A keleti féltekén

Előszó

A földgömb különböző részei és népei iránt a jelen világháború mindjobban fokozza az érdeklődést. Nevek, melyek mindekkoráig felette közönyösen hangzottak, ösmertekké válnak. Itt harcokat vívnak, ott foglyokat őríznek; ezt a pontot megtámadja az ellenség, amazt a tengeralattjárók bombázzák. Nyugat és kelet felé egyforma figyelemmel fordul a tekintet.
Az elmúlt év folyamán Ázsiában voltam elfoglalva. A vándor munkáspatronage, mely immár a nyugati féltekén megvalósult,a kelet kikötőiben és oceánjain még teljesen hiányzik. A vándor-mozgalom pedig hova-tova kiterjed az egész világra. Ázsia fiai csak úgy, mint Európáé, kenyeröket tömegesen keresik tengerentúli világrészekben. Magából Indiából több százezer munkás dolgozik a Csendes-Tenger szigetein, a maláji államokban, vagy Afrikában. Ezen emberek nagyrésze a Malabar partvidékről és a déli tartományokból származik és számosan közülük katholikusok. Hogy a szülőföldtől való elszakadás milyen káros befolyással van vallásos és erkölcsi életökre, az könnyen érthető.
A kelet nagy kikötőiben, hol e vándorelem tömegesen megfordul, szükséges elsősorban a védelem és istápolás intézményét életbeléptetni. Mert ne feledjük, hogy egyes gócpontokon, mint Port-Said, Coombo, Singapore, Hong-Kong vagy Shanghai, évente több százezer munkás, tengerész, halász utazik át és tartózkodik hosszabb-rövidebb ideig. Fájdalom, legnagyobb részök teljesen magára van hagyatva, kitéve minden veszélynek és kisértésnek. Vissza