A jelenkori Francziaország alakulása I-III. (nem teljes)

Tartalom

I. kötet
ELŐSZÓ 1
ELSŐ KÖNYV
A TÁRSADALOM ALKOTÁSA.
I. FEJEZET. A szabadalmak eredete 11
I. A papság szolgálatai és jutalma (12.) - II. A nemesség szolgálatai és jutalma (18). - III. A király szolgálatai és jutalma (24).
II. FEJEZET. A szabadalmak 28
I. A szabadalmazottak száma (28). - II. Javaik, tőkéik és jövedelmök (29). - III. Mentességeik (33) - IV. Hűbéri jogaik. - Ennek előnyei az ős hatalom maradványai (38 ) V. Helyi és általános szolgálatok okadatolják ezt (48).
III. FEJEZET. A szabadalmazottak köteles helyi szolgálatai 51
I. Német- és angolországi példák. - A szabadalmazottak Francziaországban nem teljesítik ezen szolgálatokat (51). -II. Birtokaikon székelő urak. A jó hűbéri szellem maradványaid
Nem kemények jobbágyaik iránt, de már nem bírják a helyi kormányzatot. - Elszigeteltségük - Jólétök csekélysége vagy középszerűsége - Kiadásaik. - Nincsenek azon helyzetben, hogy elengedhessék a népre terhes jövedelmeiket. - Miképen gondolkoznak rólok a parasztok (54).- III Birtokaikon nem székelő urak. - Jószágaik és jogaik nagy kiterjedése. - Nagyobb előnyökkel bírván, nagyobb szolgálatokat is kötelesek teljesíteni. - Távollétök okai. - Távollétök következményei - A tartományokban uralkodó közönyösség. -
Földjeik állapota. - Nem gyakorolnak jótékonyságot. - Jobbágyaik nyomora. - Bérlőik zsarolásai. - Adósságaik nagysága. - Igazságszolgáltatásuk állapota. - Vadászati jogaik következményei. - A parasztság érzelmei irányukban (70).
IV. FEJEZET. A szabadalmazottakra nézve kötelező általános szolgálatok 90
Angol példák. - Francziaországban a szabadalmazottak nem teljesítik e szolgálatokat. - A befolyás és jogok, melyek nekik megmaradnak. - Ezeket csak saját érdekökben használják fel (99). - II. A papság gyülekezetei. - Csupán egyházi érdekeket szolgálnak. - Az adó alól felmentett papság. - Ügynökeinek faggatásai. - A papság túlbuzgósága a protestánsok ellen (101). - III. A nemesek befolyása.- Az érdekökben megszabott eljárás. - Az egyházban élvezett kitüntetéseik. - A püspökségek és apátságok osztogatása. - Az államban élvezett kitüntetéseik. - Kormányzóságok, tisztségek, sinecurák, kegydíjak, jutalmak. - A helyett hogy használnának, terhesek (105). -IV. A fők elszigeteltsége. - Az alárendeltek érzelmei. - A vidéki nemesség. - A plébánosok (117) -V. A király. - Az ő szabadalma legnagyobb
mindannyi közt. - Magához ragadván minden hatalmat, magára vállalta a valamennyivel járó működést is. - E feladat súlyos volta. - Vagy kivonja magát alóla, vagy nem képes neki megfelelni. - Lelkiismeretének nyugalma. - Francziaország az ő tulajdona. - Miképen él ezzel vissza. - A királyság a visszaélések központja (125). - VI. Francziaországnak lappangó felbomlása (136).
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ERKÖLCSÖK ÉS JELLEMEK.
I. FEJEZET. A régi uralom alatti erkölcsök ismertető jelei. - Az udvar és nyilvános élete 138
Versailles külseje és erkölcsi jelleme (140). - II. A király háza. - Személyzete és kiadásai. - Katonái, istálója, vadászata, kápolnája, orvosi kara, konyhája, szobája, ruhatára, épületei, szertára, utazásai (145) -III. A király társasága. - Házi tisztjei. - A szalonjába meghívottak (158). - IV. A király foglalkozásai. - Felkelés, mise, ebéd, séták, vadászat, vacsora, játékok, estélyek. - A király mindig látható és társaságban van (165). - V. A királyi család és az udvar szórakozásai. - XV. Lajos, - XVI. Lajos (174). - VI. Más hasonló életmódok. - A királyi herczegek és herczegnők - Az udvari főurak - Pénzemberek és jött-mentek. - Nagykövetek, miniszterek, kormányzók, főtisztek (179). - VII. Főpapok, vidéki főurak és alsóbb nemesek. A hűbéri aristocratia szalontársasággá lőn (188).
II. FEJEZET. A szalon-élet 194
I. A szalon-élet csupán Francziaországban tökéletes. - Ennek okai: a franczia jellem; a franczia udvarban dívó hang. - Ez életmód mindig kellemesebb, de egyszersmind időt-rablóbb lesz (194). - II. Egyéb érdekek és kötelességek alárendelése. - Közönyösség a köz ügyek iránt. - Ezek csak elmés ötletek tárgyát képezik. A magánügyek is elhanyagoltatnak. - Rendetlenségek a háztartásban és a pénzzel való visszaélés (199). - III. A házasfelek erkölcsi elválása. - Az udvarlás. - A szülők és gyermekek elválasztása. - A nevelés, hiányai és tárgyai. - A cselédek és szállítók modora. - A világias kinyomat általánossá lesz (207). - IV. Ez életmód kellemei. - Az illemtudás a tizennyolczadik században. - Tökélye és forrásai.
- A nők tekintélye annak tanításában és meghatározásában (218.) -V. A dísz és környezet kellemei. - Tétlenség, időtöltés, tréfák (225). - VI. A vígság a tizennyolczadik században. - Okai és hatásai. - Türelem és ledérség. - Tánczvigalmak, ünnepélyek, vadászat, vendégeskedések, mulatozások. - A hatóságok és főpapok szabadságai (231). - VII.
Fő szórakozás a társaság színjátékai. - Fény és túlzások (239).
III. FEJEZET. A szalonélet árnyoldalai 247
I. A szalonélet mesterkélt és száraz. - Visszatérés a természetességhez és érzelemhez (237). - II. A szalonélet érzelgőssége képezi a század arczulatának utolsó vonását. - Ez érzelgősség keletkezésének kora. - Jelei a művészetben és irodalomban. - Befolyása a magán életre. - Negédlései. - Őszintesége. - Kíméletessége (252), -III. Az így képződött jellem ki nem elégít. - A tényleges helyzethez alakulva, nem felel meg az ellenkező helyzetnek. - Az értelmiségben mutatkozó hiányok. - Az akaratban mutatkozó hiányok. - E jellemet az illendőség leigázza (260).
