1.031.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Szerző

Kiadó: Poliprint Kft-II. Rákóczi Ferenc KMF
Kiadás helye: Ungvár-Beregszász
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 106 oldal
Sorozatcím: Rákóczi-füzetek
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 966-7966-36-4
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Nyelvészeti közhelynek számít, hogy minden természetes emberi nyelv rétegzett: különböző nyelvváltozatokból, vagyis területi és társadalmi dialektusokból áll. A területi alapon... Tovább

Előszó

Részlet:
"Nyelvészeti közhelynek számít, hogy minden természetes emberi nyelv rétegzett: különböző nyelvváltozatokból, vagyis területi és társadalmi dialektusokból áll. A területi alapon elkülönülő nyelvváltozatokról, vagy közismertebb nevükön a nyelvjárásokról viszonylag sokat tudunk (MNyA., Imre 1973, Kiss szerk. 2001, Lizanec 1992, 1996,2003 stb.). Jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk a társadalmi alapú nyelvváltozatokról, különösen a kárpátaljai magyar nyelvhasználat szociális rétegzettségéről. Ennek részben az az oka, hogy egyáltalában nem rendelkezünk sok információval a helyi magyar nyelvváltozatokról, részben pedig az, hogy általában sem sokat tudunk a magyar nyelv osztályok, társadalmi rétegek szerinti tagolódásáról. Jellemző, hogy az első olyan kötet, amely reprezentatív mintán végzett kutatás adataira alapozva írja le a rendszerváltás kori Magyarország felnőtt lakosságának nyelvi, nyelvhasználati rétegződését, csak 2003-ban jelent meg (Kontra szerk. 2003).
A nyelv, nyelvhasználat társadalmi rétegződésének tudományos vizsgálatát sokáig, a szociolingvisztika megjelenéséig a nyelvészet fejlődése sem könnyítette meg. Már a későbbi korok nyelvszemléletére máig hatóan meghatározó hatást gyakorló görög grammatikák is elsősorban az írott nyelvre és az eszményi nyelvváltozatra összpontosítottak (Robins 1999: 34). Amikor a modern nyelvtudomány atyjának tartott Ferdinánd de Saussure (1963 és 1997) Bevezetés az általános nyelvészetbe című munkájában kijelölte a nyelvtudomány tárgyát, s ezzel a nyelvészeti kutatások irányvonalát is meghatározta, a langue (nyelv; elvont, konvencionális jelrendszer, amely egységes formában létezik a közösség tudatában) és a parole (beszéd; a langue használat közbeni egyéni megnyilvánulása) szétválasztásával a nyelvi változatosságot a kutatásra szerinte érdemtelen parole-jelenségek közé száműzte. Saussure ezen nézetét (is) osztotta a 20. századi nyelvtudomány egy másik teoretikusa, az amerikai Noam Chomsky (1965: 3) is, aki elődje langue-parole oppozíciójához hasonlóan választotta külön a kompetenciát és a performanciát, és aki szerint a nyelvésznek az ideális beszélőt/hallgatót kell vizsgálnia egy homogénnek feltételezett beszélőközösségben, ahová természetesen nem tartozhat a nyelv használatának kutatása.
Saussure és Chomsky nyelvről, nyelvi változatosságról vallott nézetei pedig máig jelentősen befolyásolják a nyelvtudomány fejlődését, egyes nyelvészeti irányzatok szemléletét és módszertanát; olyannyira, hogy vannak olyan nyelvészeti irányzatok is, melyek szerint a nyelvi változatosság nem is része a nyelvnek (a langue-nak, kompetenciának), csupán a nyelvhasználatnak (parole-nak, performanciának)." Vissza

Tartalom

Ábrák jegyzéke 7
Táblázatok jegyzéke 9
Térképek jegyzéke 11
1. A nyelvhasználat társadalmi rétegződésének fogalma.
Függő és független változók. A nyelvi változó 13
2. Vannak-e egyáltalán társadalmi különbségek a kárpátaljai magyar közösségen belül? Adatok a kárpátaljai magyarság rétegződéséről 22
3. Amit eddig tudtunk a kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződéséről 25
3.1. Kutatási előzmények 25
3.2. Újabb kutatások: a szociológiai (független) változók bemutatása 26
3.2.1. A (társadalmi) nem 28
3.2.2. Az életkor 28
3.2.3. Az iskolázottság 29
3.2.4. A foglalkozás 30
3.2.5. A településtípus 30
3.2.6. A település nemzetiségi összetétele 30
3.2.7. A társadalmi mobilitás 31
3.2.8. A társadalmi aktivitás 31
3.3. A nyelvi és szociológiai változók összefüggése a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról szóló vizsgálatokban 31
3.3.1. Analitikus szerkezetek 32
3.3.2. A főnevek egyes és többes száma 33
3.3.3. Számbeli egyeztetés 34
3.3.4. Feminizálás 35
3.3.5. Jelentéskölcsönzés használata teszthelyzetben 36
3.3.6. Fölösleges névmási tárgy használata 36
3.3.7. Kicsinyítő képzők gyakorisága 37
3.3.8. A függő és független változók kapcsolata 38
4. Nyelvi rétegződés a középiskolában 40
4.1. A vizsgált változók 40
4.1.1. A -t végű igék kijelentő módja 40
4.1.2. Hiperkorrekció a -t és -szt végű igék felszólító módjában 40
4.1.3. Az alanyi iktelen ragozás, feltételes módú egyes szám 1. személyű -nVk toldalék illeszkedése 40
4.1.4. Az -e kérdőszócska szórendi helye 41
4.1.5. Inessivusi szerepben használt -bV 41
4.1.6. Hiperkorrekt inessivusi raghasználat 42
4.1.7. A kell állítmány jövő ideje 42
4.1.8. A hová? kérdésre felelő -nál/-nél helyhatározórag -hoz/-hez/-höz helyett (nálunk/hozzánk)
4.1.9. A hasonlítás kifejezése 43
4.1.10. Az operál/műt ige -ra/-re, ill. -val/-vel vonzata 45
4.1.11. Lexikai kölcsönzések használata 45
4.2. Az eredmények 48
5. Mit mutatnak az újabb adatok? 50
5.1. A minta leírása 50
5.2. A vizsgált jelenségek és feladatok 55
5.3. Az alapadatok 56
5.4. A minta rétegződése 57
5.4.1. A nem hatása 58
5.4.2. Az életkor hatása 58
5.4.3. A településtípus hatása 58
5.4.4. Az iskolázottság hatása 60
5.4.5. A társadalmi aktivitás hatása 60
5.4.6. A függő és független változók kapcsolata 63
6. Mire jók az ilyen jellegű kutatások? Egy új iskolatípus megjelenése mint nyelvi strukturáló tényező 63
7. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződésének vizsgálata reprezentatív minta alapján: a Rézetgőzés-2003 vizsgálat előzetes eredményeiből 71
7.1. A minta összetétele 71
7.2. A Rétegződés-2003 során vizsgált függő és független változók 82
7.3. Az eredmények 86
7.3.1. Alapadatok 86
7.3.2. A független változók hatása a nyelvi változókra 86
7.3.3. Következetesség 91
7.3.4. Suksüköl-e, aki szukszüköl? 92
7.4. Folytatása következik 100
8. Összefoglalás helyett 100
9. Irodalom 101-106
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv