| Bevezetés | 11 |
| A jelenlegi helyzet értékelése, a minőség alakulása | 15 |
| Gabonafélék | 16 |
| Az őszi búza | 16 |
| A takarmánygabona | 17 |
| A kalászosok vetőmagjának minősége | 27 |
| A szemescirok | 27 |
| A silókukorica | 28 |
| A rizs | 29 |
| Szálas takarmányok | 30 |
| Hüvelyesek | 33 |
| A borsó | 33 |
| A szója | 34 |
| A bab és lencse | 34 |
| A csillagfürt | 35 |
| A növényifehérje-termelés | 35 |
| Olajnövények | 37 |
| Gyökér- és gumós növények | 38 |
| A burgonya | 38 |
| A cukorrépa | 39 |
| Egyéb növények | 40 |
| A dohány | 40 |
| A gomba | 40 |
| Rostnövények | 41 |
| A kender | 41 |
| A rostlen | 41 |
| Zöldségfélék | 41 |
| Gyümölcsfélék | 43 |
| Gyógynövények | 43 |
| Az áru beltartalom szerinti minősítése | 44 |
| A minőség ökonómiai értékelése | 47 |
| A rosszabb minőség és a beltartalmi szóródás okainak elemzése | 55 |
| A jó minőség követelményei | 61 |
| Tápanyag-gazdálkodás | 63 |
| A foszforsav (P2O5) szerepe és jelentősége a műtrágyázás hatékonyságában | 64 |
| A foszfortrágyázás hatása | 65 |
| Istállótrágya | 75 |
| Gabonafélék | 75 |
| Szálas és tömegtakarmányok | 79 |
| Hülyesek | 81 |
| A burgonya | 83 |
| A cukorrépa | 84 |
| Olajnövények | 86 |
| Rostnövények | 86 |
| Zöldségnövények | 88 |
| Gyümölcsfélék | 89 |
| Fajtapolitika, vetőmag, szaporítóanyag | 91 |
| Gabonafélék | 93 |
| Az őszi búza | 94 |
| A rozs | 97 |
| Az árpa | 98 |
| A rizs | 98 |
| A kukorica | 99 |
| A szemescirok | 103 |
| A szálas takarmányok | 104 |
| A hüvelyesek | 106 |
| A burgonya | 108 |
| A cukorrépa | 109 |
| A napraforgó | 110 |
| A kender | 111 |
| A komló | 112 |
| A fűszernövények | 112 |
| A dohány | 113 |
| A zöldségnövények | 114 |
| A kertészeti nemesítettvetőmag-termelés feladatai | 116 |
| Gyümölcsfélék | 117 |
| A hiányos beállott, egyenlőtlen fejlődésű, elgyomosodott növényállomány | 119 |
| Közvetett kártételek | 120 |
| Közvetett kártételek | 121 |
| A gyomirtás biológiai módszerei | 121 |
| A termőhelyi viszonyok hatása a gyomnövényekre | 123 |
| Közvetlenül ható gyomirtó agrotechnikai eljárások | 124 |
| Vegyszeres gyomirtás | 124 |
| Gabonafelék | 125 |
| Az őszi búza, árpa | 125 |
| A rizs | 125 |
| A kukorica | 126 |
| Szálas takarmányok | 127 |
| Hüvelyesek | 128 |
| A burgonya | 129 |
| A cukorrépa | 129 |
| A repce | 131 |
| Zöldségnövények | 132 |
| Gyümölcsfélék | 134 |
| Növényvédelem | 135 |
| Gabonafélék | 136 |
| A rizs | 138 |
| A kukorica | 139 |
| Szálas takarmányok | 140 |
| A lucerna | 140 |
| Lucernamag-termesztés | 141 |
| A vöröshere | 142 |
| A csillagfürt | 142 |
| A szemescirok | 142 |
| Hüvelyesek | 143 |
| A borsó | 143 |
| A bab | 143 |
| A szója | 144 |
| A burgonya | 144 |
| A cukorrépa és a takarmányrépa | 145 |
| A napraforgó | 146 |
| A dohány | 147 |
| A kender | 147 |
| A komló | 148 |
| Zöldségfélék | 148 |
| A vöröshagyma | 149 |
| A fűszerpaprika | 149 |
| A paradicsom | 150 |
| A csemegepaprika | 150 |
| A saláta | 151 |
| A fejes káposzta | 151 |
| Az uborka | 151 |
| Gyümölcsfélék | 152 |
| Gyógynövények | 153 |
| Betakarítás, tartósítás | |
| Gabonafélék | 155 |
| Az étkezési búza | 155 |
| A takarmánybúza | 156 |
| A kukorica | 157 |
| A túlszárítás káros gyakorlata | 159 |
| A külföldön alkalmazott eljárások | 161 |
| A betakarítás fejlesztése | 162 |
| A hibridkukorica-vetőmag betakarítása | 163 |
| A silókukorica | 163 |