HARMADIK KÖNYV.
A SZELLEM ÉS A TAN.
I. FEJEZET. A forradalmi szellem alkatrészei - Első elem: a tudomány vívmányai 268
I. A természettudományok terén történt számos felfedezés és haladás. - Ezek az új bölcsészet kiindulási pontját képezik. (269). - II. A tudomány szempontjának megváltozása. - A tudomány elválik a hittudománytól, és a természettudományhoz csatlakozik mint annak folytatása (275). - III. A történelem átalakulása. - Voltaire. - Az itészet és annak áttekintése. - Montesquieu. - A társadalmi törvények áttekintése. (279) - IV. A lélektan átalakulása. - Condillac. - Az érzések és jelek elmélete (285). - V. Az elemző módszer. - Ennek alapelve. - Sikerének feltételei. - E feltételek a tizennyolczadik században hiányoznak, vagy elégtelenek - Az elv igazsága és fenmaradása (288).
II. FEJEZET. Második elem: a klasszikai szellem 290
I. Ennek jelei, tartóssága, hatalma. - Eredete és közönsége. - Szótára, nyelvtana, iránya. - Eljárása, érdemei, hibái (291). - II. Sajátságos hiányai - E hiányok jelei a tizenhetedik században. - E hiányok idővel és a sikerrel növekednek. - E növekedés bizonyítékai a tizennyolczadik században. - Komoly költemények, színház, történelem, regény. - Az emberről és emberi életről szóló korlátolt fogalom (307).- III. A klasszikai szellem egybehangzása a bölcsészeti módszerrel. - Az eszmetan. - A mennyiségtani eljárás visszaélései. - Condillac, Rousseau, Mably, Condorcet, Volney, Sieyés, Cabanis,
Tracy. - Túlságos egyszerűsítés és vakmerő alkotások (317).
III. FEJEZET. A két elem egyesülése 322
I. A tan, következményei és jellege. - Az észnek új tekintélye az emberi dolgok kormányzásában. - Eddig ezen kormányzás szerepét a hagyomány viselte (322). - II. Az öröklött előítéletek keletkezése, természete és értéke. - Ennek tekintetéből az erkölcsök, a vallás és az állam törvényszerűek (327). - III. A klasszikai ész nem fogadhatja el ez álláspontot. - A hagyomány régi és új jogczímei félreismertetnek. - Az ész a hagyomány szétrombolására törekszik (834). - IV. E működésben két korszak jelezhető, - Az első korszak : Voltaire, Montesquieu, a deisták és reformátoroké. - Mit rombolnak le s mit tartanak fenn (337).- V. A második korszak : visszatérés a természethez. - Diderot, Holbach és az anyagelvűek. - Az élő anyag és az önszervezkedés elmélete. - Az állati ösztön erkölcstana és a jól felfogott érdek (341). - VI. Rousseau és a spiritualisták. - Az ember eredeti jósága. - A polgárisúltság tévedése. - A tulajdon és a társadalom igazságtalanúl vannak szervezve (349). - VII. A bölcsészeti párt elbukott harczosai. - Naigeon, Sylvain Maréchal, Mably, Morelly. - A hagyomány és a belőle származott intézmények teljesen elvesztik hitelöket (364).
IV. FEJEZET. A jövendő társadalom alkotása 366
I. A mennyiségtani módszer. - Az elvont ember meghatározása. - A társadalmi szerződés. - A szerződők függetlensége és egyenlősége.-A törvény előtt mindnyájan egyenlők, s mindeniknek lesz része a főhatalomban (366). - II. Az első következmények. - Ez elméletek alkalmazása könnyű. - A bizalom indoka azon meggyőződés, hogy az ember főkép értelmes és jó (369).- III. Az emberben levő ész elégtelensége és gyarlósága. - Az emberiségben levő ész elégtelensége és ritkasága. - Az ész alárendelt szerepe az ember viseletében. - Az állatias és veszélyes hatalmak. - A kormányzás természete és hasznossága. - Az új elmélet által a kormányzás lehetetlenné válik (376). - IV. A további következmények. - Az új elmélet által az állam zsarnoki lesz. - Ez elmélet előzményei. - A közigazgatási központosítás - Az oeconomisták agyrémei. - Semmiféle elébbi jognak nincs érvénye. - Semmiféle mellé rendelt társulás nem töretik. - Az egyed a község által teljesen lefoglaltatik. - Az állam joga a tulajdonnal, neveléssel, vallással szemben. - Az állam spartai kolostor (385). - V. A klasszikai ész teljes diadala és végső túlzásai - Miképen lesz az észhői monomania? - Miért nem életképesek a klasszikai ész munkái? (394).
NEGYEDIK KÖNYV.
A TAN ELTERJEDÉSE.
I. FEJEZET. E bölcsészet sikerei Francziaországban. - Ugyanennek sikertelensége Angliában 396
I. E különbség okai. - Az írás művészete Francziaországban. - E korszakban magas fokon áll. - Az új eszmék előmozdítására szolgál. - A könyvek a nagyvilági emberek számára
írvák. - A bölcsészek is ily nagyvilági emberek, s ennek következtében a nagy világ írói - Ezért fogadtatik be a bölcsészet a szalonokba (398). - II. A bölcsészet, módszere következtében népszerűvé lesz (402).- III. Irálya következtében kellemes lesz. - A tizennyolczadik század két különös fűszere: az elfátyolozott szemérmetlenség és a tréfálkozás (405). - IV. A mesterek ügyessége és eljárása. -Montesquieu. -Voltaire. - Diderot. - Rousseau. - Figaro házassága (408).
