| Előszó | 3 |
| A kémiatanítás módszertanának általános kérdései | |
| Bevezetés | |
| A korszerű kémiatanítás módszertanának alapvető problémái | 11 |
| A kutatás módszerei | 12 |
| Az alap- és középfokú kémiatanítás tartalma és feladatai | |
| A kémiaoktatás alapvető feladatai | 17 |
| A kémiai tanítási anyag állandósága | 17 |
| Tudományosság | 18 |
| A tananyag érthetősége a tudatos tanulás szempontjából | 19 |
| Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának problémája | 20 |
| A politechnikai oktatás követelményei | 20 |
| A tanulók világnézetének kialakítása | 27 |
| A tudományos ateista nevelés | 29 |
| Tudománytörténeti ismeretek a kémiai tananyagban | 29 |
| A szocialista hazafiságra való nevelés | 31 |
| A kémiai tananyag terjedelme | 32 |
| Az új ismeretek elsajátítására alkalmazható oktatási módszerek | |
| Az oktatás folyamata | 33 |
| Az új ismeretek közlésének módszereivel szemben támasztott követelmények | 35 |
| Az oktatási módszerek | 36 |
| A dogmatikus vagy előadó módszer | 36 |
| A szemléltető módszer | 36 |
| A heurisztikus v. kutatómódszer | 38 |
| A szóbeli kifejtés | 39 |
| A kémiai kisérletek bemutatása | 41 |
| A kísérletek jelentősége | 41 |
| A kísérletek technikájával szemben támasztott követelmények | 41 |
| A kísérletek módszertanának jelenlegi állása | 45 |
| A tanár előadása és a szemléltetőeszközök összekapcsolásának alapvető formái | 46 |
| A tanári előadás és a szemléltetőeszközök együttes alkalmazása hatékonyságának feltételei | 47 |
| A tárgyak ábrázolása és a szemléltetőeszközök bemutatása | 49 |
| A tárgyak ábrázolása és a szemléltetőeszközök bemutatása | 49 |
| Az eszközök bemutatásával szemben támasztott követelmények | 53 |
| A szemléltetőeszközök bemutatásának módszertana | 54 |
| A kiosztott anyagminták módszeres felhasználása | 54 |
| A tanulók által végzett kísérletek bekapcsolása az oktatási folyamatba | 58 |
| A tanulókísérletek módszeres bekapcsolása az oktatási folyamatba | 58 |
| A tanulókisérletek alkalmazásának feltételei | 58 |
| A tanulók ismereteinek elmélyítése, képességeik és készségeik fejlesztésére használt módszerek | |
| Ismétlés | 60 |
| Az órán történő ismétlés | 61 |
| Tárgykörönkénti ismétlés | 61 |
| Tanév végi ismétlés | 62 |
| Ismétlés a tanév elején | 64 |
| Gyakorlatok és feladatok | 65 |
| Gyakorlatok | 65 |
| Feladatok | 66 |
| A feladatok megoldási módjai | 66 |
| Kémiai képletekkel kapcsolatos feladatok | 67 |
| Egyenletekkel végzett számítások | 69 |
| Molekulaképletek megállapítása | 70 |
| Oldatokkal kapcsolatos számítások | 71 |
| Szemléltetőeszközök alkalmazása az ismeretek rögzítésénél | 74 |
| A tanulókisérletek alkalmazása az ismeretek, képességek és készségek tökéletesítésénél | 75 |
| A tanulók ismeretei és képességei ellenőrzésének módszerei | |
| Az ellenőrzés feladatai és jelentősége | 78 |
| Szóbeli számonkérés | 79 |
| A számonkérés előkészítése | 79 |
| Szemléltetőeszközök alkamazása számonkérés alkalmával | 81 |
| A számonkérés eredményességének feltételei | 81 |
