| Előszó | 5 |
| Hogyan születnek a felfedezések | 7 |
| A kémiai ismeretek eredete | 13 |
| A tűzgyújtástól a fémolvasztásig | 13 |
| Honnan ered a kémia elnevezése? | 22 |
| A fémek és az istenek | 25 |
| Az egyiptomiak "szent művészete" | 28 |
| Az indigótól az antikbíborig | 30 |
| Az üveg | 32 |
| Az arany földje | 36 |
| A mennyei fém | 41 |
| Az ónkereskedelem | 45 |
| Kémia a görögök és a rómaiak korában | 48 |
| Az őselemek és az atomok | 48 |
| Arisztotelész és a négy elem | 56 |
| Az alexandriai tudomány | 58 |
| A római cementtől a kínai selyemig | 59 |
| Az alkímia kora | 66 |
| Az alkimisták és a bölcsek köve | 66 |
| A leydeni és a stockholmi tekercsek titkai | 69 |
| Az alexandriai alkímia | 72 |
| A kínai és a hindu alkímia | 80 |
| Az arab alkímia | 83 |
| Az európai alkímia | 94 |
| Az aranycsinálók | 103 |
| A kínai porcelán titka | 105 |
| A magyarországi alkímia | 107 |
| Az orvosi kémia (jatrokémia) kora | 112 |
| A kémia új utakat keres | 112 |
| Az alkáliák, a szappan és az üveg | 119 |
| A fekete (füstös) lőpor felfedezése és a kémiai ipar | 123 |
| A koboldok és a fémek | 130 |
| Kátrány és szurok | 138 |
| Paracelsus és a jatrokémikusok | 139 |
| Van Helmont, a víz és a gázok | 146 |
| "Omnia salsa in duas dividuntur partes..." | 150 |
| A tudományos kémia kezdete | 160 |
| Az atomelmélet újjáéledése és elterjedése | 160 |
| Az új tudomány és a Royal Society | 164 |
| Robert Boyle, a kémiai elem fogalma és a gázok fizikai vizsgálata | 166 |
| Az égésjelenségek vizsgálata a XVII. században | 171 |
| A kémiai ismeretek fejlődése a flogiszton-elmélet korában | 181 |
| Mi történt a XVIII. században? | 181 |
| Kialakul a flogiszton-elmélet | 185 |
| Az affinitási táblázatok, és a Kirwan-féle számok | 199 |
| Új ásványok és új fémek | 204 |
| A levegő titkai feltárulnak | 213 |
| Szén és acél | 233 |
| Lavoisier és a modern kémia alapjainak lefektetése | 249 |
| Megfejtik az égés titkát | 249 |
| Az "oxigénelmélet" | 255 |
| A "víz-vita" | 261 |
| Atomok és vegyületek | 265 |
| A vegyipar megszületése | 284 |
| Kénsavra van szükség | 284 |
| A mesterséges szóda | 291 |
| A fehérítés és a halogénelemek | 298 |
| A kémia Berzelius korában | 305 |
| A Volta-elem és az új fémek | 305 |
| Az elektrokémiai elmélet | 311 |
| Berzelius és az atomelmélet | 316 |
| A hidrogénsavak | 323 |
| A "vis vitalis"-elmélet születése és bukása | 326 |
| A gyökök kémiája | 335 |
| A típuselmélet | 345 |
| A magyar "titkátsok" | 352 |
| A kémia százada | 363 |
| Tudomány a gyakorlatban | 363 |
| A csillagok kémiája | 375 |
| A molekulák szerkezete | 382 |
| A benzol titka | 393 |
| A tetraéderes szénatom | 401 |
| Az elemek periódusos rendszere | 412 |
| A kémikus és a fizikus szövetségre lép | 420 |
| A modern vegyipar kialakulása | 433 |
| Országos versenye | 433 |
| Acélt! | 436 |
| Az "agyagezüst" | 444 |
| Leblanctól Solvay-ig | 448 |
| Nátrium-hidroxid előállítása | 450 |
| Tömény kénsavat! | 452 |
| Az anilintől a szintetikus színezékig | 456 |
| A kaucsuk és a műgumi | 463 |
| Kőolajtól a műbenzinig | 468 |
| Nobel és a robbanóipar | 477 |
| Levegő az ipar szolgálatában | 481 |
| A műanyagok kora | 489 |
| A modern kémia kora | 501 |
| A radioaktivitás és az atomszerkezet | 501 |
| A kémia és az elektronszerkezet | 511 |
| Nobel-díjasok a kémiáért | 522 |
| Kémiai Nobel-díjasok táblázata | 578 |
| Az elemek táblázata | 584 |
| Kémiatörténeti kislexikon | 589 |
| Névmutató | 661 |
| Tárgymutató | 672 |