A karma megnyilvánulásai

Előszó

Az ember nem azért lesz a szellemvilág vagy a szellemvilág megismerési lehetősénének tagadója, mert annak nemlétét bizonyítani tudja, hanem mert lelkét olyan gondolatokkal akarja betölteni, melyek a szellemvilágtól való bátortalanságát illetően áltatják. Rudolf Steiner, a zseniális látnok és univerzális tudós szavait érdemes legalább kétszer elolvasásra méltatni. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy állításai a mi jövőnket is érintő, magasabb és új igazságokról való híradások, de gondolatmenete természetéből fakad, hogy egyúttal élet és eleven erő árad belőlük, mélyen eltemetett, üszkös sebekkel borított lelki-szellemi fogékonyságokat érintve meg bennünk, melyeknek újrafelfedezése "működésbe helyezése" nélkül valóban csak fizikai testünk hanyatlása, majd szétesése állna ellőttünk. A teljes való tele titokkal, egy-egy kérdésrengeteg minden egyes emberi élet, s ha a megismerés lehetőségével nem élünk, ha sohasem tudunk megállni, hogy szembenézve magunkkal, merjünk is egy-egy igaz választ, akkor mindinkább az önáltatás kiábrándultságába, a múlt gyáva s robotszerű kópiázásába sodródik az ember, s rafináltan és egyre elviselhetetlenebb hangossággal uralkodó és kényszerítő áramlatok hányattatásai között, egy rettegett, mert meg nem ismert halál felé.
Élet-halál kérdések rejlenek tehát egy-egy sorsállomás, betegség, katasztrófa, sőt a kisebb veszélyként, de mégis rettegett privát krízishelyzetek bekövetkeztekor is, melyek pedig jelentéseik belátásával gazdagodásunkat, jellemünk és emberségünk árnyaltságát és kifinomultságát is eredményezhetnék. Vissza