1.031.305

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Kárpát-medencei kisebbségi magyar értelmiségiek és az anyanyelvi intézmények szerepe a magyarságtudat megtartásában az ezredfordulón

III. Kárpát-medencei Kisebbségi Értelmiségi Fórum

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nem minden előzmény nélkül jött létre. Elődjének tartja az 1988-ban megalakult József Attila Alkotóközösséget, amelynek célja volt a kárpátaljai magyar alkotók közművelődési, tudományos és gazdasági tevékenységének összefogása, a magyar szellemi élet fellendítése. S mivel az Alkotóközösséget soha nem szüntették meg, kovásza, generátora lett a KMKSZ életrehívásának 1989-ben, amely egy ideig az ernyő szerepét is betöltötte. Az 1992-ben lényegesen módosított KMKSZ-alapszabály megszüntette a szakmai munkabizottságokat, így az eredményesen működő kulturális, irodalmi-művészeti, gazdasági és más testületeket. Egy új, a József Attila Alkotóközösséghez hasonló, illetve a jelzett műhely szerepét, eszmei jogfolytonosságát felvállaló általános közművelődési és gazdasági alkotóközösség megalakításának szándéka az 1993. február 6-i Ungvári Értelmiségi Találkozón merült fel először, majd 1993. április 30-án s Ungváron 70 alapítótaggal létrejött a... Tovább

Fülszöveg

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nem minden előzmény nélkül jött létre. Elődjének tartja az 1988-ban megalakult József Attila Alkotóközösséget, amelynek célja volt a kárpátaljai magyar alkotók közművelődési, tudományos és gazdasági tevékenységének összefogása, a magyar szellemi élet fellendítése. S mivel az Alkotóközösséget soha nem szüntették meg, kovásza, generátora lett a KMKSZ életrehívásának 1989-ben, amely egy ideig az ernyő szerepét is betöltötte. Az 1992-ben lényegesen módosított KMKSZ-alapszabály megszüntette a szakmai munkabizottságokat, így az eredményesen működő kulturális, irodalmi-művészeti, gazdasági és más testületeket. Egy új, a József Attila Alkotóközösséghez hasonló, illetve a jelzett műhely szerepét, eszmei jogfolytonosságát felvállaló általános közművelődési és gazdasági alkotóközösség megalakításának szándéka az 1993. február 6-i Ungvári Értelmiségi Találkozón merült fel először, majd 1993. április 30-án s Ungváron 70 alapítótaggal létrejött a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége társadalmi egyesület, amelynek hivatalos bejegyzésére 1993. szeptember 10-én került sor. Azóta tudományos, irodalmi-művészeti, gazdaságirányítási társaságai a kárpátaljai magyarság közművelődésének, gazdasági egységének és összefogásának szolgálatában végzik munkájukat, mivel meggyőződésük, hogy a kulturális élet a gazdasági kibontakozás függvénye.
Társaságunk továbbra is elődeink nemes hagyományaira és eredményeire támaszkodik. Nyitottak vagyunk valamennyi társadalmi szervezet felé, csupán a szélsőségeket nem vagyunk hajlandók elfogadni. Nem azt nézzük, ki honnan jött, hanem hogy tud-e, akar-e tenni felemelkedésünkért. E tekintetben célkitűzésünk az, hogy nyelvkultúránkat megőrizve tudjunk európaiak lenni. A MÉKK nem a szűk elit klubja kíván lenni, hanem az alkotni, tenni akarók sokszínű tábora.
Ezeknek a feladatoknak az elvégzésében együtt kíván működni a magyar és nem magyar, azonos feladatokat kitűző szervezetekkel itthon és külföldön egyaránt. Kijelentjük, hogy további tevékenységünkben csakis a helyi magyarság iránt érzett és vállalt felelősség fog vezérelni bennünket. Vissza

Tartalom

Ajánlás 2
Pomogáts Béla: Kisebbségi jövőkép és nemzeti szolidaritás 5
Tóth Mihály: Köszöntő 23
Gortvay Erzsébet: A Kárpát-medencei kisebbségi magyar értelmiségiek és az anyanyelvi intézmények szerepe a magyarságtudat megtartásában az ezredfordulón 15
Horváth Sándor: Esélyek és realitások 22
Balla D. Károly: Skizofrénia, tudathasadás 26
Kulin Zoltán: A magyar nyelvű televíziózás 32
Kótyuk István: Anyanyelv - kisebbségben 34
Vidnyánszky Attila: A színház jelenlegi állapota 38
Árpa István: Nyelvi és zenei anyanyelvről Kárpátalján 40
Horváth Anna: Agyagot gyúrok és követ faragok 45
Orosz Ildikó: A kulturális autonómia perspektíváiról 46
Kiss István: A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Fiókintézetéről 49
Soós Kálmán: A kisebbségi értelmiségi szerepvállalásáról, tudományos életünkről 50
Zubánics László: Össze tudjuk-e hangolni a kárpátaljai ifjúság tevékenységét? 55
Fuksz Sándor: Ezredforduló és haza - az értelmiség és szerepe .57
Ary Lajosné: ...A fáról lehullott egy levél... 59
Tornai József: A bárhol élő magyarok ritmusát ... központi szívdobogással kell szabályozni 60
Kissné Pap Margit: A hungarológiai oktatóhelyekről... 65
Romhányi András: A Magyar Kollégium és a határon túli magyarság 69
Deák Ferenc: Miért vándorol ki az értelmiségi? 73
Kovács Miklós 74
Almásy Sándor 75
Árpa Péter: A középfokú oktatás helyzete Kárpátalján és Ungváron 75
A III. Kárpát-medencei Kisebbségi Értelmiségi Fórum Zárónyilatkozata 80
Jelenléti ív 82
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A Kárpát-medencei kisebbségi magyar értelmiségiek és az anyanyelvi intézmények szerepe a magyarságtudat megtartásában az ezredfordulón A Kárpát-medencei kisebbségi magyar értelmiségiek és az anyanyelvi intézmények szerepe a magyarságtudat megtartásában az ezredfordulón

A borító enyhén foltos.

Állapot:
2.540 Ft
1.270 ,-Ft 50
6 pont kapható
Kosárba
konyv