| Osztály-számonkérés | 82 |
| Az írásbeli ellenörző dolgozatok | 83 |
| Az ellenőrzés kombinált formái | 84 |
| Ellenőrző kisérleti foglalkozások | 84 |
| Vizsgák | 86 |
| A kémiai oktatómunka szervezési formái | |
| A szervezéssel kapcsolatos alapkövetelmények | 87 |
| Beszélgetési óra szemléltetőeszközökkel | 88 |
| A beszélgetési óra elemzése | 94 |
| Kémiai előadások a középiskolában | 95 |
| Laboratóriumi foglalkozások | 97 |
| A laboratóriumi foglalkozások előkészítése | 98 |
| A tanulók kísérleteivel szemben támasztott követelmények | 98 |
| Beszélgetési óra tanulókísérletekkel | 101 |
| A tanulókísérletei órák elemzése | 101 |
| A tanulók füzetei | 103 |
| Kirándulások | 104 |
| Kiegészítő és osztályon kívüli kémiai foglalkozások a középiskolában | |
| A kiegészítő munka | 108 |
| Az osztályon kívüli munka | 109 |
| Cél és feladat | 109 |
| A tanulók forrásmunkák alapján végzett osztályon kívüli munkája | 110 |
| Osztályon kívüli gyakorlati foglalkozások | 111 |
| Iskolai laboránstanulók munkájához | 112 |
| Témák az osztályon kívüli munkához | 113 |
| Az osztályon kívüli foglalkozások megszervezése | 115 |
| A csoportok munkája | 115 |
| Kémiai szakkörök | 115 |
| Kémiai versenyek | 117 |
| A tanár felkészülése az órákra | |
| A tanár önképzése ismeretköreinek bővítése céljából | 119 |
| Az egész évi tanmenet összeállítása | 120 |
| A tanórák anyagának módszertani feldolgozása | 120 |
| Bemutató órák | 122 |
| Az iskola kémiai szertára és berendezése | |
| A kémiai szertár alapberendezése | 123 |
| Melegítő készülékek | 125 |
| Berendezések és készülékek | 126 |
| Edények és reagensek | 126 |
| Táblázatok, vázlatok, makettek, gyűjtemények | 127 |
| Szerszámok, és anyagok | 128 |
| A felszerelés beszerzése, megőrzése és számbavétele | 128 |
| A szertár külső képének kialakítása | 129 |
| A kémiatanítás módszertana a VII. osztályban | |
| A VII. osztályos kémiatanítás tartalma | 133 |
| A VII. osztályos kémiai tananyag feldologzásának sorrendje | 134 |
| Az anyagok tulajdonságai és molekulaszerkezetük | |
| A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai | 137 |
| Bevezető beszélgetés az első kémiaórán | 138 |
| Mit tanulmányoz a kémia? | 138 |
| Az anyagok tulajdonságai | 139 |
| Tiszta anyagok és keverékek | 139 |
| Néhány eljárás tiszta anyagoknál keverékből való kiválasztása. Óravázlatminta | 141 |
| Az anyagok molekulaszerkezete | 143 |
| Fizikai jelenségek és tulajdonságok magyarázata molekulaelmélet alapján | 146 |
| A molekulák méretei | 148 |
| Kémiai reakciók, atomok | |
| A tárgykör feldolgozásának alapvető feladatai | 150 |
| Az atom elemi fogalma | 151 |
| Egyesülési reakciók | 153 |
| Helyettesítési reakciók | 155 |
| Atomsúly | 156 |
| A kémiai elemekről | 157 |
| A kémiai nyelv | 158 |
| Az oxigén, a levegő, az égés. Az anyagmegmaradás törvénye | |
| Az oxigén-tárgykör tartalma és feladatai | 160 |
| A tárgykör feldolgozásának sorrendje | 160 |
| Az oxigén tulajdonságai | 161 |
| Oxigén a természetben | 164 |
| Az oxigén felhasználása | 165 |
