| Előszó | 7 |
| Társadalomelméleti keretek | |
| Professzionális intézményrendszerek | 13 |
| Szervezeti rendszerek és társadalmi alrendszerek | 14 |
| A társadalmi alrendszerek határmegvonása | 15 |
| Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer | 15 |
| Belevonás és differenciálódás | 25 |
| A gazdaság kettős jelentése | 29 |
| A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása | 32 |
| Az egyetemi-tudományos szféra kettős racionalitása | 34 |
| A kettős racionalitás további esetei | 39 |
| Evolúciós mechanizmusok | 43 |
| A jog szerkezete | |
| Jogelméletek és a jog rétegei | 49 |
| A decizionista jogpozitivizmus szűkítése | 50 |
| A jogdogmatika kizárólagosága | 54 |
| A jog mint bírói jog | 56 |
| A jog mint az alapjogi elvek rétege | 57 |
| A jog mint mindennapi gyakorlat | 59 |
| A komplex jogi rendszer elméletei | 60 |
| A modern jogelmélet története | 63 |
| A német jogelméleti gondolkodás fejlődése | 64 |
| A francia jogelmélet fejlődése | 73 |
| A modern angol jogelmélet vázlata | 76 |
| Az amerikai jogelmélet fejlődése | 81 |
| A moden jogrendszer binaritása | 88 |
| Elméleti megfontolások | 88 |
| Igazságosság és a jog binaritása | 93 |
| Jogalkotás és a binaritások pluralitása | 98 |
| A jogi szféra binaritása | 103 |
| Jogdogmatika és bináris kód | 107 |
| A jog mint professzionális intézményrendszer | 112 |
| A jog belső rétegei | 114 |
| A jogásztársadalom struktúrája | 122 |
| Hermeneutika és jogdogmatika | 126 |
| A jog rétegei. Kutatások a jog szövegrétege alatt | 131 |
| Josef Esser- szövegréteg és "Vorverständnis" | 133 |
| Martin Kriele - észjogi alapok és normahipotézisek | 140 |
| Karl Larenz- jogdogmatika és értékelő jogtudomány | 145 |
| Alapjogok és alkotmánybíráskodás- jogelméleti nézőpontból | 152 |
| Az alapjogok önálló jogrétegének problémái | 153 |
| Az alapjogok és a jog rétegei | 161 |
| Az alapjogi réteg kérdőjelei | 166 |
| Az alktományos alapjogok jogelméleti jelentősége | 171 |
| A "hermeneutikai puffer". Írott jog és jogtudományi kontroll a kontinentális jog és a common law rendszereien | 178 |
| A német jog "eltudományosodása" | 178 |
| Az egyetemi jogtudomány a francia jog fejlődésében | 183 |
| A jogtudományi kontroll hiánya az angol jogban | 188 |
| Az amerikai jog- a precedenskötöttség oldódása | 194 |
| Topika és jogdogmatika | 198 |
| A jogi topika történeti szerepének változásai | 199 |
| A jogi topika újjáélesztése és kritikái | 201 |
| Topika és professzionális intézményrendszer | 208 |
| Jogászság és jogrendszer | 212 |
| Ügyésség és jogásztársadalom | 212 |
| Az ügyvédi réteg struktúrája | 217 |
| Bírói kar és jogászság | 224 |
| Egyetemi jogásszág és a gyarkolati jogászok | 227 |
| Jogpolitika és a jog rétegei | 231 |
| A jogpolitika szférái | 234 |
| Jegyzetek | 242 |
| Irodalom | 257 |