| A szinképekről általában | 3 |
| A forgási szinkép | 6 |
| Kétatomos molekulák forgási színképe | 7 |
| Többatomos molekulák forgási színképe | 10 |
| Infravörös és raman spektroszkópia | 14 |
| Kétatomos molekulák rezgésének klasszikus mechanikai leírása | 16 |
| A kétatomos molekulák rezgésének kvantummechanikai leírása | 18 |
| Kétatomos molekulák infravörös és Raman színképe, kiválasztási szabályok | 21 |
| Többatomos molekulák rezgése | 22 |
| Többatomos molekulák rezgési színképe, kiválasztási szabályok | 27 |
| A molekula szimmetriájának figyelembevétele | 30 |
| A rezgési spektrumok finomszerkezete | 35 |
| A rezgési spektroszkópia alkalmazása | 36 |
| A molekulák látható és ultraibolya színképe | 40 |
| Bevezetés | 40 |
| A kétatomos molekulák látható és UV színképe | 40 |
| A Franck-Condon elv | 43 |
| A többatomos molekulák látható és UV színképe | 44 |
| A gerjesztett állapot megszünése | 47 |
| A fluoreszcencia | 48 |
| A foszforeszcencia | 50 |
| Az atommagok néhány fontos tulajdonságáról | 52 |
| Az atommagok spinje | 52 |
| Az atommagok kvadrupólusmomentuma | 53 |
| Az elektronspin rezonancia | 57 |
| Bevezetés | 57 |
| Történeti áttekintés, az ESR spektroszkópok elvi felépítése | 59 |
| A gerjesztett állapot élettartama | 59 |
| A komplex vegyületek ESR színképe, a színkép finomszerkezete | 61 |
| Az ESR spektrumok hiperfinom szerkezete | 62 |
| Az ESR spektroszkópia főbb alkamazási területei | 65 |
| A magkvadrupólus-rezonancia (NQR) spektroszkópia | 67 |
| Az atommag kvadrupólusnyomatékának kölcsönhatása az elektromos térnek a mag helyén vett grádiensével | 67 |
| Az NQR spektroszkópia főbb alkalmazási területei | 69 |
| Mágneses-magrezonancia spektroszkópia | 71 |
| Az alapjelenség | 71 |
| Az NMR spektrométerek felépítése, a sávalak | 72 |
| A kémiai eltolódás | 74 |
| A spin-spin felhasadás | 76 |
| Időbeli folyamatok vizsgálata, a kettős rezonancia | 81 |
| Mössbauer spektroszkópia | 84 |
| Az alapjelenség | 84 |
| A gamma-fotonok energiáját befolyásoló tényezők | 87 |
| A Mössbauer spektrumom felvétele | 91 |
| A Mössbauer-effektus alkalmazása | 92 |
| Az optikai rotációs diszperzió (ORD) és cirkuláris dikróizmus spektroszkópia | 98 |
| Az alapjelenség | 98 |
| Az ORD és CD spektrométerek működésének alapelvei | 103 |
| Az ORD és CD spektroszkópia főbb alkamazási területei | 105 |
| A molekulák ionizált állapotának vizsgálata | 109 |
| A tömegspektroszkópia | 109 |
| A tömegspektroszkópia alapjai és a készülékek működési elve | 109 |
| A tömegspektrumok értelmezése | 114 |
| MS analitikai alkalmazásai | 115 |
| Szerkezetvizsgálat tömegspektrométerrel | 116 |
| Spektroszkópiai adatok meghatározása | 119 |
| Energetikai adatok meghatározása | 120 |
| Az ionizáció során keletkezett elektronok energiájának mérésén alapuló módszerek (Elektronspektroszkópia) | 126 |
| A fotóelektron spektroszkópia | 126 |
| ESCa (Elektronspektroszkópia kémiai alkalmazása) | 129 |
| Elektronütközéses módszerek | 131 |
| Ionizáció ionizált állapotú molekulákkal | 134 |
| Diffrakciós szerkezetvizsgálati módszerek | 135 |
| Bevezetés | 135 |
| A röntgendiffrakció | 135 |
| Történeti áttekintés | 135 |
| A rezgő- és hullámmozgás exponenciális ábrázolása | 137 |
| A röntgendiffrakció alapjelensége | 138 |
| A sugárzás kiválasztása, a diffrakciós kép rögzítése, a szórt sugárzás intenzitásának mérése | 147 |
| Általános megjegyzések a mérések menetéről és megbizhatóságáról | 150 |
| Az elektrondiffrakció | 150 |
| Történeti áttekintés | 150 |
| Elméleti összefüggések | 151 |
| Átlagos atomtávolságok | 157 |
| Az elektronszórási kísérlet | 160 |
| A molekulageometria meghatározása | 162 |
| Rezgési effektusok | 166 |
| Az elektrondiffrakciós és a többi fizikai módszerrel végzett szerkezetvizsgálat | 168 |
| A neutrondiffrakció elméleti alapjai | 170 |
| A neutronszórási kísérlet | 171 |
| A neutrondiffrakció alkalmazásáról | 172 |
Folytatás Microsoft-tal