| Az oxigén előállítása | 165 |
| A levegő | 167 |
| Az égés | 168 |
| Az anyagmegmaradás törvénye | 170 |
| Kiváló tudósok munkájának ismertetése | 173 |
| Az anyagmegmaradás törvényének jelentősége | 174 |
| A kémiai reakciók egyenletei | 175 |
| Az oxigén-tárgykör számonkérése, és ismétlése | 175 |
| A hidrogén. Az állandó súlyviszony törvénye. Vegyérték | |
| A tárgykör oktatási feladatai és tartalma | 177 |
| A hidrogén tulajdonságai | 177 |
| A hidrogén és az oxigénatomok mennyiségi aránya egyesülésük esetén | 180 |
| A hidrogén a természetben | 182 |
| A hidrogén előállítása | 183 |
| A hidrogén felhasználása | 184 |
| Az állandó súlyviszony törvénye | 184 |
| A tanulók előkészítése az állandó súlyviszony törvényének megtanulására | 185 |
| A víz összetétele | 185 |
| A vegyérték | 186 |
| A vegyértékismeret alkalmazása | 189 |
| Példák írásbeli ellenőrző dolgozatokra | 189 |
| A víz és az oldatok | |
| A tárgykör oktatási feladatai | 191 |
| A tárgykör tartalma és feldolgozásának sorrendje | 191 |
| Az oldatok | 194 |
| Szilárd anyagok oldékonysága vízben | 195 |
| Gázok és folyadékok oldékonysága vízben | 195 |
| Az oldatok töménysége | 196 |
| A víz a természetben és az ember szolgálatában | 197 |
| Bázisok, savak, oxidok, sók | |
| A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai | 199 |
| A tananyag terjedelme | 200 |
| A tárgykör tanulmányozásának sorrendje | 200 |
| Oktatási feladatok. A bázisok-tárgykör tartalma és tanulmányozásának sorrendje | 201 |
| A nátriumhidroxid | 202 |
| A kalciumhidroxid | 203 |
| Oldhatatlan bázisok | 205 |
| Oktatási feladatok. A savak-tárgykör tartalma és tanulmányozásának sorrendje | 206 |
| A kénsav | 206 |
| A salétromsav | 207 |
| A sósav | 208 |
| A savak összetétele és közös sajátságai | 210 |
| A sók | 211 |
| A szervetlen anyagok osztályozása és genetikus kapcsolat a különféle csoportokba tartozó anyagok között | 212 |
| Kérdések és feladatok | 213 |
| A szervetlen kémia tanításának módszere a középiskolába | |
| A VII. osztály kémaitananyagának ismétlése VIII. osztályban a tanév elején | |
| A tárgy tartalma | 217 |
| Az ismétlés sorrendje és módszerei | 218 |
| Az "Oxidok, bázisok, savak, sók" tárgykörének ismétlése | 221 |
| Alkáli fémek | |
| Oktatási feladatok és a tárgykör tartalma | 222 |
| A nátrium és vegyületei | 222 |
| A kálium és vegyületei | 224 |
| Az alkáli fémek csoportja | 224 |
| Halogén elemek | |
| A tárgykör tanításának legfontosabb feladatai | 225 |
| A tananyag terjedelme és tanításának sorrendje | 225 |
| A klór tulajdonságai | 226 |
| A klór a természetben, felhasználása és előállítása | 230 |
| A hidrogénklorid és a sósav | 231 |
| Oxigént tartalmazó klórvegyületek | 234 |
| A bróm | 234 |
| A jód és a fluor | 238 |
| A halogének általános jellemzése | 239 |
| Az oxigéncsoport elemei | |
| A tárgykör oktatási és nevelési feladatai | 241 |
| Az oxigén és az ózon | 241 |
| A kén és tulajdonságai | 243 |
| A kén a természetben. A kén felhasználása és előállítása | 246 |
| Kénhidrogén | 247 |
| A kéndioxid | 249 |
