A kapitalizmus politikai gazdaságtana

A közgazdasági középiskolák I-II. osztálya számára/Jegyzet/Kézirat gyanánt

Budapest

'A kapitalizmus politikai gazdaságtana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés
A politikai gazdaságtan tárgya. Alapfogalmak	3
Az emberi társadalom alapja: a munka	3
A marxista-leninista politikai gazdaságtan	5
A politikai gazdaságtan alapfogalmai	7
A ősközösségi társadalom
Az ősember fejlődése	9
Az ősközösség korszakai. A termelőerők fejlődése	11
Az ősközösség termelési viszonyai	14
Az ősközösség bomlása	15
Rabszolgaság
A rabszolgatársadalom kialakulása	17
A rabszolgatársadalom termelőerői	18
Termelési viszonyok	19
A rabszolgatársadalom bomlása	19
A hűbéri társadalom
A hűbéri társadalom kialakulása	22
Teremlési viszonyok	23
Termelőerők	26
A hűbéri társadalom városai	27
A hűbéri társadalom bomlása	31
A kapitalista termelőmód előkészítése
A kapitalista üzemek keletkezése	35
Az egyszerű együttműködés. A manufaktúrák kialakulása	35
Az eredeti felhalmozás	38
A kapitalizmus kialakulása Magyarországon	40
Árutermelés. Pénz
Az árutermelés uralma a kapitalizmusban	42
Az áru használati értéke és csereértéke	44
Az áru értéke	45
Az árutermelő munka kettős jellege	45
Az érték nagysága	46
A csere fejlődése	48
A pénz története	49
A pénz mint értékmérő	50
A pénz mint forgalmi eszköz	53
A pénz mint a kincsképzés eszköze	55
A pénz mint a fizetési eszköz	56
A pénz mint világpénz	57
Tőke és értéktöbblet
A pénz átalakulása tőkévé	58
Honnan származik az értéktöbblet?	59
A munkaerő-áru	61
Milyen feltételek mellett válik a munkaerő áruvá?	61
Mi határozza meg a munkaerő-áru értékét?	62
Az értéktöbblet termelése. A munkaerő-áru használati értéke	63
A munkaerő használata tehát maga a munka	66
Többletmunka és értéktöbblet	66
Állandó és változó tőke	68
A kizsákmányolás foka	69
A kizsákmányolás növelésének módja	71
A munka intenzitásának növelése	72
A relatív értéktöbblet termelésének módjai	73
A tőke lényege és Marx értéktöbblet elméletének jelentősége	76
Munkabér és munkanap
Hogyan jelenik meg a munkabér?	77
Mi a valóságban a munkabér?	78
A munkabér fő formái	79
Az időbér	79
Darabbér	79
A munkabér kapitalista formái elősegítik a kizsákmányolás fokozását	80
A munkabér valóságos nagysága	81
A munkásosztály harca a munkabér emeléséért	82
A munkanap	82
Munkásellenes törvények a kapitalista országokban	83
Tőkés felhalmozás, a munkásosztály elnyomorodása a kapitalizmusban
Egyszerű újratermelés	84
Bővített újratermelés	85
A tőkés felhalmozás törvénye	96
Bővített újratermelés a tőke növekvő szerves összetétele mellett	87
Koncentráció és centralizáció	87
A tőkés felhalmozás hatása a munkásosztályra	89
Munkanélküliség	89
A munkásosztály elnyomorodása	91
A tőkés felhalmozás történelmi irányzata	93
Átlagprofit és termelési ár
Értéktöbblet és profit. Értéktöbbletráta és profitráta	95
Milyen tényezőktől függ a profitráta magassága	96
Az átlagprofitráta kialakulása a különböző iparágak között	98
A termelési ár kialakulása	100
A profitráta csökkenő tendenciája	101
Kereskedelmi tőke és kereskedelmi haszon
A kereskedelmi tőke a kapitalizmus előtt	103
A kereskedelmi tőke a kapitalizmusban. A kereskedelmi haszon, mint az értéktöbblet egy része	103
A kereskedelemben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak	106
A kistermelők és fogyasztók kizsákmányolása a kereskedelmi tőke által	106
A kereskedelmi tőke szerepe a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződésében	107
Kölcsöntőke és hitel
A kölcsöntőke a kapitalizmus előtt	103
A kölcsöntőke a kapitalizmusban	109
A kamat	110
A banktőke és bankprofit	111
Részvénytársaságok	112
A földjáradék és a kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban
A tőkés mezőgazdaság kialakulása	113
Különbözeti földjáradék	114
Az abszolút földjáradék	117
A föld ára	120
A kapitalista mezőgazdaság fejlődését akadályozó tényezők: a föld mint magántulajdon és a földjáradék	120
A földjáradék a kisparaszti gazdaságban	122
A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban	123