II. FEJEZET. A franczia közönség 435
I. Az aristocratia. - Rendesen ellenzi az újításokat. - Ez ellenzés okai. - Angolországi példák (435). - II. Az ellenkező okok találkoznak Francziaországban. - Az aristocraták tétlensége. - A bölcsészet a szellem gyakorlásának látszik. - Sőt a társalgásnak táplálékul szolgál.-- A bölcsészeti társalgás a tizennyolczadik században. - Fölénye és bája. - Vonzereje (438).- III. A tétlenség más hatása. - A kételkedés, ledérség és elégedetlenség szelleme. - Régi ellenszenvek és új elégedetlenségek a megállapított rend ellenében. - Azon tanok, melyek megtámadják, vonzalomra találnak. - Mely mértékben vannak elfogadva ? (446) - IV. Eltérjedésök az aristocratia kebelében. - A hitetlenség növekedése. - Ennek eredete. - A regensség alatt kitör. - A papság elleni növekvő ingerültség. - Az anyagelvüség a szalonokban. - A tudományok divatba jönnek. - A vallásról alkotott végleges nézet. - A főpapság kétkedősége (451). - V. A politikai ellenzék haladása. - Ennek okai - Az oeconomisták és parlamentaristák. - Ezek a bölcsészek számára egyenesítik az utat. - A szalonok elégedetlensége. - Szabadelvüség az asszonyok között (461) - VI. Végtelen és ingadozó remények. - Az érzelmek és viselet nemessége. - A kormány szelídsége és jó szándékai. - Elvakultság és optímismus (465)
III. FEJEZET. A közép osztály 479
1. A harmadik rendben régente uralkodott szellem. - A közügyek csak a királyt illették - A jansenista és parlamenti ellenzék határai (479). - II. Változások a polgárok állapotában - A
polgár meggazdagodik, az állam hitelezője lesz. - Követelése veszélyben van - A közügyek iránti érdeklődése felébred (482). - III A társadalmi fokozaton feljebb emelkedik. - A nemes közeledik hozzá. - Ő is közeledik a nemeshez. - Művelődik. - Az előkelő világhoz tartozik. - A nemessel egyenlőnek érzi magát. - A szabadalmak bántják (488). - IV. A bölcsészet behat az így előkészült szellembe. - Ekkor épen Rousseau bölcsészete van divatban. - A harmadik rend elfogadja ezt (494). - V. E bölcsészet hatásai a harmadik rendre. - A forradalmi szenvedélyek képződése. - Az egyensúly keresésének ösztöne. - Az uralkodás szükségének érzete. - A harmadik rend kimondja, hogy ő a nemzet. - Képzelődés, tudatlanság. lelkesedés. (499). - VI Összefoglalás (513).
ÖTÖDIK KÖNYV
A NÉP.
I. FEJEZET 514
A nyomor - XIV., XV. és XVI. Lajos (514). - II. A parasztság helyzete a rémuralom utolsó harmincz éve alatt. - Életszükségletei veszedelemben forognak. - A földmivelés állapota. - Parlagon heverő földek - Rossz föidmivelés. - Elégtelen napszám. - A jólét hiánya (527). - III. A falu és a parasztság (534). - IV. Miképen válik a parasztból birtokos. - Ezért azonban helyzete nem lesz jobb. -Terhei súlyosbodnak. - A régi uralomban ö az »öszvér« (540).
II. FEJEZET. A nyomor fő oka: az adó 545
Egyenes adók. - A különböző uradalmak állapota XV. Lajos uralkodásának vége felé. - A tizedek birtokosainak és a kincstárnak előleges levonásai. - Mi marad meg ezután a tulajdonosnak (545). - II. Némely tartomány állapota a forradalom kitörésekor. - Jöldjövedelmi-, pót- és fejadó, huszad, robot - Mennyi esik mindezen adónemekből a jövedelemre. - Az előleges levonások óriási volta (548). - III. Az adófizető, kinek nincs egyebe két kezénél, az egyenes adónak négy féle nemét fizeti (550).-IV. Adóbehajtás és lefoglalás (553). - V. Közvetett adók. - Só- és fogyasztási adó (559).- VI. Miért oly nyomasztó az adó? -A mentességek és szabadalmak (566) - VII Városi adók. - A teher mindenütt a szegényekre esik vissza (576). - VIII, Panaszfeliratok (580).
III. FEJEZET. A nép szellemi állapota 585
Értelmi tehetetlensége - Miként alakúlnak át az eszmék legendákká (585). - II. Politikai tehetetlenség. - Miképen magyarázzák a politikai újdonságokat és a kormány intézkedéseit? (590). - III.Romboló ösztönök. - Mi ellen agyarkodik a vak düh? - A természetes vezetők iránti bizalmatlanság. - Eleinte gyanúsak, utóbb meggyűlöltetnek. - A nép hangulata 1789-ben (593). - IV. Ujonczok, és a lázadások fejei. - Vadorzók. - Csempészek és titkos sófőzők. - Rablók. - Koldusok és csavargók. - A rablók megjelenése. - Párizs népe (596).
IV. FEJEZET 612
I. A fegyveres hatalom elhanyatlása. - Miként történt az ujonczozás. - Minő bánásmódban részesült a katonaság (612). - II. A társadalmi szervezet felbomlása. - Az egyesülés számára nincs semmi központ. - A tartományok tétlensége. - Párizs befolyása (617). - III. Az áramlat iránya. - A nép emberét az ügyvéd vezérli. - Az elmélet és a tettek az egyedül fennmaradó hatalmak (620).
V. FEJEZET. Összefoglalás 625
I. (625). - II. (628).
JEGYZETEK 688
1-ső jegyzet. Az egyháziak és nemesek számáról 688
2-ik jegyzet, A hűbéri illetékek, s egy hűbéri uradalom állapota 1783-ban 636
3-ik jegyzet. Az egyházi méltóságok és javadalmak valódi és névleges bevételei közötti különbségek 645
4-ik jegyzet. A királyi herczegek és herczegnök neveléséről 647
5-ik jegyzet. Az egyenes adókra vonatkozó számok 650
TARTALOM 653

II. kötet
A FORRADALOM.
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÖNKÉNTES FEJETLENSÉG.
I. FEJEZET.
A fejetlenség kezdete. 7
I. Első oka az éhség. - Rossz aratás- -Az 1788/1789-iki tél. - A kenyér drága és rossz. - Párizsban. -A vidéken. - II. Második oka a remény.- A közigazgatási hatalom szétválasztása és meglazulása -Helyi összejövetelek. - A nép állapotának tudatára ébred. - A rendek összehívása. - A remény megszületik. - Az első gyülekezetek és első zavarok összetalálkozása. - III. A tartományok az 1789-ik év első felében. - Az éhség hatásai. - IV. A kóborlók és rablók közbelépése. - V. A politikai újdonságok hatásai. - VI. Az első parasztlázadás Provenceban. - Az csak könnyedén, vagy sehogysem nyomatik el.
