A kapitalizmus fejlődése Oroszországban

A nagyipar belső piacának kialakulása

Szerző

Lenin

Budapest

'Lenin : A kapitalizmus fejlődése Oroszországban ' összes példány

Kiadó:	Szikra
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1949
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	707 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A kapitalizmus fejlődése Oroszországban
A nagyipar belső piacának kialakulása	1
Előszó az első kiadáshoz	7
Előszó a második kiadáshoz	13
A narodnyik közgazdászok elméleti tévedései	19
A társadalmi munkamegosztás	19
Az iparágak számának növekedése	19
A belső piac kialakulása a társadalmi munkamegosztás következtében	20
Ennek a folyamatnak megnyilvánulása a mezőgazdaságban	20
A narodnyik közgazdászok felfogása	21
Az ipari lakosság növekedése a földművelő népesség rovására	21
Ennek a jelenségnek szükségszerű összefüggése magának az árutermelő és tőkés gazdaságnak termesztésével	22
A kistermelők tönkremenése	23
A narodnyik téves felfogása	23
A "Tőke" szerzőjének nézete	23
Az értéktöbblet realizálásának lehetetlenségéről szóró narodnyik elmélet	24
V. V. és N.-on urak elméletének lényege, ennek téves volta	25
A "külső piac" helytelen bevonása a realizálás kérdésébe	27
A tőkés ellentmondások felületes értékelése az említett íróknál	28
A. Smith nézetei a társadalmi összes termék termeléséről és körforgásáról a tőkés társadalomban, és e nézetek marxi bírálata	29
Az állandó tőke kihagyása A. Smith részéről	29
Ennek a hibának befolyása a nemzeti jövedelem elméletére	33
Marx realizálási elmélete	33
Marx elméletének fő kiinduló tételei	34
A termék realizálása az egyszerű újratermelésnél	36
A marxi realizálási elméletből adódó fő következtetések	38
A termelő fogyasztás jelentősége	38
A termelés határtalan növelésére irányuló törekvés és a fogyasztás korlátozottsága közötti ellentmondás	40
A nemzeti jövedelem elmélete	40
Proudhon	42
Robertus	43
A mai közgazdászok	45
Miért van szükség a tőkés nemzetnek külső piacra?	46
A külső piac szükségességének okai	46
A külső piac és a kapitalizmus haladó volta	47
Következtetések az I. fejezetből	49
A fent kifejtett tételek összefoglalása	49
A belső piac kérdésének lényege	50
A parasztság felbomlása	52
Az újoroszországi zemsztvostatisztikai adatok	52
A parasztság gazdasági csoportjai	52
A piacra termelő földművelés és a munkaerő vétele-eladása	53
A felső csoport: a föld összpontosulása	54
Az élő és holt mezőgazdasági felszerelés összpontosulása	55
A muka nagyobb termelékenysége	56
V. V. úr elgondolása a parasztság lónélkülivé válásáról	57
Béresek foglalkoztatása és V. V. úr felfogása erről a jelenségről	58
A parasztság alsó csoportja, a föld bérbeadása	59
A középső csoport, ennek ingatag helyzete	61
V. V. és Karüsev urak a paraszti földbérletről	62
A narodnyikok álláspontja Pósztnyikov úr kutatásaival kapcsolatban	65
Szamára kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	67
A parasztság különböző csoportjainak gazdaságára vonatkozó adatok a Novouzenszki kerületben	68
A különböző csoportok földtulajdona és földhasználata	70
Karüsev úr a földbérletről és a gabonaárakról	72
A bérmunka, a belső piac kialakítása a parasztság felbomlása által	72
A falusi proletariátus Szamára kormányzóságában	75
Szarátov kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	75
