A jelenkori Francziaország alakulása V. (töredék)

Tartalom

V. kötet:
NEGYEDIK KÖNYV.
A KORMÁNYZOTTAK.
I. FEJEZET 2-92
Az elnyomottak
I. A forradalmi irtás nagysága. - Az irtás négy művelete. - Kiűzés a kényszerített kivándorlás és a törvényes számkivetés által. - A kiűzöttek száma. - A test szabadságtól való megfosztás. - A megidézettek, az internáltak, az otthon elzártak, a bebörtönözöttek. - Számuk és helyzetük. - A gyilkosság ítélet után vagy ítélet nélkül. - Az ítélet után lefejezettek vagy agyonlőttek száma. - Más elpusztított életek számára vonatkozó újjmutatások. - Terjedelmesebb rombolás szüksége és terve. - A fosztogatás. - Terjedelme. - Az elharácsolás. - A tiszta veszteség. - Az egyesek és az állam tönkrejutása. - Legjobban az előkelőek vannak elnyomva
II. Az előkelőek értéke a társadalomban. - Az előkelőek különböző fokai és különböző fajai 1789-ban. - A társadalmi táborkar. - A nagyvilági emberek. - Jó modoruk. - Értelmi műveltségök. - Emberiességök és emberszeretetök. - Erkölcsi edzésök. - A gyakorlati emberek. - Ujonczozásuk. - Illetékességök. - Tevékeny jóságuk. - Ritkaságuk és becsök
III. Az előkelőek három osztálya. - A nemesség. - Testi és erkölcsi előkészítése a fegyveres életre. - Katonai szellem. - A tisztek viselkedése 1789401 1792-ig. - Mily alkalmazásra való volt e nemesség
IV. A papság. - Ujonczozása. - A hivatás vonzó tulajdonai. - Az egyháziak függetlensége. - Érdemök szilárdsága. - Elméleti műveltségök és gyakorlati jártasságuk. - Elosztásuk a területen. - Hivataluk hasznossága. - Viselkedésök 1789-től 1800-ig. - Bátorságuk. - Áldozatra való képességük
V. A polgárság. - Ujonczozása. - A régi uralom alatti és a modern hivatalnok különbsége. - A hivatalok birtokolása. - Testületek. - A hivatalnok függetlensége és biztossága. - A becsvágyak korlátoltak és ki vannak elégítve. - Nyugalmas, tisztes és józan erkölcsök. - Becsülést keresnek. - Értelmi műveltség. - Szabadelvű eszmék. - Tiszteletreméltóság és közbuzgalom. - A polgárság viselkedése 1789-től 1800-ig
VI. A fél-előkelőek. - Ujonczozásuk. - Falusi és czéhbeli syndikusok. - Választóik illetékessége. - Választóiknak érdekökben áll, hogy jól válaszszanak. - Képességök és tiszteletreméltóságuk. - Az emberek megrostálása a régi uralom alatt. - A fentartás és haladás föltételei egy család számára. - Örökösödési és személyi jog a vagyonra és rangra nézve
VII. Az egyenlőségi socialismus elve. - Az állapot minden felsőbbsége törvénytelen. - Ez elv jelentősége. - A polgáriatlan előnyök és élvezetek. - Hogyan érintik a forradalmi törvények az alsó osztályt is. - A tömegestül sújtott népességek. - A nép embereinek aránya a proscribáltak lajstromában. - Hogyan érintik a forradalmi törvények szigorúbban a nép előkelő embereit
VIII. A szigorúság növekszik az osztály emelkedésével. - A sajátképeni előkelőket ezen minőségökben sújtják. - Taillefer, Milhaud és Lefiot végzése. - A közvezeklés Montargisban
IX. A felsőbb osztály két jellemvonása: a vagyon és a nevelés. - E jellemvonások mindegyike vétség. - Rendszabályok a gazdag vagy jómódú emberek ellen. - Tömegestül és szakok szerint sújtják. - Rendszabályok a tanult és csiszolt emberek ellen. - A műveltség és kitűnőség veszedelmes. - «A tisztes emberek» általános proscriptiója
X. Kornicínyzottak és kormányzók. - A Sévres-útczai foglyok s a Croix-Rouge forradalmi bizottsága. - A kis trónörökös és nevelője, Simon. - Bírák és bíráltak. - Trinchard és Cofíinhal, Lavoisier és André Chénier.
