| A gyakorlati emberek | |
| Ujonczozásuk | |
| Illetékességök | |
| Tevékeny jóságuk | |
| Ritkaságuk és becsök | |
| III. Az előkelőek három osztálya | |
| A nemesség | |
| Testi és erkölcsi előkészítése a fegyveres életre | |
| Katonai szellem | |
| A tisztek viselkedése 1789-től 1792-ig | |
| Mily alkalmazásra való volt e nemesség | |
| IV. A papság | |
| Ujonczozása | |
| A hivatás vonzó tulajdonai | |
| Az egyháziak függetlensége | |
| Érdemök szilárdsága | |
| Elméleti műveltségök és gyakorlati jártasságuk | |
| Elosztásuk a területen | |
| Hivataluk hasznossága | |
| Viselkedésök 1789-től 1800-ig | |
| Bátorságuk | |
| Áldozatra való képességök | |
| V. A polgárság | |
| Ujonczozása | |
| A régi uralom alatti és a modern hivatalok különbsége | |
| A hivatalok birtoklása | |
| Testületek | |
| A hivatalnok függetlensége és biztossága | |
| A becsvágyak korlátoltak és ki vannak elégítve | |
| Nyugalmas, tisztes és józan erkölcsök | |
| Becsülést keresnek | |
| Értelmi műveltség | |
| Szabadelvű eszmék | |
| Tiszteletreméltóság és közbuzgalom | |
| A polgárság viselkedése 1789-től 1800-ig | |
| VI. A fél-előkelők | |
| Ujonczozásuk | |
| Falusi és czéhbeli syndikusok | |
| Választóik illetékessége | |
| Választóiknak érdekökben áll, hogy jól válaszszanak | |
| Képességök és tiszteletreméltóságuk | |
| Az emberek megrostálása a régi uralom alatt | |
| A fentartás és haladás föltételei egy család számára | |
| Örökösödési és személyi jog a vagyonra és rangra nézve | |
| VII. Az egyenlőségi socialismus elve | |
| Az állapot minden felsőbbsége törvénytelen | |
| Ez elv jelentősége | |
| A polgáriatlan előnyök és élvezetek | |
| Hogyan érintik a forradalmi törvények az alsó osztályt is | |
| A tömegestül sujtott népességek | |
| A nép embereinek aránya a proscribáltak lajstromában | |
| Hogyan érintik a forradalmi törvények szigorúbban a nép előkelő embereit | |
| VIII. A szigorúság növekszik az osztály emelkedésével | |
| A sajátképeni előkelőket ezen minőségökben sujtják | |
| Taillefer, Milhaud és Lefiot végzése | |
| A közvezeklés Montargisban | |
| IX. A felsőbb osztály két jellemvonása: a vagyon és a nevelés | |
| E jellemvonások mindegyike vétség | |
| Rendszabályok a gazdag vagy jómódú emberek ellen | |
| Tömegestül és szakok szerint sujtják | |
| Rendszabályok a tanult és csiszolt emberek ellen | |
| A műveltség és kitünőség veszedelmes | |
| «A tisztes emberek» általános proscriptiója | |
| X. Kormányzottak és kormányzók | |
| A Sévres-útczai foglyok s a Croix-Rouge forradalmi bizottsága | |
| A kis trónörökös és nevelője, Simon | |
| Bírák és bíráltak | |
| Trinchard és Coffinhal, Lavoisier és André Chénier | |
| II. Fejezet | 94 |
| Az élelmi szerek | |
| I. A gazdászati művelet bonyodalmassága, mely a közvetlenűl szükséges tárgyakat a fogyasztó által elérhetőkké teszi | |
| A művelet föltételei | |
| A rendelkezés alá eső előlegek | |
| Mely esetekben nem lehet rendelkezni az előlegekkel | |
| Mely esetekben nem akar előleget nyujtani birtokosa | |
| II. A jakobinus politika gazdasági eredményei 1789-től 1793-tól | |
| Merényletek a tulajdon ellen | |
| Közvetlen merényletek | |
| A parasztlázadások, a tényleges elkobzások és a socialistikus dogma kikiáltása | |
| Közvetett merényletek | |
| A közvagyon rossz kezelése | |