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok	76
Béresek alkalmazása	77
Az "iparűzés" a zemsztvostatisztikában	78
A földbérletek	79
Karüsev, N.-on és Marész urak felfogása a földbérletről	80
A Kamüsini kerület összehasonlítása más kerületekkel	84
A paraszti gazdaságok csoportosítása kérdésének jelentősége	85
Perm kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	89
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok	89
Béresek és napszámosok alkalmazása és ennek jelentősége	91
A föld trágyázása	93
A tökéletesített mezőgazdasági munkaeszközök	95
Kereskedelmi-ipari üzemek	95
Orel kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	96
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok	97
A felbomlás hiányos képe Orel kormányzóság adatai alapján	97
Voronyezs kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	100
A Voronyezsi zemsztvostatisztikai gyűjtemények csoportosítási módszerei	100
A Zadonszki kerület adatai	101
Az iparűzés	103
Nyizsnyij-Novgorod kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai	105
Három kerület gazdasági csoportjainak adatai	109
Egyéb kormányzóságok zemsztvostatisztikai adatainak áttekintése	109
Novgorod kormányzóság, Djemjánszki kerület	109
Csernyigov kormányzóság Kozoleci kerülete	110
Jenyiszej kormányzóság	111
Poltava kormányzóság három kerülete	112
Kaluga kormányzóság	113
Tver kormányzóság	114
A parasztság felbomlására vonatkozó fent tárgyalt zemsztvostatisztikai adatok összefoglalása	114
Az összesítések módszerei	115
Összesített táblázat és diagramm	117
A diagramm egyes oszlopainak elemzése	122
A különböző vidékek összehasonlítása a felbomlás foka szerint	127
A zemsztvostatisztikák és a katonai lóösszeírások összesített adatai	129
A zemsztvostatisztika adatai 21 korámányzóság 112 kerületére vonatkozólag	130
Európai Oroszország 49 kormányzóságára vonatkozó katonai lóösszeírások adatai	131
Ezeknek az adatoknak jelentősége	132
Az 1888-1891 és az 1896-1900. évi katonai lóösszeírások összehasonlítása	134
Európai Oroszország 48 kormányzóságára vonatkozó adatok	134
Vihljájev és Csernyenkov urak statisztikai gyakorlatai	136
A paraszti költségvetésekre vonatkozó zemsztvostatisztikai adatok	136
Az adatok jellege és a feldolgozás módszerei	138
A költségvetések általános eredményei	138
A kiadások és bevételek nagysága	140
A kiadások összetétele	141
A bevételek összetétele	142
A költségvetés pénztételei	145
Az adók jelentősége	147
A paraszti földművelés jellemzése	147
A gazdaságokra vonatkozó általános adatok	148
Vagyon és mezőgazdasági felszerelés	149
A gazdaságra fordított kiadások	151
A mezőgazdaságból származó jövedelem	152
A látszólagos kivételek	153
Az életszínvonal jellemzése	153
Az élelmezésre fordított pénbeni kiadások	154
Az egyéni fogyasztásra fordított egyéb kiadások	156
Az egyéni és termelő fogyasztásra fordított pénzkiadások	156
N.-on úr a parasztság felső "rétegéről"	157
A parasztok és a falusi munkások életszínvonalának összehasonlítása	158
Scserbina úr módszerei	161
Következtetések a II. fejezetből	163
Az árugazdaság jelentősége	164
Az obscsinán belüli tőkés ellentmondások	165
A "paraszttalanítás"	167
Ennek a folyamatnak jellemzése a "Tőkében"	168
A paraszti burzsoázia	168
A falusi proletárság. A juttatott földdel rendelkező mezőgazdasági munkás általános európai típusa	171