| A kénessav és sói | 251 |
| A kéndioxid a természetben. Felhasználása és előállítása | 251 |
| A kénsavanidrid és a kénsav | 252 |
| Kristályhidrátok | 254 |
| A kénsav felhasználása | 255 |
| A késavgyártás | 255 |
| A kén körforgása a természetben | 258 |
| Az oxigéncsoport elemeinek általános jellemzése | 258 |
| Az elemek D. I. Mengyelejev-féle periódusos rendszere | |
| A téma jelentősége a középiskolai kémia tananyagában | 260 |
| Mikor kell tanítanunk a periódusos rendszert? | 261 |
| A tanulók előkészítése a periódusos rendszer levezetésére | 262 |
| A periódusos rendszer levezetése | 262 |
| A periódusos rendszer | 263 |
| A periódusos törvény felfedezésének története és a periódusos rendszer felépítése | 264 |
| D. I. Mengyeljev rövid életrajza | 265 |
| A periódusos rendszer jelentősége | 268 |
| Az atom felépítése | |
| A témakör jelentősége a kémai tanításában | 268 |
| A tananyag terjedelme és tanításának sorrendje | 269 |
| A témakör helye a középiskolai kémai tananyagában | 270 |
| Radioaktív jelenségek | 271 |
| Az atomok felépítésének bonyolultsága | 271 |
| A kis periódusok elemei atomjainak felépítése | 273 |
| Az atomok egyesülése molekulákká | 274 |
| Vegyérték. Oxidáló-redukáló reakciók | 275 |
| Magreakciók | 275 |
| A periódusos rendszer az elektronelmélet fényében | 276 |
| Az elektrolitos disszociáció tartalma és tanítási sorrendje | 277 |
| A tárgykör jelentősége, tartalma és tanítási sorrendje | 277 |
| Az elektronitok vízben való oldódása | 279 |
| Az ionok tulajdonságai | 282 |
| A kémiai reakciók az ionelmélet megvilágításában | 282 |
| A nitrogéncsoport elemei | |
| A tárgykör feladatai, terjedelme és tanításának sorrendje | 286 |
| A nitrogén | 286 |
| Az ammónia. Az ammónia összetétele és tulajdonságai | 287 |
| Az ammónia sói | 288 |
| Az ammónia előfordulása a természetben és alkalmazása | 289 |
| Kémiai egyensúly | 289 |
| Az ammónia gyártása | 290 |
| A nitrogénoxidok | 291 |
| A salétromsav | 292 |
| A salétromsav alkalmazása | 293 |
| A salétromsav előállítása | 293 |
| A salétromsav sói | 295 |
| A vegyipar tudományos elvei | 296 |
| A nitrogén körforgása a természetben | 297 |
| A foszfor | 298 |
| A foszfor vegyületei | 299 |
| A foszfor a természetben és felhasználása | 300 |
| A nitrogéncsoport elemeinek általános jellemzése | 300 |
| A szén és a szilícium | |
| A téma tanításának alapfeladatai | 301 |
| A szén tulajdonságai | 301 |
| A szén egyesülése hidrogénnel és fémekkel | 301 |
| A szénmonoxid | 303 |
| A generátorgáz | 304 |
| A széndioxid | 305 |
| A szénsav és sói | 305 |
| A savak és bázisok erőssége. A sók hidrolízise | 306 |
| A száraz lepárlás | 309 |
| A láng | 309 |
| A legfontosabb fűtőanyagaink és elégetésük | 311 |
| A szén körforgása a természetben | 311 |
| A szilicium | 312 |
| A szilicium vegyületei | 312 |
| A kolloidok | 313 |
| A kolloidrendszerek sajátosságai | 313 |
| A kolloidok előállítása és felhasználása | 314 |
| A szilikátipar | 315 |
| A széncsoport elemeinek általános jellemzése | 316 |