II. Fejezet. Párizs július 14-ikéig 39
I. A környéken lázongó elemek. - A csavargók betódulása. - A szűkölködők nagy mennyisége (39) - II A sajót és a közvélemény izgatottsága. - A nép pártot foglal (44). - III. A Réveillon-ügy (47). - IV. A Palais-Royal (53). - V. A népcsoportusolások politikai hatalommá lesznek. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomás. - A katonák elpártolása (58). - VI. Július 13-ika és 14-ike (65). - VII. Fouloa és Berthier meggyilkoltatnak (76). - VIII. Párizs a nép kezében (81).
III. FEJEZET. A fejetlenség 1789 július 14-ikétől október 6-ikáig 85
I. A kormány megszűnése.- Kinek kezében van a tényleges hatalom? (85): - A tartományok. - A régi hatóságok
lerontatnak. - Az új hatóságok elégtelenek (89). - III. A nép intézkedései. - Az éhség (94) - IV. A rémület. - Az
általános fegyverkezés (96). - V. A nyilvánosság emberei és a köz tulajdon ellen intézett támadások. - Strassburgban. - Cherbourgbau. - Maubeugeben. - Rouenban. Besanconban. -- Troyesben (100). - VI. Adókat már nem fizet senki. - Az erdőségek elpusztíttatnak. - Az új vadászati jog (111).
- VII. A magánemberek és magántulajdon ellen intézett merényletek. - Az aristocraták bevádoltatnak a nép előtt mint annak ellenségei -- A Párizsból jövő újdonságok hatása. - A falusi ügyvédek befolyása. - Egyes erőszakoskodások. - Keleti-Francziaországban az egész parasztság fellázad. - A kastélyoknak, hűbéri birtokoknak és a tulajdonnak izent háború. - Más parasztlázadások előkészítése (116).
IV. FEJEZET. Párizs 132
I. A hatóságok tehetetlensége és egyenetlensége. - A nép-király (132). - II. A nép nyomora. - Éhinség és munkahiány. Miképen ujonczoztatnak a forradalmi borzalmak emberei. (138). - III. Az új nép vezetők. - Befolyásuk. Neveltetésük. - Érzelmeik. - Helyzetök. - Tanácsaik. - Vádaskodásaik (143). - IV. Befolyásuk a kormányzásban. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomásuk (150). - V. Október 5-ike és 6-ika (155). - VI. A kormány és a nemzet a forradalmi párt kezében van (170).
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS ÉS MUNKÁJA.
I. FEJEZET. Az alkotmányozó gyűlés. - A jó törvények hozatalára szükséges feltételek 173
E feltételek nincsenek meg az alkotmányozó gyűlésben. - A rendetlenség és esztelenség okai. - A gyűlésterem. - A képviselők sokasága. - A karzatok beavatkozása. - Nincsenek házszabályok, s ha vannak is, azok vagy rosszak, vagy megsértetnek. - Nincsenek parlamenti vezérek. - Az alkotmányozó gyűlés érzékenysége és túlságos izgatottsága. - Lelkesedési rohamai. - A megindulások iránti előszeretete. - Színpadias jelenetek létrehozására bátorít. - Rossz benyomások, melyeket ez oktalanságuk a gyűlés helyes érzékére gyakorol (175). -
II. Az alkotmányozó gyűlés szellemi hiányai. - Összetétele - A tagok legnagyobb részének társadalmi állása, értelmi készültsége. - Tehetetlenségök - Elbizakodottságuk. - A hivatott emberek tanácsai sikertelenek maradnak - A deductiv politika elfogadtatik. - A pártok. - A kisebbség. - Hibái. - A többség. - Ennek dogmatismusa (186). - III. A forradalmi párt befolyása. - Az elmélet ennek részén van. - A kedélyekre gyakorolt kényszerítő hatása. - A szenvedélyekre való hivatkozása. - A nyers erő is részére áll. -
Ezt saját hasznára szervezte. - A kisebbség elnyomatik (201). - IV. Az alkotmányozó gyűlés vonakodik a minisztériumot megalkotni. - E hibájának következményei. - A helyzefélreismerése. - A vizsgáló bizottság. - Folytonos nyugtalankodások - A tudatlanság és félelem hatásai az alkottmányozó gyűlés munkálataiban (211).
II. FEJEZET. A rombolások 218
A régi uralom két fő hibája. - Két fő reform. - Ezeket a király és a szabadalmazottak indítványozzák. - Megfelelnek a valódi szükségletnek. - Ha tágabbra terjesztetnek, megszűnnek használhatókká lenni (219), - II A társaságok természete, s az életképes alkotmány elve (224). - III. A rendek az államban. - Az aristocratiának politikai ügyességei- - Intézkedései 1789-ben. - Azon különös szolgálat, melyet tehetett volna. - A nemzetgyűlés elve az eredeti egyenlőségről. - A felsőház visszavetése. - Az aristocratia hűbéri jogai. - Mily mértékben és miért voltak azok jogosúltak ? - Hogyan kellett volna azokat átalakítani ? - A nemzetgyűlés elve az eredeti szabadsággal szemben. - A különböztetés, melyet a hűbéri követelésekre nézve megállapít. - Hogyan magyaráztatik ennek elve. -- A hozott törvény hiányai. - A hűbéri jogok megváltásának nehézsége. - Az összes hűbéri adózás tényleges megszüntetése. - A földbirtokok czímeinek és neveinek megszüntetése. - Az aristocratia iránt táplált elfogúltság növekedése. - Az aristocratiát ért üldöztetések. - A kivándorlá (230). - IV. Az államban levő testületek. - Az egyházi testületekben 1789-ben uralkodó visszaélés és lanyhaság. - Miképen gyakorolta az állam ezekkel szemben felügyeleti és reformáló jogait. - A testületek hasznossága társadalmi szempontból. - Mennyiben egészséges a kolostori intézmény ? - A szerzetesek buzgósága és szolgálatai. - Miképen kellett volna az egyházi javakat felhasználni ? - A nemzetgyűlés által, a magán társulatok és a holt kéz iránt gyakorolt elvek. - Valamennyi testület megszüntetése és kisajátítása. -A tized önkényes megszüntetése. - Az egyházi javak elkobzása. - Ennek következményei a kincstárra és a kisajátított szolgálatokra. - A papság polgári alkotmánya. - Az egyház jogai az állammal szemben. - Az összekocczanás bizonyos; ennek következményei. - A papok állami hivatalnokoknak tekintetnek. - A törvény fő intézkedései. - Az eskü kötelező volta. A papság nagyobb része visszautasítja annak letételét. - A hívek többsége részökön van. - A papok és a hívek üldöztetnek (259).