| A rizs | 164 |
| Szálas takarmányok | 164 |
| Egynyári szálas takarmányok | 164 |
| A gyepterületek termése | 165 |
| A lucerna | 165 |
| A veszteségek csökkentése a pillangósok betakarításánál | 167 |
| Szárító- és tárolóberendezések a szakosított telepeken | 169 |
| A borsó | 171 |
| A lencse | 171 |
| A szója | 172 |
| A burgonya | 173 |
| A cukorrépa | 174 |
| A napraforgó | 175 |
| A kender | 176 |
| A vöröshagyma | 176 |
| A fűszerpaprika | 177 |
| A dohány | 177 |
| Zöldségfélék | 179 |
| Gyümölcsfélék | 179 |
| Az alma és körte szedési idejének megállapítása jódpróbával | 180 |
| Alma, körte | 181 |
| A szamóca | 181 |
| A dió | 181 |
| A hullott gyümölcs gép felszedése | 182 |
| Gyógynövények | 182 |
| A mák | 183 |
| Az ánizs | 184 |
| A mustár | 184 |
| A borsosmenta | 184 |
| A gyapjas gyűszűvirág | 185 |
| Tárolás - raktározás | 187 |
| Raktári kártevők | 190 |
| Új tárolási feladatok | 191 |
| Gabonafélék | 192 |
| A gabonafélék gazdaságos tárolása | 193 |
| A minőség megóvása | 195 |
| A rizs | 196 |
| A kukorica | 197 |
| Új betakarítása és tárolási technológia | 198 |
| A szemescirok | 200 |
| A szálas takarmányok | 200 |
| Állati eredetű takarmányok | 202 |
| Hüvelyesek | 203 |
| Olajmagvak | 204 |
| A burgonya | 205 |
| A cukorrépa | 209 |
| A dohány | 211 |
| Zöldségfélék | 212 |
| A zöldségfélék vetőmagjának minősége | 216 |
| Csomagolás, értékesítés | 217 |
| Az előre csomagolás előnyei | 219 |
| A zöldségfélék magtermő dugványaiak tárolása | 221 |
| Ipari növények | 222 |
| Gyümölcsfélék | 223 |
| Csonthéjas gyümölcsűek | 226 |
| Bogyósgyümölcsűek | 226 |
| A vetőmag tárolása | 227 |
| Tárolás a különböző évszakokban | 229 |
| Téli géptárolás | 230 |
| Ipari feldolgozás, a tartalékok feltárása | 233 |
| Agráripari egyesületek | 234 |
| Kombinátok | 236 |
| A kukorica mint értékes nyersanyag | 237 |
| A tört kukoricaszemek ipari feldolgozása | 240 |
| Gyorfagyasztott termékek kukoricából | 240 |
| A kukorica nemesítésében rejlő lehetőségek | 241 |
| Melléktermékek | 241 |
| A silókukorica | 244 |
| A melléktermékekből készült lisztek, szárítmányok | 245 |
| A cukorrépafej | 247 |
| A fehérjeszükséglet fedezése | 247 |
| Állati eredetű melléktermékek | 247 |
| Élelmiszer- és takarmányipari feladatok | 248 |
| Élelmiszerek | 248 |
| A burgonya | 250 |
| A tésztaipar | 250 |
| Takarmányok | 251 |
| A zöldtakarmánylisztek és -préselmények | 251 |
| A fehér virágú édes csillagfürt értékes fehérjenövény | 253 |
| A bab, a lencse, a mák | 254 |
| A szemescirok | 255 |
| A takarmánykáposzta | 255 |
| Zöldségtermelés | 256 |
| Gyümölcstermelés | 257 |
| A méhek szerepe a mezőgazdaságban | 257 |
| A kalászosok vetőmagfelújítása | 258 |
| A tarlók műtrágyázása nitrogénnel | 259 |
| Energiagazdálkodás | 260 |
| Az együttműködés tartalékai | 261 |
| Árrendszer, forgalmazás, értékesítés | 263 |
| A minőség és az ár összefüggésének egyes kérdései | 263 |
| A szabványok és az ár közötti összhang | 263 |
| A minőség érvényesítés az árakban | 264 |
| Az élelmiszeripari nyersanyagok objektív minősítése és átvétele | 267 |
| A minőség érvényesítése a szabványokban | 271 |
| Az ár és a minőség összhangjának érvényesítése | 272 |
| A mezőgazdasági termékforgalom új rendszere | 273 |
| A mezőgazdasági termékforgalom meghatározása | 274 |
| A gyakorlat számára levonható következtetések | 277 |
| Irodalom | 289 |