A karnevál harmadik napja

A kilencvenegyes esztendő

Szerző

Sándor Iván

Szerkesztő

Füzi László

Budapest

'Sándor Iván: A karnevál harmadik napja ' összes példány

Kiadó:	Gondolat-Széphalom
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	191 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-7488-46-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az elmúlt két évben nagy olvasói érdeklődéssel fogadott kötetek; a Vízkereszttől Karácsonyig (A nyolcvankilences esztendő), és a Félelem? Remény? (A kilencvenes esztendő) után az olvasó most kézbe veheti Sándor Iván Hármaskönyvének befejező kötetét, a kilencvenegyes esztendő szellemi krónikáját. Az előző kötetek is mutatták a vállalkozás jelentőségét, következetességét, formátumát.
A karnevál harmadik napja összegzés és betetőzés. Az író mint egy új világkorszakba való átfordulás részét vizsgálja az év eseményeit. Esszében korszakdokumentáció és a bölcseleti távolságtartás szerves egységében van. Az ismeretlen megpillantása közben új jelenségeket keres új fogalmakat, új megnevezéseket. A politika eseményeinek értelmezésén és megítélésén, az értelmiség magatartás-változatainak elemzésén, reform és restauráció együttélésnek módozatain túl, a kultúra dilemmáival és az irodalom változásaival kapcsolatos kérdéseket is felteszi. Jelentős szellemi-írói teljesítmény, regényírói... Tovább

Tartalom

A világcivilizáció korszakfordulója és az újmentalitás	9
globális átfordulás egy új világkorszakba
a kor embere "belezuhan a jövőbe"
a tudás csak az ismeretre vonatkozhat
Umberto Eco az irracionalizmusokról
a Vigília ankétja és az újmentalitást tükröző válaszok
a bukott élet menedzsere: a bűnöző típusú ember
belemosódik-e a kultúra az agresszív környezetbe?
Kultúra és modernizáció, avagy arcvonások sötétben	25
mai mentalitás-változatok
"tehetségeink összetörnek a politika végleteiben, a klikkek hálóiban, a megalkuvások útvesztőiben"
a kultúra felszabadulása és fenyegetettsége
a kormányzati koncepció hiánya
az értelmiségi értékek sorsa a "kvázipolgárosodásban"
kultúránk "világmagánya" és időélménye
új jelenségekre keresek új fogalmakat
Az írástudók árulása: ma (I.)	41
A kor lelke kötet - mi változott meg hetven év alatt?
asszimilálódás a politikai szenvedélyekhez
Babits, Halász Gábor, Illyés válaszai Julien Benda kérdésére, a mából nézve
mit jelent ma szellemi-erkölcsi értelemben: életben maradni?
Az írástudók árulása: ma (II.)	57
az apokaliptikus történelem felismerése: evangéliumi gesztus
"több mint hat évtized nem oldott meg semmit, de könyörtelenül eltelt"
nincsenek kisugárzások, amelyeket az írástudó felerősíthetne
merre tart a kor?
változatok a ma írástudói között: az árulásmenedzser, a szereptévesztő, az illúziók lovagja
a szellem mint megaláztatás
az írástudó felelőssége mint "önzősége", hogy létrehozzon valamit
Szerepek, kacatok. Ledobni a maszkokat!	75
az Oedipus-szindróma
kontaktushiány, barátsághiány, a kutak eliszapodása
eltűnt a lehetőség mint fény
az igazi reformkorok zsákutcái
reform és restauráció együtt
úton az (újabb) hamis helyzetekbe
nem tudok úgy tenni, mintha semmi se fájna már
Ugyan kinek számolhatna be Horatio? (a mai líráról és Bibó hagyatékáról)	87
Eva Haldimann telefonja - az időfenomén, mint az új magyar líra poetikai centruma - a "kizökkent idő": folyamatos idő
Nádas Péter és Hévízi Ottó Hamlet-esszéje
kisajátítások, hamisítások, álmítoszok
Bibó "időszerűtlenségéről"
az értelmiség szerepe: örök emberi szerep
Műfajok vagy poetikák - miközben a történelem hintája...	105
a novella nehézségei
az önreflexiós próza elcsendesedése
az eszme epikai struktúrává transzformálódik
a regényíró és a történelem "folyékonysága"
Esterházy Péter: "A kétértelműség lassú, konok, elszánt újbóli birtokbavétele, ez lesz a kilencvenes évek"
műfaji kérdés helyett poetikai kérdés
Thomka Beáta: az eszmerendszer epikai szerkezetként működik
Jelenérzékenység és történelmi tudat - a naplóíró a naplóírásról	121
koporsó a gesztenyefák alatt: Nemes Nagy Ágnes
a napló mint sűrített ön- és világmegértési kaland
Nagy Gáspárnak viszonzásul
egyéni megközelítések és tipológia
mondhatunk-e újat a történelmi tapasztalatok erejéről?
"Akik igazat beszélnek, árnyakról beszélnek" /Celan/
a naplóíró az európai történelem régmúltjáról és közeljövőjéről
az államszervezés mai paradoxona
Ágnes és Rilke
A politikai közírás nagy korszaka - és az elnémulás	135
a korszakelemzők egyre csendesebbek, de a kocsma bezzeg hangos
Bibó a szárszói találkozó "mélyebb hibájáról"
Lakitelek "mélyebb hibájának" okai
a viták után a hatalmi erő dönt
reform és restauráció együttese
közhelyek Széchenyiről
aki még talpon van: Lengyel László
a közeledő morajlás
Októberi mozaik - a dialógushiány formái, archetípusai és mozgásiránya	151
a megtestesítő aktus, mint művészi tér, és a kommunikációs aktus, mint a mindennapiság tere szétvált
nem hullik le a levél, fölmorzsolódik
új versek
hárman (hajdan) Proustról, avagy hová vezetett a húszas évek nyugtalansága?
újraindulnak a történelem nagy mozgásai és a hozzájuk tartozó nagyjelenetek
Nagy Imre koszorúja
a legjobbak is elbeszélnek egymás mellett
a kontárság: párbeszédképtelen
A kolonosi táj, a félkegyelmű legény és a pipás cigányasszony	165
az író figyeli a kolonosi tájat
ők érdekelnek, akik nem akarnak cinkosok lenni
Balassa Péter és a máriagyűdi félkegyelmű
Jeles András és a pipás cigányasszony
"Hát mi van itt?"
a nyugati államberendezkedés önértéke a kommunizmus bukása után
milyennek látják ma Közép-Európát Nyugatról?
az ösztönzés és spontán erők a harmincas években és ma
Mándy Ivánnal a presszóasztalnál
A jegyzetek elpakolása, holott semminek nincs vége	181
az éjszakai hajós útitörvényei
a századárnyék terjedése
az író maga hordja le regénye alapozásához a törmeléket
kagylószerűen egymásba érő űrökből alakítani ki epikai formát
a történelmi világkorszak változására nem lehet felkészülni
az emberi minőség mindenkor ütközik minden hatalommal
egyszer lepergetik ezt a filmet