| A fémek általános tulajdonságai | |
| A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai | 317 |
| A fémek fizikai tulajdonságai | 318 |
| A fémek kémiai tulajdonságai | 318 |
| A fémek előfordulása a természetben és előállításuk módszerei | 319 |
| Az ötvözetek | 319 |
| Az alkáli fémek és az alkáli földfémek | |
| A tárgykör és tartalma tanításának alapvető feladatai | 321 |
| A nátrium és a kálium | 321 |
| Az alkáli fémek és az alkáli fémhidroxidok előállítása | 322 |
| Az alkáli földfémek általános jellemzése | 324 |
| Az alumínium. A vas. A fémek korróziója | |
| Általános megjegyzések "Az alumínium" tárgykör oktatásához | 325 |
| Az alumínium tulajdonságai | 325 |
| Alumíniumtartalmú vegyületek | 326 |
| Az alumínium előfordulása, alkalmazása és előállítása | 327 |
| A vas tulajdonságai | 328 |
| A vasvegyületek | 328 |
| A vas a természetben | 329 |
| A nyersvas előállítása | 329 |
| Az acél előállítása | 331 |
| A vaskohászat alapproblémái | 334 |
| A fémek korróziója | 335 |
| A fémek korróziója folyékony közegben | 335 |
| Az oxigén szerepe a korróziós folyamatokban | 335 |
| Rendszabályok a korrózió ellen vívott harcban | 341 |
| A szerves kémia oktatásának módszertana a középiskolában | |
| Bevezetés | |
| A középiskolai szerves kémia tananyagának jelentősége | 347 |
| A tananyag terjedelme és feldolgozásának sorrendje | 347 |
| Hogyan ismertethetjük meg a tanulókkal az anyagok molekulasúlyának meghatározását | 348 |
| Avogadro törvényének levezetése | 349 |
| Az anyagok molekulasúlyának kiszámítása gőzsűrűségük alapján | 350 |
| A gázok gramm-molekula térfogata | 351 |
| Reagáló és keletkező gázok térfogatai | 352 |
| A szénhidrogének | |
| A tárgykör tanításának alapfeladatai | 353 |
| A metán | 352 |
| A metán homológ sora | 355 |
| Butlerov élete és munkássága | 357 |
| Az etilén és homológjai | 357 |
| Az acetilén | 358 |
| A kaucsuk | 360 |
| A kőolaj | 361 |
| Aromás szénhidrogének | 363 |
| Szénlepárló ipar | 365 |
| Szénhidrogének előállítása egy másik sorozat szénhidrogénjeiből | 366 |
| Alkoholok és fenolok | |
| A tárgykör tanításának alapvető feladatai | 367 |
| Az etilalkohol | 367 |
| Egyértékű alkoholok homológ sora | 370 |
| Többértékű alkoholok | 370 |
| A fenol | 371 |
| Az aldehidek és a szerves savak | |
| Általános megjegyzések | 373 |
| A formadelhid | 373 |
| Az adehidek homológ sora | 375 |
| A szerves savak | 375 |
| Az ecetsav | 376 |
| Az egybázisú szerves savak homológ sora | 377 |
| A sztearinsav | 378 |
| Az olajsav. Kapcsolatok a szénhidrogének, alkoholok aldehidek és savak között | 378 |
| Észterek, zsírok, szénhidrátok | |
| Észterek | 380 |
| Zsírok | 381 |
| A zsírok kémiai feldolgozása | 383 |
| A szénhidrátok | 384 |
| A szőlőcukor | 385 |
| A szaharóz | 386 |
| A keményítő | 387 |
| A sejtfal anyaga a cellulóz | 387 |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | |
| A nitrovegyületek | 389 |
| Az aminok | 390 |
| A fehérjék | 391 |
| Szerves szintézisek eredményei | 391 |
| Irodalomjegyzék | 393 |
| Tartalom | 398 |