A kisüzem kiszorulása és tönkremenetele	123
A város és falu növekvő ellentéte a kapitalizmusban	126
A szocialista mezőgazdaság megteremtésének szükségessége	127
Tőkés újratermelés és válságok
A tőkés újratermelés kérdései	128
Marxi-lenini válságelmélet	130
Hogyan zajlik le a válság?	133
A válság szerepe és hatása	136
A válságok kiélezik az osztályharcot	138
Az imperializmus
Lenin "Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" c. munkájának történelmi jelentősége?	139
A 19. század utolsó harmada. Átmenet a kapitalizmus monopolista szakaszába	140
A szabadversenyes kapitalizmus átalakulása monopolkapitalizmussá	141
A monopóliumok formái	142
A monopóliumok uralma	143
Monopólium és verseny	143
A bankok új szerepe. A finánctőke kialakulása	145
A fináncoligarchia összenövése az imperialista államok kormányaival	146
Az állammonopolista kapitalizmus	147
A tőkekivitel, mint a monopoltőke egyik jellegzetes vonása	149
A tőkekivitel célja és hatása	150
A tőkekivitel sajátosságai a második világháború után	151
A világ gazdasági felosztása a nemzetközi monopóliumok által	152
A nemzetközi monopóliumok keletkezése és fejlődése	152
Harc a nemzetközi monopóliumok között	153
A világ területi felosztása az imperialista hatalmak között	154
Harc a világ újraelosztásáért	154
A gyarmati elnyomás rendszere az imperializmusban	155
Gyarmatok mint piacok és nyersanyagforrások	156
A gyarmatok az imperializmus tartalékából a proletárforradalom tartalékává lesznek	157
Az imperializmus sajátosságainak lenini összefogllása	158
Az imperializmus élősdi és rothadó jellege	158
A kapitalizmus élősdisége	159
Az élősdiség hatása a munkásosztályra	160
A kapitalizmus rothadó jellege	160
Az imperializmus helye a történelemben	162
A munka és a tőke közötti ellentmondás kiéleződése	163
A különböző pénzcsoportok és imperialista hatalmak közötti ellentmondás kiéleződése	163
A maroknyi uralkodó civilizált nemzet és a világ százmilliókra rúgó gyarmati és függő helyzetben levő népei közötti ellentmondás kiéleződése	164
A kapitalizmus egyetlen fejlődésének törvénye. A szocializmus győzelme egy országban	164
A kapitalizmus általános válsága
A kapitalizmus általános válságáról szóló sztálini tanítás történelmi jelentősége	166
A kapitalizmus általános válságának kialakulása	166
A kapitalizmus általános válságának alapvető ismérvei	167
A két rendszer ellentéte és harca	168
Az ipari üzemek kapacitásának (teljesítőképességének) krónikus kihasználatlansága és a nagyarányú állandó munkanélküliség	171
A piacprobléma különleges kiéleződése	172
Az ipari ciklus eltorzulása	173
Az imperialista rendszer gyarmati válsága	174
A kapitalizmus általános válságának fő szakaszai	175
Az első szakasz: az első világháború vége és a háborút közvetlenül követő esztendők	175
A második szakasz: a kapitalizmus részleges és ideiglenes stabilizációja	176
A harmadik szakasz: a burzsoá világ megrendülésének szakasza	177
A negyedik szakasz: a második világháború és a második világháború utáni évek	177
A második világháború	177
A kapitalizmus általános válságának további elmélyülése a második világháború után	180
A Szovjetunió győzelme, erejének, nemzetközi tekintélyének és befolyásának megnövekedése	180
Az európai demokráciák létrejötte	181
A kínai népforradalom győzelme	181
A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása	182
A gyarmati rendszer válságának kimélyülése	182
A munkásmozgalom fellendülése a tőkés országokban	183
Az egyenlőtlen fejlődés további kiéleződése	183
A kapitalizmus élősdiségének és rothadásának fokozódása	185
Az ellentétek növekedése az imperialista táborban	187
Az amerikai imperialisták háborús tervei és módszerei	187
A Marshall-terv és az Észak-Atlanti szerződés. Nyugat-Németország, Japán és Jugoszlávia kiépítése háborús bázissá	188
Az imperialista országok fokozódó fasizálódása	189
Az amerikai imperialisták áttérése a háborús előkészületekről a háborús tettekre	190
A szocializmus táborának erősödése, a szervezett világbékemozgalom kialakulása	191