Előszó
Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett "államregények" közé soroztassék, minő Morus Tamás hirhedett "utopiá"-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerű mesterkéletlen tökélyét egy...
Tovább
Előszó
Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett "államregények" közé soroztassék, minő Morus Tamás hirhedett "utopiá"-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerű mesterkéletlen tökélyét egy puszta szigeten kisérlé meg létrehozni; minő "Klimius Miklós földalatti útja", Holbergtől; minő Swift remekműve: Gulliver utazásai", melynek satyrai alakban rajzolják az ismert államok travestált viszonyait, vagy minő Campanella "Civitas solis"-a, - vagy Ca bet "Voyage en Icarie"-ja, mely főleg párteszmék szolgálatára készült, - vagy Terasson "Sethos"-a, mely állítólag egyptomi hieroglyphok hagyományaiból compiláltatott, vagy Fenelon "Telamach"-ja, vagy az "Ophir" rejtélyes királyságának, "Seydromedia", "dimocala", "Ajaója", "Nova Atlantis", "La Basiliade de Bilpai" országainak és szigeteinek tendentiósus, képzelmes és mesés leirásai, vagy az "Eldorado" styrája, mely a többi ideális államregényeket jő gúnyolni.
Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higyje, hogy valóban megtörténhetett; ez a regény egy olyan keresményt fog előadni, mely "még" nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni a tényeket és alakokat, a jövő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik!
Nem lesznek ebben utópiai államok és icariai emberek; nem lesz ennek színhelye egy még föl nem fedezett sziget; mindenütt az ismert földön fog a történet végig lefolyni, s fejlődését veszi oly helyzetekből, melyek mai nap léteznek, oly eszmékből, melyek a világ alakítására ma is befolynak.
Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet.
Vissza