kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Osiris Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 294 oldal |
| Sorozatcím: | Osiris tankönyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-379-164-2 |
| Bevezetés | 9 |
| A jogfilozófia főbb tanai | 13 |
| Az ókor | 4 |
| A szofisták | 14 |
| Platón tanítása az igazságosság ideájáról | 17 |
| Arisztotelés igazságosságfenomenológiája | 21 |
| A sztoa természetjoga | 24 |
| A keresztény jogi tanok | 28 |
| Alapvetés | 28 |
| Aquinói Tamás | 30 |
| Ágoston | 31 |
| Luther tanai a két birodalomról | 32 |
| Szuverenitás és államérdek | 33 |
| Általános megjegyzések a reneszánsz filozófiáról | 33 |
| Machiavelli | 34 |
| Jean Bodin | 35 |
| A felvilágosodás természetjoga | 36 |
| Bevezetés | 36 |
| A felvilágosult abszolutizmus elmélete | 38 |
| Az emberi és polgári jogok elmélete | 39 |
| Kant: a szabadság filozófiája | 40 |
| A modern kor: a történetiség felfedezése | 41 |
| Jogfilozófia és politikai mozgalmak | 41 |
| A történelemhez fordulás | 42 |
| Történeti jog a forradalom ellen: Burke | 44 |
| A történeti jogi iskola: Savigny | 46 |
| A történelem, mint az ésszerűség kifejeződése: Hegel | 48 |
| A modern kor: a gazdasági-szociológiai jogfelfogás | 52 |
| Az érdekkutató jogtudomány: Bentham | 52 |
| Marx | 54 |
| Az ideológiatan | 57 |
| A modern kor: az új biológiai-pszichológiai emberkép | 58 |
| A fajelmélet | 58 |
| A pszichológiai redukciós elméletek | 59 |
| Kihatások a jogszemléletre | 60 |
| A modern kor: pozitivizmus és formalizmus | 61 |
| A filozófiai pozitivizmus | 61 |
| Alkalmazásai a jog területén: a realizmus | 65 |
| Alkalmazásai a jog területén: a formális jogi tanok | 66 |
| Az általános pozitivizmus | 77 |
| A relativizmus | 78 |
| A jelenlegi jogfilozófiai vitákról | 84 |
| A modern kor nézeteinek mai hatása: marxizmus és utilitarizmus | 84 |
| Tudományelmélet és jogelmélet | 85 |
| A rendszerelméleti megközelítés | 85 |
| Az igazságosság elmélete | 89 |
| Álláspontom alapjai | 93 |
| A szellemtudományok által nyújtott ismeretek értéke | 93 |
| Az etika racionalitása | 104 |
| A redukciós elméletek | 116 |
| Luhmann kritikájáról | 120 |
| Összefoglalás | 121 |
| A jog mint kulturális jelenség | 123 |
| Általános kérdések | 124 |
| A jog mint egyetemes, de nem egységes jelenség | 124 |
| Általános fejlődési törvények? | 125 |
| Jogátvételek | 126 |
| Jelenségeltérések az egyes kultúrákban | 128 |
| A jog típusa | 128 |
| A modern jog megjelenési formái | 130 |
| A jog keletkezésének céljai és a jog megvalósulása | 133 |
| A jogi rend alaptémái | 133 |
| A jog keletkezésének célja: a béke | 134 |
| A jog keletkezésének célja: a biztonság | 136 |
| Igazságosság és szabadság | 140 |
| A jog megvalósulása | 144 |
| A jog a kultúra egészében | 147 |
| Jog és gazdaság | 147 |
| Jog, vallás és erkölcsiség | 151 |
| Jog és szellemi fejlődés | 156 |
| A jog és a társadalmi kapcsolatok formái | 157 |
| Összefoglalás | 163 |
| A jog alapjai | 167 |
| A dolog természete | 167 |
| Erkölcsi alapok | 177 |
| Igazságosság | 177 |
| Emberi méltóság, szabadság és hűség | 178 |
| A fenti értékek jelentősége a jog különböző területein | 179 |
| A pluralizmus mint a jog jellegzetessége? | 182 |
| A természetjog | 182 |
| Bevezetés | 183 |
| A történelmen túlmutató helyzetekhez való kötődés | 186 |
| Az ilyen helyzetek természetjogi alapelvei | 187 |
| A tapasztalás jelentősége | 188 |
| A természetjog és a pozitív jog kapcsolata | 189 |
| A természetjog mint az igazságosság szabályainak összessége | 191 |
| A gazdaság és a jog | 193 |
| A jog és a gazdaság viszonya | 193 |
| Az új gazdasági kapcsolatok új jogot követelnek | 193 |
| A jog által rendezett gazdasági alkotmány | 194 |
| A pozitív jog érvényesülése | 197 |
| A pozitív jog lényegi vonásai | 197 |
| Meghatározás | 197 |
| A jog mint életterek lehatárolása és az együttműködés szabályozása | 200 |
| A jogszabály | 202 |
| Az értékelés mint a jogi szabály alapja | 205 |
| A különböző jogközösségek egymásmellettisége | 207 |
| A pozitív jog tekintélye; a jog kényszerelmélete | 209 |
| A pozitív jog és a társadalmi hatalom | 210 |
| A bíró pozitív joghoz kötöttségének határai | 213 |
| A jog érvényességének problémája | 216 |
| Kiindulópontok | 216 |
| Parancselmélet | 217 |
| Elismerési elmélet | 218 |
| Fenntartások | 219 |
| Állásfoglalás: pozitív jog mint ideális lét | 221 |
| A jogászi gondolkodás | |
| Alapvetés | 225 |
| A jogászi gondolkodás történeti típusai | 225 |
| Róma jogászai | 227 |
| A skolasztikus jogtudomány | 228 |
| Német pandektisztika | 230 |
| A francia Ecolede l'exégése | 231 |
| Az angol-amerikai jogászok gondolkodásához | 234 |
| A kodifikált jog értelmezése | 236 |
| Az általános hermeneutika alapelvei | 240 |
| A jogi értelmezés alapelvei | 240 |
| A törvény alkalmazása | 243 |
| Az értelmezés és az alkalmazás viszonya | 251 |
| A törvényalkalmazás mint szubszumpció | 251 |
| Az előbbi felfogás kritikája | 252 |
| A bíró és a törvény | 252 |
| A bíró mint a jog továbbképzője | 255 |
| Történeti megközelítés | 258 |
| A bíró hármas feladata | 258 |
| A hézagprobléma és a jogászi logika | 258 |
| A hézag kiküszöbölése a bíró által | 259 |
| Összefoglalás | 262 |
| A jogtudomány | 263 |
| Az aporetikus gondolkodási mód rendszere | 265 |
| A jogi rendszerről | 267 |
| A jogtudomány módszerei | 270 |
| A jogtudomány tudományjellege | 272 |
| Záró megjegyzések | 275 |
| Rövidítések | 279 |
| Névmutató | 281 |
| Tárgymutató | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.