II. FEJEZET 94-193
Az élelmi szerek
I. A gazdászati művelet bonyodalmassága, mely a közvetlenül szükséges tárgyakat a fogyasztó által elérhetőkké teszi. - A művelet föltételei. - A rendelkezés alá eső előlegek. - Mely esetekben nem lehet rendelkezni az előlegekkel. - Mely esetekben nem akar előlegeket nyújtani birtokosa
II. A jakobinus politika gazdasági eredményei 1789-től 1798-ig. - Merényletek a tulajdon ellen. - Közvetlen merényletek. - A parasztlázadások, a tényleges elkobzások és a socialistikus dogma kikiáltása. - Közvetett merényletek. - A közvagyon rossz kezelése. - Az adók átalakítása és a bevételek semmisége. - A kiadások túlzása. - A hadi és élelmezési költségvetés 1798-tól fogva. - A papirpénz. - Túlságos kibocsátás. - Az assignáták hitelvesztése. - A közhitelezők s minden bármily hitelező tönkrejutása. - A kamatláb a forradalom alatt. - A kereskedelem és ipar szünetelése. - Az új birtokosok rossz gazdálkodása. - A termelő munka csökkenése. - Egyedül a mezei kisbirtokos dolgozik hasznosan. - Miért utasítja vissza az assignátákat. - Nem köteles többé azonnal eladni termékeit. - Az élelmi szerek drágasága. - Nehezen és kis mennyiségben jutnak a piaczra. - A városok drágán vesznek és olcsón adnak el. - A drágaság növekedése s az inség kezdete. - Az árak 1798. első felében
III. A nyomor első és általános oka. - A forradalmi kormány socialistikus elve. - Kiegészítő rendszabályok a nagy vagy középbirtok ellen. - Az utolsó fenmaradt testületek kisajátítása, roppant sok papirpénz kibocsátása, kényszer-árfolyam, kényszer-kölcsön, az érczpénz és ezüstnémű beszedése, forradalmi adók, a nagyban való munka külön közegeinek megszüntetése. - Rendszabályok a kis birtok ellen. - Maximum, az élelmi szerek és a munka behajtása. - A boltos, földmíves és munkás helyzete. - A kicsinyben való munka elleni rendszabályok eredménye. - Az eladás szünetelése
IV. Az inség. - A vidéken. - Párisban. - Az élelmi szerekre várók hosszú sora Párisban a forradalmi kormány alatt. - Az élelmi szerek minősége. - A nyomor és a fájdalom
V. A forradalmi orvosszerek. - Szigorúság az engedetlenek ellen. - Rendeletek és végzések, melyek az államot teszik az élelmi szerek egyetlen letéteményesévé és osztogatójává. - Kísérletek a munka összeírásának behozatalára. - A földműves elcsüggedése. - Vonakodik dolgozni. - Rendeletek és végzések, melyek az aratásra kényszerítik. - Makacssága. - A földmívesek ezrenként vannak bebörtönözve. - A convent kénytelen kiszabadítni őket. - Véletlen körülmények, melyek Francziaországot megmentik a végső éhségtől
VI. A forradalmi kormány lazulása Thermidor után. - A maximum eltörlése. - A földmíves új helyzete. - Újra kezdi a földet mívelni. - A mag behajtása az állam által. - A földmíves a magánosokon szerez kárpótlást. - Az assignáták növekedő szaporodása és hanyatlása. - Mely osztályokra nehezül a teher. - Az inség és a nyomor a III. évben és a IV. év első felében. - A falukon. - A mezővárosokban és a kis városokban. - A közép és nagy városokban
VII. Az inség és nyomor Párisban. - A kormány rendszabályai a főváros élelmezésére. - Mibe kerül ez havonként a kincstárnak. - A hideg és az élelemhiány az 1794:-95-iki télen. - A kenyér minősége. - A napi adag csökkenése. - Leginkább a városi alsó nép szenved. -
A physikai szenvedés és kétségbeesés túlsága, öngyilkosságok és kimerültségből való elhalások 1795-ben. - A kormányzók ebédjei és vacsorái. - A nyomortól elpusztult életek száma. - A socialismus eredményei a jólétre és halandóságra alkalmazva.