A középparasztság	172
A kapitalizmus belső piacának kialakulása	172
A felbomlás növekedése, a vándorlások jelentősége	174
A kereskedelmi és uzsoratőke. A kérdés felvetése az elméletben. A tőke formáinak összefügése az ipari tőkével	174
A ledolgozási rendszer és ennek hatása a parasztság felbomlására	176
A földesurak áttérése a roboton alapuló gazdálkodásról a tőkés gazdálkodásra	181
A roboton alapuló gazdaság alapvonásai	181
A jobbágygazdaság lényege és feltételei	181
A roboton alapuló és a tőkés gazdasági rendszer egybekapcsolása	183
A régi rendszer maradványai a reform után	183
A ledolgozási és a tőkés rendszer	184
Ezek viszonylagos elterjedtsége	185
Áttérés a ledolgozási rendszerről a tőkés rendszerre	187
A ledolgozási rendszer jellemzése	188
A ledolgozások fajtái	188
A természetbeni haszonbérek és jelentőségük	190
A munka díjazása a ledolgozási rendszernél	191
Az egyéni függés a ledolgozási rendszernél	194
A ledolgozási rendszer általános értékelése	195
A ledolgozási rendszer hanyatlása	195
A ledolgozások két fajtája	196
A parasztság felbomlásának jelentősége	196
Sztyebut úr véleménye	199
Az irodalomban elhangzott vélemények	200
A narodnyik állásfoglalás a kérdéshez	201
A ledolgozási rendszer eszményítése	201
Kabulov úr érvelése	202
Engelgardt gazdaságának története	206
A gazdaság eredeti állapota és fokozatos megváltozásának jellege	207
A gépek alkalmazása a mezőgazdaságban	211
A mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének négy időszaka	211
A hivatalos statisztika hézagossága	213
A különféle mezőgazdasági gépek használatának adatai	215
A gépek jelentősége a mezőgazdaságban	221
A gépek használatának tőkés jellege	221
A gépek alkalmazásának eredményei	223
A narodnyikok következetlensége	228
A bérmunka a mezőgazdaságban	229
"Mezőgazdasági vándoriparűzés"	229
Ezek jelentősége	230
Méretei	231
A mezőgazdasági munkások száma egész Európai Oroszországban	233
A szabad bérmunka jelentősége a mezőgazdaságban	234
A mezőgazdasági munkások helyzete	235
A szegődtetés sajátos formái	237
A munkások helyzete a kis- és nagygazdáknál	237
A társadalmi ellenőrzés csírái	240
Hogyan értékelik a mezőgazdasági elvándorlást a narodnyikok	241
A piacra termelő mezőgazdaság növekedése	245
Általános adatok a reformutáni Oroszország mezőgazdasági termeléséről és a piacra termelő mezőgazdaság ágairól	245
A gabona- és burgonyatermelés az 1864-1866-os, 1870-1879-es, 1883-1887-es és 1885-1894-es években	245
A burgonya vetésterülete és ennek jelentősége	247
A piacra termelő mezőgazdaság övezetei	248
Kablukov úr fejtegetései	249
A piacra termelő gabonagazdaság övezete	250
A gabonatermelés fő központjának áthelyeződése	250
A határvidékeknek mint gyarmatoknak jelentősége	250
A mezőgazdaság tőkés jellege ebben az övezetben	251
A piacra termelő állattenyésztés övezete. Általános adatok a tejgazdaság fejlődéséről	252
Az állattenyésztés jelentősége a különböző vidékeken	256
Kovalevszkij és Levitszkij urak számításai	256
A sajtgyártás fejlődése	256
A hivatalos adatok hézagossága	257
A technikai haladás	261
Folytatás. Az ismertetett övezet földesúri gazdálkodása	262
A mezőgazdaság észszerűsítése	263
A "Tejközpontok" és ezek jelentősége	265
A belső piac kialakulása	265
A mezőgazdasági munkások vándorlása az ipari kormányzóságokba	266