III. FEJEZET. A tervezgetések. - Az 1791-iki alkotmány (299).
A központi hatalmak. - A nemzetgyűlés által a hatalmak szétosztásában követett elvek. - Minden kötelék, mely a király és a törvényhozás közt van, szétszakíttatik. - A nemzetgyűlésnek a végrehajtó hatalom alárendeltsége tekintetében követett elvei. - Miként semmisíti meg a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat. - Az összeütközés elkerülhetetlen. - A király letétele kikerülhetetlen (301). - II. A közigazgatási hatalmak. - A nemzetgyűlésnek a rangfokozat tekintetében követett elvei. - Az elöljárók megsemmisítése. - A hatalmak összegyűjtőkké válnak. - A választások behozatala és az alárendeltek befolyása a szolgálat minden ágában irányadók lesznek. - A szervezet felbomlása bizonyossá lesz. - A hatalom a községi hatóságok kezébe jő (309). - III. A községi hatóságok. - Rendkívül el vannak halmozva teendőkkel. - Tehetetlenségök. - Tekintélyök igen gyenge lábon áll. - Segédeszközeik igen hiányosak. - A nemzetőrség szerepe (316). - IV. A nemzetőr-választó. - Hatalmának nagysága. - Feladatának nagysága. - A választó polgárok munkával túlterheltetnek. - Kivonják magukat ezek alól (324). - V.
A tevékeny kisebbség. - Elemei. - A klubbok. - Befolyásuk. - Miképen magyarázzák az emberi jogok kijelentését.
- Bitorlásaik és túlkapásaik (333). - VI. Az alkotmányozó gyűlés müvének foglalata (341).
HARMADIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNY ALKALMAZÁSA
I. FEJEZET 346
A szövetkezések. - A bölcsészeti elméletek alkalmazása. - A társadalmi fejlődés idylli megünnepeltetése. - A felületes és alapos akarat közötti különbség. - A rendetlenség állandósíttatik (346). - II. A községek függetlensége. - Kezdeményezésök okai - A veszély előérzete. - Issy-l'Évéque 1789-ben. - A gőg felmagasztaltatása. - Bretagne 1790-ben. - A községek túlkapásai. - A fellegvárak bevétele. - A parancsnokok elleni erőszakoskodások - Az élelmi szállítmányok lefoglalása - A directóriumok tehetetlensége. - A miniszterek tehetetlensége. - Marseille 1790-ben (359). - III. A csoportok függetlensége. - Kezdeményezések okai. - A
tanácskozó nép - A községek tehetetlensége. - Az erőszakoskodások, melyeknek ki vanak téve. - Aix 1790-ben. - A
kormánynak sehol sem engedelmeskednek, vagy megrontják azt (378).
II. FEJEZET. A szabad szenvedélyek uralma 393
I. A régi vallási gyűlölségek. - Montauban és Nimes 1790-ben (394). - II. Az uralkodó szenvedély. - Legfeltűnőbb alakja: az éhségtől való félelem. - Gabona már nem jő forgalomba. - A választási gyülekezetek beavatkozása és túlkapásai. - A maximum és a tartományi jog Nivernaisben. - A négy központi tartomány 1790-ben. - A drágaság maradandó oka. - Az aggodalom és biztalanság. A gabonaforgalom megakadása. - A Párizszsal szomszédos megyék 1791-ben.- A lefoglalt, megbírságolt és erőszakkal elvett gabona. - Az 1792-iki csoportosulások nagysága. - Az eure-i, seine-inferieure-i és aisne-i falusi hadseregek - A rendetlenség újra kitör augusztus 10-ike után. - A fékezetten ösztön dictatúrája. - Ennek gyakorlati és politikai expediensei (403). - III. Az adófizetésre kötelezettek önzése. - Issoudun 1790-ben. - Az adó elleni lázadás. - Az egyenes adók 1789 és 1790-ben. - A só-, ital- és fogyasztási adók eltörlése. -- A közvetett adók 1789 és 1790-ben. - A fizetések csekély mértékben és
lassan történnek. - Az 1791 és 1792-iki új adók. - Az adójegyzékek elkészítésében uralkodó késedelmeskedés, részrehajlás és eltitkolások. - A behajtás elégtelensége és lassúsága.- Az assignátákkal való fizetés. - Az adóra kötelezett fél áron megszabadúl. - Az erdőségek elpusztítása. A községi javak szétosztása (430). - IV. A jobbágyok bír vágy - A harmadik és negyedik pórlázadás. - Bretagne, Limoges,. Quercy, Périgord és a szomszédos tartományok 1790 és 1791-ben. - A kastélyok megtámadtatnak és felgyújtatnak. - Az okmányok elégettetnek. - A hűbéri illetmények fizetése megtagadtatik. - A tavak elromboltatnak. - A forradalom, fő jellemvonása, fő rugója, és uralkodó szenvedélye (452)
III. FEJEZET. A fő szenvedély fejlődése 475
I. A nemesek magatartása. - Ellentállásukban nyilvánuló mérsékletök (476). II. Milyennek képzeli a nép képzelete a nemességet? - A gyanakodás rögeszméje. -- A gyanús nemesek, kikkel ellenség módjára bánnak. - A nemes helyzete
uradalmában. - Bussy ügye (482). - III. Házmotozások. - Az ötödik pórlázadás. - Burgund és Lyonnais, 1791-ben. -
Chaponay és Guillin-Dumontet ügye (492). - IV. A nemesek kénytelenek távozni jószágaikról. - A városokba menekülnek.- Az őket ott fenyegető veszélyek. - A nyolczvankét caeni nemes (500). - V. A nemesek üldöztetése a magán életben (608). - VI. A katonatisztek magatartása. - Önmegtagadásuk. - A katonák kedélyállapota. - Katonai lázadások. - A fegyelmetlenség terjed és növekszik - A tisztek elbocsáttatása (516). - VII. A kivándorlás és okai. - A kivándorlás ellen hozott első törvények (531). - VIII. Az esküt megtagadó papok magatartása. - Miképen lesznek gyanusakká. - A helyi közigazgatási hatóságok törvénytelen végzései. - A nemzetőrök erőszakoskodása, vagy egyetértése. - A söpredék merényletei. - A végrehajtó hatalom délen. - A hatodik pórlázadás. - Ennek két oka. - Elszigetelt fellázadások északon, keleten és nyugaton. - Általános lázadás a központon és délen (535). - IX. A kedélyek állapota. - Az esküt megtagadó papokból álló három szállítmány a Szajnán. - A forradalom lélektana (560).
