| Előszó | 6 |
| Hogyan születnek a felfedezések | 8 |
| A kémiai ismeretek eredete | 15 |
| A tűzgyújtástól a fémolvasztásig | 15 |
| Honnan ered a kémia elnevezése? | 24 |
| A fémek és az istenek | 27 |
| Az egyiptomiak "szent művészete" | 30 |
| Az indigótól az antikbíborig | 32 |
| Az üveg | 34 |
| Az arany földje | 38 |
| A mennyei fém | 43 |
| Az ónkereskedelem | 47 |
| Kémia a görögök és a rómaiak korában | 50 |
| Az őselemek és az atomok | 50 |
| Arisztotelész és a négy elem | 58 |
| Az alexandriai tudomány | 60 |
| A római cementtől a kínai selyemig | 62 |
| Az alkímia kora | 69 |
| Az alkimisták és a bölcsek köve | 69 |
| A leydeni és a stockholmi tekercsek titkai | 74 |
| Az alexandriai alkímia | 76 |
| A kínai és a hindu alkímia | 84 |
| Az arab alkímia | 87 |
| Az európai alkímia | 98 |
| Az aranycsinálók | 108 |
| A kínai porcelán titka | 110 |
| A magyarországi alkímia | 111 |
| Az orvosi kémia (jatrokémia) kora | 121 |
| A kémia új utakat keres | 121 |
| Az alkáliák, a szappan és az üveg | 128 |
| A fekete (füstös) lőpor felfedezése és a kémiai ipar | 132 |
| A koboldok és a fémek | 140 |
| Kátrány és szurok | 147 |
| Paracelsus és a jatrokémikusok | 148 |
| Van Helmont, a víz és a gázok | 155 |
| "Omnia salsa in duas dividuntur partes..." | 159 |
| A tudományos kémia kezdete | 169 |
| Az atomelmélet újjáéledése és elterjedése | 169 |
| Az új tudomány és a Royal Society | 173 |
| Robert Boyle, a kémiai elem fogalma és a gázok fizikai vizsgálata | 175 |
| Az égésjelenségek vizsgálata a XVII. században | 180 |
| A kémiai ismeretek fejlődése a flogiszton-elmélet korában | 189 |
| Mi történt a XVIII. században? | 189 |
| Kialakul a flogiszton-elmélet | 193 |
| Az affinitási táblázatok, és a Kirwan-féle számok | 206 |
| Új ásványok és új fémek | 212 |
| A levegő titkai feltárulnak | 221 |
| Szén és acél | 240 |
| Lavoisier és a modern kémia alapjainak lefektetése | 256 |
| Megfejtik az égés titkát | 256 |
| Az "oxigénelmélet" | 263 |
| A "víz-vita" | 268 |
| Atomok és vegyületek | 272 |
| A vegyipar megszületése | 290 |
| Kénsavra van szükség | 290 |
| A mesterséges szóda | 297 |
| A fehérítés és a halogénelemek | 304 |
| A kémia Berzelius korában | 311 |
| A Volta-elem és az új fémek | 311 |
| Az elektrokémiai elmélet | 317 |
| Berzelius és az atomelmélet | 321 |
| A hidrogénsavak | 329 |
| A "vis vitalis"-elmélet születése és bukása | 333 |
| A gyökök kémiája | 341 |
| A típuselmélet | 351 |
| A magyar "titkátsok" | 358 |
| A kémia százada | 370 |
| Tudomány a gyakorlatban | 370 |
| A csillagok kémiája | 382 |
| A molekulák szerkezete | 389 |
| A benzol titka | 399 |
| A tetraéderes szénatom | 407 |
| Az elemek periódusos rendszere | 418 |
| A kémikus és a fizikus szövetségre lép | 426 |
| A modern vegyipar kialakulása | 439 |
| Országos versenye | 439 |
| Acélt! | 442 |
| Az "agyagezüst" | 450 |
| Leblanctól Solvay-ig | 454 |
| Nátrium-hidroxid előállítása | 456 |
| Tömény kénsavat! | 459 |
| Az anilintől a szintetikus színezékig | 462 |
| A kaucsuk és a műgumi | 472 |
| Kőolajtól a műbenzinig | 477 |
| Nobel és a robbanóipar | 485 |
| Levegő az ipar szolgálatában | 490 |
| A műanyagok kora | 498 |
| A modern kémia kora | 509 |
| A radioaktivitás és az atomszerkezet | 509 |
| A kémia és az elektronszerkezet | 525 |
| Nobel-díjasok a kémiáért | 542 |
| Kémiai Nobel-díjasok táblázata | 609 |
| Az elemek táblázata | 614 |
| Kémiatörténeti kislexikon | 619 |
| Névmutató | 713 |
| Tárgymutató | 727 |