A munka egyenletesebb megoszlása az év folyamán	268
A kis földművelők függő helyzete és V. V. úr erre vonatkozó értékelése	270
Folytatás. A parasztság felbomlása a tejgazdaság övezetében	270
A tehenek megoszlása a parasztok között	272
Részletes adatok a szentpétervári kerületről	273
"Haladó áramlatok a parasztgazdaságban	275
Ennek a folyamatnak hatása a szegényparasztságra	276
A lentermelés övezete	278
A piacra történő lentermelés gyarapodása	278
A piacra termelő mezőgazdaság különböző fajtái közötti csere	280
"Végletek" a lentermelés övezetében	280
Technikai tökéletesítések	281
A mezőgazdasági termékek technikai feldolgozása	282
A mezőgazdasági üzemi vagy technikai rendszerének jelentősége	283
Szeszfőzés	283
A mezőgazdasági szeszfőzés elterjedtsége	284
A burgonyaszeszfőzés fejlődése és jelentősége	285
Cukorrépatermelés	286
A cukorrépatermelés növekedése	287
A tőkés mezőgazdaság előrehaladása	287
Burgonyakeményítő gyártás	288
Ennek növekedése	290
Két folyamat ennek a termelési ágnak a fejlődésében	290
A keményítőkészítő mesterség Moszkva kormányzóságában	292
És Vlagyímir kormányzóságában	292
Étolajtermelés	294
Kettős folyamat ennek fejlődésében	295
A "Kusztár"-olajütők	296
Dohánytermelés	297
Iparszerűen űzött konyhakertészet és kertészet, városkörnyéki gazdálkodás	300
A kereskedelmi konyhakertészet gyarapodása	301
A kereskedelmi gyümölcskertészet gyarapodása	302
Szentpétervár, Moszkva és Jaroszlávi kormányzóságok paraszti konyhakertészei	304
A melegházi kertészet	304
Az iparszerűen űzött dinnyetermelés	306
A városkörnyéki gazdálkodás és ennek sajátosságai	307
A kapitalizmus jelentősége az orosz mezőgazdaságban: következtetések	308
A mezőgazdaság vállalattá való átalakulása	308
A kapitalizmus sajátosságai a mezőgazdaságban	309
A kapitalizmus belső piacának kialakulása	309
A kapitalizmus haladó történelmi szerepe az orosz mezőgazdaságban	310
Narodnyik elméletek a mezőgazdasági kapitalizmusról. "A téli idő szabaddátétele"	315
Ennek az elméletnek korlátozottsága és sablonos volta	315
Hogyan hagyja figyelmen kívül a folyamat fontos vonatkozásait	316
Folytatás	320
Az obscsina. Marx nézetei a kisüzemi mezőgazdaságról. Engels véleménye a jelenlegi mezőgazdasági válságról	320
Az obscsina kérdésének helytelen feltevése a narodnyikok által	320
Nem értették meg a "Tőke" egyik helyét	322
Hogyan értékeli Marx a paraszti földművelést	323
Hogyan értékeli Marx a mezőgazdasági kapitalizmust	325
N.-on úr balul sikerült idézete	326
A kapitalizmus első fejlődési fokai az iparban	328
A háziipar és a kézművesség	328
A háziipar maradványai	328
A kézművesség elterjedtségének foka	328
Ennek alapvető jellegzetességei	330
Kis árutermelők az iparban. Céhszellem a kisiparban	331
A kézművességről az árugazdaságra való áttérés	334
A konkurenciától való félelem	335
A kisipar növekedése a reform után. Ennek a folyamatnak két formája és jelentősége	335
A kisipar gyarapodásának okai	336
Az iparűzők elterjedése a határvidékeken	339
A kisipar elterjedése a helyi népesség közt	340
A tőke áthelyeződése	341
A kisiparűzés fejlődése és a parasztság felbomlása közötti összefüggés	341
A kis árutermelők rétegének felbomlása. Moszkva kormányzóság kusztárgazdaságai összeírásának adatai	342
A kérdés feltevése	344
Az adatok feldolgozásának módja	343
Összesítő táblázat és diagramm	344