ÖTÖDIK KÖNYV.
A FORRADALMI KORMÁNY VÉGE.
I. FEJEZET 195-291
I. A convent thermidor 9-ike után. - Visszahatás a terroristák ellen. - Általános utálat a conventi tagok iránt. - Mily veszélyek fenyegetik őket, ha kibuknak a hatalomból
II. Rendeletek a két harmad újraválasztásáról. - A szavazók kis száma. - Mily fogásokkal akadályozzák a választókat, hogy a rendeletek fölött szavazzanak. - Csalások a szavazatok összeszámításában. - A rendeletek erőszakos fentartása. - A tape-dur-ök kiszabadítása és ujonczozása. - A katonaság és tüzérség felhasználása. - Vendémiaire 13-ika
III. A directoriumot a királygyilkosok közöl választják. - Ez a magához hasonlókból választja ügynökeit. - A fő anti-jakobinusokat megfosztják polgári jogaiktól. - A terroristákat szabadon bocsátják s visszahelyezik polgári jogaikba. - Bloisban látható
a példája a kiszabadításoknak s az új közigazgatási személyzetnek
IV. A közvélemény ellenállása. - A IV. évi választások Párisban és a vidéken. - A directoriumot túlzó jakobinusok fenyegetik. - A jakobinus közigazgatás kényszerű megenyhítése
V. Az V. évi választások. - A választottak minősége és érzelmeik. - Az új többség a törvényhozó testületben ; elvei és programmja, - A jakobinus kisebbség veszedelme és aggódása. - A mérsékelt párt határozatlansága, megoszlása, aggályai és gyöngesége. - A jakobinus párt határozottsága, lelkiismeretlensége, ereje és eljárásai. - Fructidor 18-ika
VI. A directorium dictaturája. - Uj kiváltságai. - A törvényhozó testület megtisztítása. - A közigazgatási és bírósági hatóságok megtisztogatása. - A katonai bizottságok a vidéken. - A hírlapok elnyomása. - A szavazási jogot egyedül a jakobinusoknak tartják fenn. - A directorium önkénye. - A rémuralom megújítása. - A nyaktilót a deportálás pótolja. - Hogyan bánnak a deportáltakkal útközben Guyana. Ré és Oléron szigetek felé. - A jakobinus hűbériség visszaállítása
VII. A rémuralom törvényeinek alkalmazása és súlyosbítása. - Rendszabályok a polgári vallás erőszakolására. - A papok elfogása, deportálása, kivégzése. - Ostracismus terve az egész anti-jakobinus osztály ellen. - A ki nem vándorolt nemeseket vagy megnemesítetteket idegenekűl nyilvánítják. - Rendeletek minden osztályú kivándorolt ellen. - Más rendszabályok a birtokosok maradványai ellen. - Csőd, kényszerkölcsön, törvény a kezesekről
VIII. A propaganda és hódítás politikája külföldön. - A béke követsége és előnyei. - A fructidoriánusok indokai az Angolországgal való alkudozások megszakítására és a szomszéd országok megtámadására. - Hogyan alapítanak új köztársaságokat. - Hogyan kormányozzák azokat, miután megalapították. - Külföldi rablásaik becslése. - A háborúban elveszett franczia életek száma
IX. A nemzet ellenszenve a fennálló uralom iránt. - Az állam bénultsága. - A jakobinus párt benső viszálkodása. - A VI. floréal 22-iki államcsíny. - A VII. prairial 20-iki államcsíny. - Lehetetlen életre való kormányt állítni fel. - Barras és Sieyés tervei
X. A felekezet és párt társadalomellenes jellege. - A polgári és katonai Francziaország ellentéte. - Az újjászervezés elemei a katonai intézményekben, szokásokban és érzelmekben. - A VIII. brumaíre 18-án felállított uralom jellege.

Témakörök