| Az adók átalakítása és a bevételek semmisége | |
| A kiadások túlzása | |
| A hadi és élelmezési költségvetés 1793-tól fogva | |
| A papirpénz | |
| Túlságos kibocsátás | |
| Az assignáták hitelvesztése | |
| A közhitelezők s minden bármily hitelező tönkrejutása | |
| A kamatláb a forradalom alatt | |
| A kereskedelem és ipar szünetelése | |
| Az új birtokosok rossz gazdálkodása | |
| A termelő munka csökkenése | |
| Egyedül a mezei kisbirtokos dolgozik hasznosan | |
| Miért utasítja vissza az assignátákat | |
| Nem köteles többé azonnal eladni termékeit | |
| Az élelmiszerek drágasága | |
| Nehezen és kis mennyiségben jutnak a piaczra | |
| A városok drágán vesznek és olcsón adnak el | |
| A drágaság növekedése s az inség kezdete | |
| Az árak 1793. első felében | |
| III. A nyomor első és általános oka | |
| A forradalmi kormány socialistikus elve | |
| Kiegészítő rendszabályok a nagy vagy középbirtok ellen | |
| Az utolsó fennmaradt testületek kisajátítása, roppant sok papirpénz kibocsátása, kényszer-árfolyam, kényszer-kölcsön, az érczpénz és ezüstnémű beszedése, forradalmi adók, a nagyban való munka külön közegeinek megszüntetése | |
| Rendszabályok a kis birtok ellen | |
| Maximum, az élelmi szerek és a munka behajtása | |
| A boltos, földmíves és munkás helyzete | |
| A kicsinyben való munka elleni rendszabályok eredménye | |
| Az eladás szünetelése | |
| IV. Az inség | |
| A vidéken | |
| Párisban | |
| Az élelmi szerekre várók hosszú sora Párisban a forradalmi kormány alatt | |
| Az élelmi szerek minősége | |
| A nyomor és a fájdalom | |
| V. A forradalmi orvosszerek | |
| Szigorúság az engedetlenek ellen | |
| Rendeletek és végzések, melyek az államot teszik az élelmi szerek egyetlen letéteményesévé és osztogatójává | |
| Kisérletek a munka összeirásának behozatalára | |
| A földműves elcsüggedése | |
| Vonakodik dolgozni | |
| Rendeletek és végzések, melyek az aratásra kényszerítik | |
| Makacssága | |
| A földmívesek ezrenként vannak bebörtönözve | |
| A convent kénytelen kiszabadítni őket | |
| Véletlen körülmények, melyek Francziaországot megmentik a végső éhségtől | |
| VI. A forradalmi kormány lazulása Thermidor után | |
| A maximum eltörlése | |
| A földmíves új helyzete | |
| Ujra kezdik a földet mívelni | |
| A mag behajtása az állam által | |
| A földmíves a magánosokon szerez kárpótlást | |
| Az assignáták növekedő szaporodása és hanyatlása | |
| Mely osztályokra nehezül a teher | |
| Az inség és a nyomor a III. évben és az IV. év első felében | |
| A falukon | |
| A mezővárosokban és a kis városokban | |
| A közép és nagy városokban | |
| VII. Az inség és nyomor Párisban | |
| A kormány rendszabályai a főváros élelmezésére | |
| Mibe kerül ez havonként a kincstárnak | |
| A hideg és az élelemhiány az 1794-95-iki télen | |
| A kenyér minősége | |
| A napi adag csökkenése | |
| Leginkább a városi alsó nép szenved | |
| A physikai szenvedés és kétségbeesés túlsága, öngyilkosságok és kimerültségből való elhalások 1795-ben | |
| A kormányzók ebédjei és vacsorái | |
| A nyomortól elpusztult életek száma | |
| A socialismus eredményei a jólétre és halandóságra alkalmazva | |
| A forradalmi kormány vége | |
| I. fejezet | 195 |
| A convent thermidor 9-ike után | |
| Visszahatás a terroristák ellen | |