Következtetések: bérmunka	348
A munka termelékenysége	350
Jövedelmek	351
A kusztáripar kispolgári szerkezete	351
Egyszerű tőkés kooperáció	352
Ennek jelentősége és hatása a termelésre	353
Az artelek	356
Kereskedelmi tőke a kisiparban	357
A felvásárlókat létrehozó feltételek	357
A kereskedőnők a csipkeverő iparban	359
Az elhelyezés megszervezésének példái	361
A narodnyikok nézetei	363
A kereskedelmi tőke formái	364
"Iparűzés és mezőgazdaság"	366
A táblázat adatai	366
A bérmunkások földművelése	366
"Földmunkások"	366
Az iparűzésre és földművelésre vonatkozó egyéb adatok	368
A munkaidőszak tartama	369
Összefoglalás	373
"Az iparűzés és a mezőgazdaság egyesülése	375
A narodnyikok elmélete	375
Az iparűzés és a földművelés egyesülésének formái és ezek eltérő jelentősége	375
Néhány megjegyzés falvaink kapitalizmuselőtti gazdaságáról	377
A tőkés manufaktúra és a tőkés házimunka	381
A manufaktúra kialakulása és fő jellegzetességei	381
A manufaktúra fogalma	381
ennek kettős keletkezése	382
és jelentősége	383
A tőkés manufaktúra az orosz iparban	383
Szövőipar	387
A textilipar egyéb ágai. Nemezipar	390
Kalap- és sapkakészítés, kenderfeldolgozás és kötélgyártás	394
Famegmunkáló ipar	398
Állati termékek feldolgozása. Bőr- és szűcsipar	406
Az állati termékek feldolgozásánk egyéb ágai	410
Ásványi termékeket feldolgozó ipar	411
Fémfeldolgozás. Pavlovói iparok	415
A fémfeldolgozás egyéb ágai	418
Ékszer-, szamovár- és harmonikaipar	423
A technika a manufaktúrában. A munkamegosztás és jelentősége	423
A kézi termelés	423
A tanonckodás	424
A munkamegosztás, mint a gépi nagyipar előkészítő szakasza	426
Ennek hatása a munkásokra	427
Területi munkamegosztás és a mezőgazdaság különválása az ipartól	427
Harizonménov úr véleménye	427
A nem-mezőgazdasági központok	429
A manufaktúra átmeneti jellege	429
A népesség kulturális színvonalának emelkedése	430
A manufaktúra gazdasági szerkezete	431
A termelés helyzete	431
Ovszjánnyikov és Harizoménov urak véleménye	432
A kereskedelmi és az ipari tőke a manufaktúrában. "Felvásárló" és "gyáros"	434
A nagy- és kisüzemek összefüggése	434
A narodnyikok tévedése	436
A tőkés házimunka, mint a manufaktúra függvénye	437
Ennek elterjedtsége	437
Jellegzetességei	438
Elterjedésének feltételei	441
Jelentősége a túlnépesedés elméletében	442
Mi az a "kusztár"-ipar?	444
A kusztárstatisztika néhány összesített adata	445
A tőkés alapon foglalkoztatott munkások túlsúlya	447
A "kusztár"-fogalom határozatlansága és a visszaélés e meghatározással	449
A gépi nagyipar fejlődése	449
A gyár tudományos fogalma és a "gyáripari" statisztika jelentősége	451
Gyári statisztikánk	451
Ennek forrásai	452
A hatvanas évek kiadványai	454
"A katonai-statisztikai gyűjtemény" sajátos jellege	456
Orlov úr "Lajstrom"-a	457
A kereskedelmi és manufaktúra ügyosztály "összesítései"	458
"Oroszországra vonatkozó 1884/85. évi adatgyűjtemény", Karüsev úr tévedései	458
A kormányzósági statisztikai bizottságok adatai	461
A "Jegyzék"	462
Növekszik-e Oroszországban a gyárak száma?	463
A nagyipar fejlődésére vonatkozó történeti-statisztikai adatok elemzése	464
Textilipar	464
Fafeldolgozó ipar	470
Vegyiipar, állati termékek feldolgozása és kerámiai ipar	470
Kohászat	473
Élelmiszeripar	474
Illetékköteles és egyéb iparok	477
Következtetések	479
A bányászat fejlődése	480