TARTALOM 567

III. kötet
ELŐSZÓ 1
NEGYEDIK KÖNYV.
A JAKOBINUSOK HÓDÍTÁSA.
I. FEJEZET. Az új politikai közeg keletkezése . 5
I. A forradalmi párt elve. - Alkalmazásai (6). - II. A jakobinus keletkezése. - Jellemének elemei az emberi faj sajátságainak szempontjából tekintve.- A gőg és dogmatismus minden emberi társulatban elnyomatik és fellázad.- Miképen tartatnak ezek korlátok közt a jó módú társulatokban. -Miképen fejlődnek az új rend alatt.- Az eszköz hatása a képzelődésre és nagyravágyásra. - Az ábrándozásra való kihívás, a szavak dagálya, az eszmék összezavarodása. - Az állomások megüresedése, a kicsapongásra való izgatás, a kedélyek megzavarása (12). - III. A jakobinusok psychologiája. - Értelmi eljárásuk. - A formulák uralma és a tettek elnyomása. - Az értelmi egyensúly megzavarása. - E megzavarás jelei a forradalmi irányban. - A jakobinusok nyelvezete és gondolkozásmódja. - Miben kártékony eljárásuk ? - Miben hatásos ? - A csalódások, melyeket előidéz (24). - IV. Miket igér az elmélet? - Miképen hízeleg a sértett önszeretetnek. - A jakobinusok fő szenvedélye. - E szenvedély jelei irályokban és magukviseletében. - A jakobinus szemeiben egyedül ő erényes, ellenei mind gazok. - Ebből kifolyólag kötelességének tartja azt, hogy őket megsemmisítse. - A jakobinus jellem befejezettsége. - A józan
ész veszendőbe megy, az erkölcsi érzés megromlik (32).
II. FEJEZET 42
I. A jakobinus párt megalakulása. - Ujonczai. - A fensőbb osztályból és a nagy néptömegből kevés hívet nyer. - Azonban számosakat a közép polgárságból s a nép felsőbb rétegéből. - A helyzetek s a nevelés, melyek az embereket e párthoz sorakoztatják (42). - II. Az ideiglenes politikai társulatok 1789 július 14-ike után. - Feloszlásuk. - A józan és elfoglalt emberek viszszavonulása. - A választásoktól távol maradók mennyisége. -A jakobinus társulatok keletkezése és szaporodása. - Befolyásuk párthíveikre. - Fogásaik és önkényök (50). - III. Miképen értelmezik a sajtószabadságot? - Politikai szerepök (63). - IV. Egyesülési központjuk. - A párizsi társulat eredete és alkotó elemei. - Ez a vidéki társulatokat magához csatolja. - E társulat vezetői. - A fanatikusok. - A fondorkodók. - Czéljok. - Eszközeik (70). - V. A jakobinusok csekély száma. - Hatalmok forrása. - Szövetséget képeznek. - Jóhiszemben cselekszenek. - Nincsenek lelkiismereti aggályaik. - A párt kebelében a túlsúly azon csoporté, melyben e feltételek leginkább megvannak (79).
III. FEJEZET. A jakobinusok hatalomra vergődnek. - Az 1791-iki választások. - Minő arányban nyerik el a jakobinusok az állásokat - 91
I. Ostromlási eszközeik. - Minő módokat használnak fel arra, hogy a mérsékelt választókat és jelölteket kizárják. - A választások gyakori volta. - Az eskü kötelező volta (93). -II. A közhivatalok iránti utálat, és az azokkal járó veszélyek. - Az alkotmányozó gyűlés tagjai kizáratnak a törvényhozó gyülekezetből (95.) - III. A rend barátaitól elvonatik a gyülekezési jog. - Az egyleteik ellen végbevitt erőszakoskodások Párizsban és a vidéken. - A conservativ társulatok törvény általi betiltatása (99). - IV. Az 1790-iki választásoknál elkövetett erőszakoskodások. - Az 1791-iki választások. - A király menekülésének hatása. - A házmotozások.
- Mortagne a választási időszakban (105). - V. A mérsékeltek megfélemlítése és visszavonulása. - Népzendülések Burgundban, Lyonnaisben, Provenceban és a nagy városokban. - A jakobinusok eljárása a választásoknál. - Példák erre Aixben, Daxban és Montpellierben. - Az izgatók büntetlensége. - Névszerinti feljelentések. - A parasztokkal való bánásmód. - A jakobinusok általános taktikája (111).
IV. FEJEZET . 118
A törvényhozó gyűlés alkatrészei. - A képviselők társadalmi fokozata. - Tapasztalatlanságuk, tehetetlenségök, előítéleteik (118). - II. Értelmiségök és míveltségök fokozata (125). - III. Gyűléseik képe. - A klubban általok előidézett jelenetek és komédiák. - A nézők közreműködése (129). - IV. A pártok. - A jobb oldal. - A centrum. - A bal oldal. - A girondisták nézetei és érzelmei. - Szövetségeseik a szélső balon (133); - V. Cselekvésök eszközei. - A feuillant-ok klubbjának feloszlatása. - A karzatok nyomása a gyülekezetre. - Külső csoportosulások (139). - VI. Parlamenti fogások. - Visszaélés a sürgősség kimondásával. - Az »elv« feletti szavazás. - Névszerinti szavazás. - A centrum megfélemlítése. - Az ellenzékiek tartózkodása. - A többség végleges elnyomatása (143).
V. FEJEZET 147
A törvényhozó gyűlés politikája. - Francziaország állapota 1791 vége felé. - A törvény tehetetlensége (147). - II. A gyűlés ellenségeb érzülettel viseltetik az elnyomottak, kedvezővel az elnyomók iránt. - A nemesség és papság ellen kibocsátott rendeletek. - A szökevényeknek, gályaraboknak és rablóknak megkegyelmezése. - Fejetlenségi és egyenlősítési elvek (155). - III. A háború. -- A külföldi hatalmak hangulata. A király idegenkedése. - A girondisták kihívásai.
- A szakadás kelete és okai (163). - IV. A vezetők titkos
indokai. - Befolyásukat a béke compromittáija. - A jólét-
ben élő és művelt osztály elégedetlensége. - A király és a
párt egymáshoz való közeledése (174). - V. A háború hatása
a népre. - Ennek félelme és dühe. - A forradalom második rohama és jellemvonásai. - A girondisták és a népség
szövetsége. - A veres sipka és a szuronyok. - Az erőszak
kormánya mindenütt a törvény kormányának helyét foglalja el (182).
VI FEJEZET. A megyék . 191
I. Példa: a Provence 1792-ben. - A jakobinusok korai uralma
Marseilleben. - A párt alkatrészei. - A klubb és a helyhatóság. - Az Ernő-ezred kiűzése (191). - II. A marseilleiek
expedícziója Aixbe. - A lefegyverzett ezred. - Az elűzött
directórium. -- Az új directóriumra gyakorolt nyomás (199).
- III. Az arlesi alkotmányhívek. - Kihágásaik a városban
és annak környékén. Apt inváziója, a klubb és önkéntesei (205). - IV. Az avignoni jakobinusok. - Miképen ujonczoztatott ezek hadserege. - A rablás a Comtatban. - Az
avignoni helyhatóság menekül vagy tömlöczben van. - Lécuyer meggyilkoltatása s a glaciérei mészárlás. - A marseillei
szövetségeseik által támogatott mészárlók visszatérése. - A
jakobinusok dictatúrája Vaucluse és Bouches-du-Rhóneban
(214). - V. A többi megyék. - A jakobinus foglalás
egyöntetű eljárása. - A jakobinus állam alapjai (226).
VII. FEJEZET. Párizs 237
I. A törvényhozó gyűlés nyomása a királyra. - Ennek veto-joga
megsemmisíttetik vagy kijátszatik. - Miniszterei meggyaláztatnak és elűzetnek. Grirondista minisztereinek bitorlásai.
- A király visszautasítja ezeket. - A zendülésre való előkészületek (237). - II. Párizs hullámzó és szűkölködő lakossága. - A munkások hangulata. - A munkahiány és a nyomor hatása. - A jakobinusok izgatásainak hatása. - A forradalmi hadsereg. Ujonczainak minősége. - Első szemléje.
- Tényleges állománya (244). - III. Fejei. - Bizottmányuk.
- Eljárásuk az izgatásban (249). - IV. Június 20-ika. - A
programm. - Az összegyűlés. - A törvényhozó gyűlés előtti
felvonulás - A királyi kastélyba való berontás. - A király
a nép jelenlétében (255.)
VIII FEJEZET 268
Az alkotmány-pártiak méltatlankodása. - Gyengeségök oka.
- A girondisták újra kezdik a támadást. - Kettős tervök
(269). - II. A királyra gyakorolt nyomás. - Pétion és
Manuel visszahelyeztetnek hivatalukba. - A miniszterek
kénytelenek lemondani. - Jakobinus izgatás a király ellen.
- A törvényhozó gyűlésre gyakorolt nyomás. - A párizsi
községtanács kérvénye. - A kérvényezők és a karzatok fenyegetései. - Augusztus 8-iki ülés. - A girondisták fondorlatának kettős veresége (273). - III. A girondisták a jakobinusok számára dolgoztak. - A hadsereg el van távolítva
vagy felbomlott. - A szövetségesek fellebbezése. - A brestiek és marseilleiek. - A községi tanácsok gyűléseinek nyilvánossága. - A községi tanácsok és városi kerületek állandósíttatnak. - E rendszabályok hatása. - A városi kerületek központi irodája a városházán. - A forradalmi községtanács eredete és alakulása (280). - IV. A girondisták hasztalan erőlködnek az akadályok elhárítására. - A jakobinusok nyugtalankodása, felhevülése és programmja (291). -
V. Augusztus 8-ikának estéje. - Az augusztus 9-iki ülés. -
Augusztus 10 -ikén reggel. - A törvényhozó gyűlés megrostálása (295). - VI. Az augusztus 9 és 10-ike közti éj. - A kerületek. - A városi kerületek biztosai a városházán. - A
forradalmi községtanács a törvényesnek helyére áll (302). -
VII. Augusztus 10-ike. - A király ereje. - Az ellentállás
megszűnése. - A király a nemzetgyűlésen. - Veszekedés a
királyi kastélyban és a svejcziek csatározása. - A kastély a
király parancsára kiüríttetik. - Az öldöklések. - A rabszolga-nemzetgyűlés és rendeletei . - VIII. Párizs állapota az interregnum alatt. - A népség nagy tömege. - Az alárendelt jakobinusok. - A jakobinus-vezetők (324).
IX FEJEZET 338
A bandák kormánya a fejetlenség idejében. - Azon eset, melyben a fejetlenség új és rögtöni. - Az elbukott kormány
öröklő bandája és közigazgatási eszközei (339). - II. A gyilkolási eszme keletkezése a párt nagy tömegében. - Az augusztus 10-ike utáni nap. - Az augusztus 17-iki törvényszék.
- Az augusztus 27-iki gyászünnep. - A börtönök összees-
küvésének meséje (342). - III. A gyilkos eszme keletkezése
a vezetőkben. - Helyzetök. - Bitorlott hatalmok. - A fosztogatások, melyeket gyakorolnak. - A veszélyek, melyeknek
ki vannak téve. - Boldogulásuk a rémület (351). - IV. Az
eszme keletkezésének ideje. - A szereplök és a szerepek. -
Marat. - Danton. - A községtanács. - Ennek munkatársai.
Az akarat megegyezése és a működés könnyűsége (362) -
V. A kézművesek.-Számuk. - Állapotuk. - Érzelmeik. - A
gyilkolás hatása a gyilkosokra. - Letételök. - Elbutulásuk.
(379). - VI. A mészárlás hatása a közönségre. - Az általános lehangoltság és társadalmi felbomlás. - A jakobinusok
befolyása Párizsban döntővé válik. - A szeptemberi férfiak
megmaradnak a községtanácsban és a Conventbe küldetnek (396).
X. FEJEZET. A megyék. - A forradalmi kór járványos és
ragályos volta 403
I. Elve a népfenségről szóló jakobinus dogma. - Az új jog hivatalos kihirdetése. - Az új kormány nyilvános meghatározása.
