A Kelet Népe (rossz állapotú)

Előszó

Annak a nagy írói és politikai harcnak előzményei, mely Széchenyi és Kossuth közt az egész nemzet rendkívüli érdeklődése mellett 1841-ben lezajlott, egészen az 1832/36-iki országgyűlésig nyálnak vissza. Ez szükségessé tesz egy rövid visszapillantást.
A nevezett országgyűlést azért tartották, hogy végre ez letárgyalja azt a kilenc reform-munkálatot, melyeket még az 1790/91-ik országgyűlés LXVII. t.-cikke értelmében készítettek s azóta országgyűlésről országgyűlésre halasztottak, míg több tekintetben az idő meghaladta őket. Ezért az 1825/27-iki országgyűlés VIII. t.-cikke értelmében újra átdolgozták őket s nyomtatásban kétszer is megjelenvén, végre a megyék is foglalkozhattak velők és megadhatták utasításaikat követeiknek.
Az országgyűlést a király 1832 december 16-ikára hítta össze s tartott 1836 május 2-ikáig. Az ország azt remélte, hogy ez az országgyűlés, ha nem is mind a kilenc munkálatot, legalább négyet letárgyal és a megelőző két országgyűlés ki is tűzte a sorrendet, elsőnek téve a kereskedelmi, utána az úrbéri és az adóügyi javaslatot. A királyi leirat ezt a sorrendet megváltoztatta és elsőnek tette az úrbérit, melyet követtek volna a törvénykezési, kereskedelmi és adóügyi munkálatok. Ebből vita támadt, melyben a kormány győzött s így 1833 január 23-án az országgyűlés nekifogott az úrbéri javaslatnak. Ez az egy az, melyből e hosszú országgyűlés alatt végre sok huzavona után törvény lett; de úgy anyagi, mint erkölcsi engedményekben nagyon megnyirbálva. Az anyagi engedményeket jórészben a rendek, a szabadelvűeket a kormány gátolta meg. Vissza