| Általános utálat a conventi tagok iránt | |
| Mily veszélyek fenyegetik őket, ha kibuknak a hatalomból | |
| II. Rendeletek a két harmad újraválasztásáról | |
| A szavazók kis száma | |
| Mily fogásokkal akadályozzák a választókat, hogy a rendeletek fölött szavazzanak | |
| Csalások a szavazatok összeszámításában | |
| A rendeletek erőszakos fentartása | |
| A tape-dur-ök kiszabadítása és ujonczozása | |
| A katonaság és a tüzérség felhasználása | |
| Vendémiaire 13-ika | |
| III. A directoriumot a királygyilkosok közől választják | |
| Ez a magához hasonlókból választja ügynökeit | |
| A fő anti-jakobinusokat megfosztják polgári jogaiktól | |
| A terroristákat szabadon bocsátják s visszahelyezik polgári jogaikba | |
| Bloisban látható a példája a kiszabadításoknak s az új közigazgatási személyzetnek | |
| IV. A közvélemény ellenállása | |
| A IV. évi választások Párisban és vidéken | |
| A directoriumot tulzó jakobinusok fenyegetik | |
| A jakobinusok közigazgatás kényszerű megenyhítése | |
| V. Az V. évi választások | |
| A választottak minősége és érzelmeik | |
| Az új többség a törvényhozó testületben; elvei és programmja | |
| A jakobinus kisebbség veszedelme és aggódása | |
| A mérsékelt párt határozatlansága, megoszlása, aggályai és gyöngesége | |
| A jakobinus párt határozottsága, aggályai és gyöngesége | |
| Fructidor 18-ika | |
| VI. A directorium dictaturája | |
| Uj kiváltságai | |
| A törvényhozó testület megtisztítása | |
| A közigazgatási és birósági hatóságok megtisztogatása | |
| A katonai bizottságok a vidéken | |
| A hirlapok elnyomása | |
| A szavazási jogot egyedül a jakobinusoknak tartják fenn | |
| A directorium önkénye | |
| A rémuralom megújítása | |
| A nyaktilót a deportálás pótolja | |
| Hogyan bánnak a deportáltakkal útközben Guyana, Ré és Oléron szigetek felé | |
| A jakobinus hűbériség visszaállítása | |
| VII. A rémuralom törvényeinek alkalmazása és súlyosbítása | |
| Rendszabályok a polgári vallás erőszakolására | |
| A papok elfogása, deportálása, kivégzése | |
| Ostracismus terve az egész anti-jakobinus osztály ellen | |
| A ki nem vándorolt nemeseket vagy megnemesítetteket idegenekűl nyilvánítják | |
| Rendeletek minden osztályú kivándorolt ellen | |
| Más rendszabályok a birtokosok maradványai ellen | |
| Csőd, kényszerkölcsön, törvény a kezesekről | |
| VIII. A propaganda és hódítás politikája külföldön | |
| A béke követsége és előnyei | |
| A fructidoriánusok indokai az Angolországgal való alkudozások megszakítására és a szomszéd országok megtámadására | |
| Hogyan alapítanak új köztársaságokat | |
| Hogyan kormányozzák azokat, miután megalapították | |
| Külföldi rablásaik becslése | |
| A háborúban elveszett frenczia életek száma | |
| IX. A nemzet ellenszenve a fennálló uralom iránt | |
| Az állam bénultsága | |
| A jakobinus párt benső viszálkodása | |
| A VI. floréal 22-iki államcsiny | |
| A VII. prairial 20-iki államcsiny | |
| Lehetetlen életre való kormányt állítni fel | |
| Barras és Sieyés tervei | |
| X. A felekezet és párt társadalomellenes jellege | |
| A polgári és katonai Francziaország ellentéte | |
| Az ujjászervezés elemei a katonai intézményekben, szokásokban és érzelmekben | |
| A VIII. brumaire 18-án felállított uralom jellege |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.