- Ennek czélja, ellenzői, és eljárása. - Az új kormányforma
Párizsból a vidékre terjed el (404). - II. Több megyében az
új kormányforma már elébb lépett életbe. - Példa Var megyéből (408). - III. Minden jakobinus csoport dictatúrája a maga helységében. - Saint-Afrique az interregnum alatt
(413). - IV. A jakobinus dictatúra rendes eljárása. - A
kubbisták helyi bandája. - Személyzete. - Vezetői (419). -
V. Az önkéntesek vándorló bandája. - Az újonczok minősége.
- A tisztek megválasztása. - Rablások és gyilkolások (424).
- VI. Utazás Francziaországon át a belügyminiszter kabinetjében. - Carcassoneból Bordeauxba. - Bordeauxból
Caenbe. - Az észak és kelet. - Chálons-sur-Marneből Lyonba.
- A Comtat és a Provence. - A jakobinus községi tanácsok
hangja és feleletei. - A párt programmja (432)
XI. FEJEZET 471
I. A jakobinus hódítás második állomása. - Az üresedésben levő
hivatalok fontossága és sokasága (472). - II. A választások.
- A fiatal emberek és a szegények szavazata. - A jelöltek
gyanánt fellépő mérsékelteket fenyegető veszélyek. - A mér-
sékeltek vezéreinek tartózkodása - A távollevők számaránya
az elsőd-választói gyülekezeteken (477). - III. A másod-választói gyülekezeteket képező elemek, és ezek hangja. - A feuillant-párti választók kirekesztése. - A többi választókra
gyakorolt nyomás. - A mérsékeltek által megválasztottak
visszalépni kényszeríttetnek. - A katholikus választások megsemmisíttetnek. - A jakobinus kisebbségek közötti szakadás.
- Választottjaik megerősítése. - Egyenetlenség a hivatalos
választásokban és a közvéleményben (483). - IV. A nemzeti Convent elemei. - A hegypártiak eredeti mennyisége. -
A centrum képviselőinek véleményei és érzelmei. - A girondisták. - A girondisták túlsúlya a Conventben. - Szellemök. - Elveik. - Alkotmánytervezetük. - Fanatizmusuk. -
Őszinteségök, míveltségök, ízlésök. - Miben válnak el a tiszta
jakobinusoktól ? - Miképen értelmezik a népfelséget ? - Minő
eljárást állapítanak meg az egyének és csoportok kezdeményezésére vonatkozólag ? A bölcsészeti okoskodás és parlamenti
hatalom gyengesége anarchia idején (489). - V. A közvélemény Párizsban. - A lakosság többsége alkotmányhű marad.
- Az új uralom népszerűtlensége. - Az élelmi szerek hiánya
és drágasága. - A katholikus szokások megsértései. - Általános és növekvő elégedetlenség. - A girondisták elleni ellenszenv és közöny. - A többség politikai visszavonulása. - Az
új erkölcsöknek az absolút democratiával való összeférhetlensége. - A földbirtokosok és tőkepénzesek visszavonulása. -Az
iparosok és kereskedők visszavonulása. - A mérsékeltek megoszlása, félénksége, tehetetlensége. - Egyedül a jakobinusok
képezik a souverain népet (502). VI. A jakobinus párt elemei. - Számbeli és minőségi hanyatlása. - A kisiparosok,
kiskereskedők, inasok. - Az élvhajhászó és csavargó munkások. - A külvárosi népsöpredék, - Az útonállók és rablók.
- A kéjleányok. - A szeptemberi gyilkosok (514). -- VII.
Az uralkodó egyéniségek. - Ezek jelleme és szelleme. -
Saule politikai eszméi (526).
XII. FEJEZET. Kétséges állapota a helyi hatalom által körülvett központi kormánynak 533
A jakobinusok előnyei. - Túlsúlyuk a városi kerületek gyűléseiben. - A községtanács fentartatik, újra megválasztatik és
teljessé tétetik. - Új vezetői, Chaumette, Hébert és Pache.
- A nemzetőrség újjáalakíttatása. - Tisztekké és altisztekké
jakobinusok választatnak. - A tape-dur-ök fizetett bandája.
A párt nyilvános és titkos pénzforrásai (536). - II. A jakobinusok ujonczai a parlamentben. - Ezek jelleme és szelleme.
- Saint-Just. - A kisebbség erőszakoskodásai a Conventben. - A karzatok nyomása. - Utczai fenyegetések (541).
- III. Elpártolások a többségrészén. - A physicai félelem
hatása. - Az erkölcsi félénkség hatása. - A politikai szükségesség hatása. - A girondisták belső gyengesége. - Elveik
által a hegypárt bűntársaivá lesznek (552). - IV. A girondista
többség által alkotott főbb rendeletek. - Azon fegyverek és
támadási eszközök, melyeket a girondisták ellenségeiknek kezébe adnak (560). - V. A felügyelő bizottságok 1793 márczius 28-ikától kezdve. - Visszaállítása az 1792 augusztusi és szeptemberi uralomnak. - A lefegyverzés. - A polgári érzületről kiállított igazolványok. - A kényszertoborzás. - A kényszerkölcsön. - A behajtott pénz felhasználása. - A Convent hasztalan ellentállása. - Marat bevádoltatik, de felmentetik. - A lakosság hasztalan ellentállása. - A fiatal emberek nyilatkozásai elnyomatnak. - A jakobinusok erőszakoskodása és győzelme a városi kerületek gyűlésein (564.) - VI.
A jakobinusok taktikája a Convent feletti uralomrajutásban. - A girondisták ellen intézett ápril 15-iki kérvény. Minő eszközökkel szereztettek meg e czélra az aláírások. -
A Convent kijelenti, hogy a kérvény rágalmazásokat tartalmaz. - A tizenkettes bizottság, és Hébert elfogatása. - Mészárlási tervek. - A hegypárt vezéreinek beavatkozása (578).
- VII. Május 27-ike. - A forradalmi központi bizottság. -
A letett, és újra visszahelyezett helyhatóság. - Henriot főparancsnokká lesz. - Május 31-ike. - A községtanács rendszabályai. - Június 2-ika. -- A tizenkettő és huszonkettő elfogatása (590). - VIII. Az új uralkodók minősége. -
Mi okból követte őket Francziaország ? (608);
TARTALOM - 621

Témakörök