| Előszó az első kiadáshoz | 11 |
| Bevezetés. Az információ | 13 |
| I. fejezet: Matematikai emlékeztető | 17 |
| A számlálásról általában | 17 |
| Bináris számlálás | 19 |
| Permutációk. Variációk. Kombinációk | 32 |
| Felsorolás | 37 |
| A binominális tétel | 38 |
| Térjünk vissza a kettes számrendszerhez | 41 |
| Logaritmusok | 41 |
| A logaritmus általános meghatározása | 41 |
| A logaritmusok tulajdonságai | 41 |
| A legfontosabb logaritmusrendszerek | 42 |
| Feladatok az I. fejezethez | 45 |
| Számrendszerek | 45 |
| Permutációk. Variációk. Kombinációk | 52 |
| II. fejezet: A valószínűségre vonatkozó fogalmak összefoglalása | 62 |
| Definíciók és általános elvek | 62 |
| A véletlen | 62 |
| A valószínűség fogalma | 63 |
| Gondolatok a fej vagy írás játékról | 64 |
| Teljes valószínűség. Egymást kölcsönösen kizáró események | 67 |
| Összetett valószínűség. Független események | 69 |
| Feladat | 76 |
| A binomiális összefüggés | 78 |
| A Stirling-formula | 81 |
| Feladatok a II. fejezethez | 83 |
| III. fejezet: A statisztika | 93 |
| Definíció | 93 |
| Statisztikai igazságok | 94 |
| Közvélemény-kutatás | 94 |
| Gyakorisági sokszög. Integrál-sokszög | 95 |
| A binomiális eloszlás, a binomiális görbe | 97 |
| Más eloszlások | 99 |
| A mintavétel értéke | 101 |
| Mintavétel és a nagy számok törvénye | 102 |
| Statisztikus törvényszerűségek | 104 |
| Példa szokásos statisztikára | 105 |
| Feladatok a III. fejezethez | 107 |
| IV. fejezet: Az információelmélet | 109 |
| Általánosságok | 109 |
| Az üzenet | 109 |
| Az üzenet előre nem látható jellege | 110 |
| Az információ matematikai meghatározása | 111 |
| Az információ egységei | 112 |
| Példa | 113 |
| Megjegyzések az információ nagyságáról és egységeiről | 115 |
| A lehetséges üzenetek számát kifejező egyenlet exponenciális alakja | 116 |
| Jelzés és üzenet | 116 |
| Szabad üzenetek | 116 |
| Feltételekhez kötött üzenetek | 118 |
| Az információhordozó közeg feloldóképessége | 119 |
| Az üzenet terjedelme és az információhozam | 121 |
| Időtől független statisztikájú feltételeknek alávetett rendszerek | 124 |
| Időtől független statisztikájú feltételeknek alávetett üzenetek. A nyelvek | 124 |
| Ergodikus rendszerek | 126 |
| Ismét a nagy számok törvénye | 126 |
| Az ergodikus rendszerek és a nyelv | 128 |
| Egy ergodikus sorozattal előállítható üzenetet száma | 129 |
| Példa | 130 |
| Információkapacitás | 131 |
| Információátvitel | 133 |
| Az információ kódolása | 133 |
| A távközlési rendszer modellje | 134 |
| Példa információátvitelre | 135 |
| Az információmacimális átlagos terjedési sebessége egy csatornán | 136 |
| Az előbbi eredmények általánosítása | 139 |
| A kód információkapacitásának meghatározása | 143 |
| Információkapacitás. A forrás kapacitásának felső határa | 143 |
| Feltétel nélküli kódolási renszerek | 144 |
| Feltételekhez kötött kódolási rendszerek | 145 |
| Az entrópia és az információ | 147 |
| Az entrópia | 147 |
| Az entrópia és a rendezetlenség | 149 |
| Entrópia és információ | 151 |
| Az entrópia gyakorlati következménye | 153 |
| Információszerzés | 156 |
| Az entrópia és az információszerzés | 159 |
| Entrópia és redundancia | 161 |
| Redundancia ergodikus rendszerekben. Belső információ | 162 |
| Az információ fizikai mértéke | 165 |
| Feladatok a IV. fejezethez | 167 |
| V. fejezet: Információátvitel számítógépekben. Hibajelző és hibajavító kódok | 184 |
| Bináris információ és kódolás | 184 |
| Speciális kódok | 186 |
| Általánosságok | 186 |
| Geometriai ábrázolás n-dimenziós térben | 186 |
| E jelek eloszlása az n-dimenziós térben | 187 |
| Két pont közti távolság | 188 |
| Hibajelző és hibajavító kódok | 190 |
| Ekvivalens kódok | 193 |
| Egyetlen hiba kiderítésére alkalmas kód felállítása | 193 |
| Optimális összetétel | 193 |
| Két optimális összetétel ekvivalenciája | 194 |
| Szisztematikus kódok. A redundancia | 196 |
| Egy hiba javítására alkalmas kódok | 197 |
| Általánosságok | 197 |
| Az n-dimenziós térben a minimális távolság feltételét kielégítő pontok (Hamming-féle kódok) | 198 |
| A hiba helyének megállapítását lehetővé tevő ellenőrzések meghatározása | 199 |
| A hiba javítása | 200 |
| Példa | 204 |
| Egy hiba javítására és két hiba felfedezésére alkalmas kódok (Hamming-féle kódok) | 206 |
| Feladatok a V. fejezethez | 208 |
| VI. fejezet: A termodinamikától az információig | 213 |
| Bizonytalanság. Az üzenet minősége | 213 |
| Az információ egysége | 213 |
| Információ és valószínűség | 241 |
| A gázok kinetikus elmélete. Az entrópia | 215 |
| Entrópia és információ | 217 |
| Maxwell démona és Wiener hipotézise | 218 |
| VII. fejezet: Szemantika és szematika | 219 |
| A szemantika | 219 |
| A jel | 219 |
| A szimbólumok | 220 |
| A nyelv | 220 |
| A matematika | 221 |
| A szematéma | 221 |
| A szematancia | 221 |
| Egy szematéma összetevői | 221 |
| A széma | 222 |
| Szemagram | 222 |
| Függelék | 223 |
| I. Numerikus táblázatok | 223 |
| II. Egy algebrai egyenle legnagyobb gyökének meghatározása grafikus módszerrel | 239 |
| Egy polinom értékeinek meghatározása grafikusan. A Lill-féle vagy "derékszögű grafikonok" módszere | 239 |
| Példa | 241 |
| Egy algebrai egyenlet gyökeinek meghatározása | 242 |
| Példa | 242 |
