A kecskeméti Szent Erzsébet-templom története

Előszó

A "Városképek-Műemlékek" sorozat Kecskemétről szóló kötete a város műemlékjellegű épületei között emlékezik meg a Czollner téri Szent Erzsébet-templomról. Az épület főbb adatait és jellemző vonásait a kötet szerzői tömören így foglalták össze:
"Homlokzati toronnyal, széleken kecses vázákkal. Homlokzatán négy toszkán pillér közt három íves záródású, részben vak nyílás, felettük három oromzatos ablak. Triglifes főpárkánya még a copfstílus emlékét idézi. Arányai kitűnőek, egyszerűsége ellenére is bájos épület. Három boltszakaszos hajó, keskenyebb szentély. Klasszicista, építette Czollner János Mihály városi tanácsos özvegye Béni (másik szerint Pennin) Erzsébet 1826-1827 közt, később az angolkisasszonyoké. Helyén állítólag a tizenkét apostolnak szentelt templom állott."
A templom napjainkban három néven is közismert. Védőszentjéről Szent Erzsébet-templomnak nevezik. A kistemplom nevet a híres nagytemplomtól való megkülönböztetés céljából kapta és azért is, mert a négy kecskeméti katolikus templom közül méreteiben ez a legszerényebb. Nevezik még angolkisasszonyok templomának, mert 33 éven át e szerzetesrend zárdatemploma volt. Ma már feledésbe merült a XIX. század folyamán általánosan ismert neve: a vele egybeépült egyházközségi szegényházról és kórházról Ispotály-templomnak nevezték.
E templom történetét foglaltuk össze a templom fenállásának 150. évében. Céljának megfelelően, a templom keletkezésén és leírásán túl, ismertetni kívánjuk annak élő történetét is, vagyis azt, hogy miként töltötte be rendeltetését felszentelésétől napjainkig, milyen hitélet folyt benne az elmúlt 150 év alatt. Szeretettel ajánlom munkámat minden olvasónak, elsősorban Kecskemét lakosságának, a zárdatemplom egykori növendékeinek és a templom jelenlegi híveinek jóindulatú figyelmébe. Vissza