A Jelenések könyve

Előszó

A Jelenések könyvének magyarázata első fogalmazásban még az ötvenes években elkészült. Teológiával foglalkozó növendékek vetették fel azt a már sokszor visszatérő kérdést, hogy a Szentírásnak ez az utolsó könyve milyen műfajba sorolható? Igehirdetést tartalmaz vagy prófétai jövendölést, vagy történelemteológiát? A második világháború után és a társadalom marxista átformálásának idején különös hangsúlyt kapott ez a kérdés. A kéziratot azóta is sokan legépelték maguknak, újabb kérdéseket fűztek hozzá, elmélkedéseket szőttek bele, azért jónak láttam, hogy a szentírásmagyarázat hagyományos szabályait követve újra átdolgoztam, és az érdeklődőknek rendelkezésére bocsássam. A Jelenések könyve emlegeti ugyan a "hétpecsétes könyvet", amelyet csak Krisztus tud felnyitni, de azért a Szentírásnak ez a része nem ilyen lepecsételt könyv, hiszen az apostoli kor keresztényeinek írták, hogy olvassák, és a hitüket erősítsék vele. Természetesen a magyarázatánál figyelembe kell venni azt az apokaliptikus stílust és előadásmódot, amely már a Krisztus előtti 2-ik században jelentkezett, s amelynek kiindulópontja a prófétai igehirdetés volt. Az ószövetségi próféták legtöbbször jelképes látomásokban kapták meg küldetésük tárgyát és célját, s ennek mintájára keletkeztek olyan írások, amelyek a Gondviselés útjait és az üdvösség történetének kérdéseit feszegették. Ilyenek maradtak ránk az ókorból, de az egyház csak a János nevével jelzett Jelenéseket fogadta el sugalmazott szent könyvnek . Főleg azért, mert keletkezése visszanyúlt az apostolok köréhez, és mert mondanivalójában nem ment túl azon az üdvtörténeti helyzeten, amely természetfölötti tartalmát véglegesen megkapta Jézus Krisztus halálában és feltámadásában, továbbá az egyház megalapításában és a Szentlélek kiáradásában. Megtanuljuk belőle, hogy az üdvösség útja mind az egyén, mind az egyház számára tele van küzdelmekkel, de a megváltás erői minden földi hatalomnál hatékonyabbak, és megvalósítják Isten örök tervét, amelyet az emberiség és az egész teremtés elé tűzött. Vissza