Az Urál és sajátosságai	480
A Délvidék	484
A Kaukázus	486
A nagy- és kisbányák a Donyec-medencében	487
A bányászat fejlődésére vonatkozó adatok jelentősége	487
Növekszik-e a munkások száma a tőkés nagyüzemben?	489
Az 1865. év 1890. évi adatok	491
A narodnyikok téves módszere	491
A gőzgépek statisztikája	494
Az 1875-1878. és 1892. évi adatok	502
A nagy gyárak gyarapodása	504
Az 1866, 1879, 1890. és 1894/95. évekre vonatkozó adatok	504
A gyáripar és a bányászat legnagyobb vállalatai	508
N.-on úr tévedései	511
A nagyipar területi elhelyezkedése	513
A fontosabb gyáripari központokra vonatkozó, 1879. és 1890. évi adatok	513
A központok három típusa	514
A központok csoportosítása	516
A vidéki gyári központok növekedése és ennek jelentősége	518
A fakitermelés és az építőipar fejlődése	520
A fakitermelés növekedése	520
Szervezete	521
A kapitalizmus fejlődése az építőiparban	525
A gyár függvénye	528
Az ipar teljes különválása a földműveléstől	531
A narodnyikok tévedése	531
A moszkvai egészségügyi zemsztvostatisztika adatai	533
A kapitalizmus három fejlődési szakasza az orosz iparban	536
E fejlődésfokok összefüggése	536
A technika sajátosságai	537
A tőkés viszonyok fejlődése	538
Az ipar fejlődésének jellege	539
Az ipar különválása a mezőgazdaságtól	540
A létfeltételek különbözőségei	542
A belső piac növekedése	545
A belső piac kialakulása	546
Az áruforgalom növekedése	546
A vasutak fejlődése	547
A víziszállítás	548
A kereskedelem és a bankok	549
A kereskedelmi és ipari népesség növekedése	551
A városok növekedése	551
A belső gyarmatosítás jelentősége	554
A gyári, kereskedelmi és ipari jellegá helységek és falvak növekedése	563
A nem-mezőgazdasági vándorfoglalkozások	563
A nem-mezőgazdasági vándoriparűzés	563
Méretei és növekedése	566
Haladó szerepe	571
Értékelése a narodnyikok írói részéről	574
A bérmunka alkalmazásának növekedése	576
A bérmunkások hozzávetőleges száma	576
A tőkés túlnépesedés	578
A narodnyikok tévedése	578
A munkaerő belső piacának kialakulása	581
A bérmunkások vándorlásának fő irányai a munkabérek nagyságával kapcsolatban	581
A belső piac kialakulása	584
N.-on úr "elmélete"	585
A határvidékek jelentősége. Belső vagy külső piac?	586
A kapitalizmus terjeszkedési törekvése	586
A Kaukázus példája	589
A piac kialakulási folyamatának két oldala	589
A kapitalizmus "küldetése"	591
A társadalmi munka termelékenységének növelése	591
A munka társadalmasítása	593
A narodnyikokkal való nézeteltérések okai	594
Mellékletek
Moszkva kormányzóság paraszti kisiparára vonatkozó statisztikai adatok összesítő táblázata	596
Európai Oroszország gyáriparára vonatkozó statisztikai adatok összesítése	597
Európai Oroszország fontosabb gyáripari központjai	599
Grafikai ábrázolások
Az A és B táblázatok diagrammja, a II. fejezet IX. pontjához	128
Az V. fejezet IV. pontjához tartozó táblázat végösszegének diagrammja	345
A nemezipar szervezetének grafikai ábrázolása	388
Kritikátlan kritika (P. Szkvorcov úr "Árufetisizmus" című a "Naúcsnoje Obozrényije" 1899. 12. számában megjelent cikkéről)	605
I.	603
II.	610
III.	616
Idézett művek	631
Jegyzetek	669
Orosz mértékek és súlyok	691
A magyar fordításról	692

Témakörök

Lenin

Lenin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lenin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem