A kémiatanítás módszertana

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'D. M. Kirjuskin: A kémiatanítás módszertana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	407 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	56 fekete-fehér ábrával illusztrált. Tankönyvi szám: 52355.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
A kémiatanítás módszertanának általános kérdései
Bevezetés
A korszerű kémiatanítás módszertanának alapvető problémái	11
A kutatás módszerei	12
Az alap- és középfokú kémiatanítás tartalma és feladatai
A kémiaoktatás alapvető feladatai	17
A kémiai tanítási anyag állandósága	17
Tudományosság	18
A tananyag érthetősége a tudatos tanulás szempontjából	19
Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának problémája	20
A politechnikai oktatás követelményei	20
A tanulók világnézetének kialakítása	27
A tudományos ateista nevelés	29
Tudománytörténeti ismeretek a kémiai tananyagban	29
A szocialista hazafiságra való nevelés	31
A kémiai tananyag terjedelme	32
Az új ismeretek elsajátítására alkalmazható oktatási módszerek
Az oktatás folyamata	33
Az új ismeretek közlésének módszereivel szemben támasztott követelmények	35
Az oktatási módszerek	36
A dogmatikus vagy előadó módszer	36
A szemléltető módszer	36
A heurisztikus v. kutatómódszer	38
A szóbeli kifejtés	39
A kémiai kisérletek bemutatása	41
A kísérletek jelentősége	41
A kísérletek technikájával szemben támasztott követelmények	41
A kísérletek módszertanának jelenlegi állása	45
A tanár előadása és a szemléltetőeszközök összekapcsolásának alapvető formái	46
A tanári előadás és a szemléltetőeszközök együttes alkalmazása hatékonyságának feltételei	47
A tárgyak ábrázolása és a szemléltetőeszközök bemutatása	49
A tárgyak ábrázolása és a szemléltetőeszközök bemutatása	49
Az eszközök bemutatásával szemben támasztott követelmények	53
A szemléltetőeszközök bemutatásának módszertana	54
A kiosztott anyagminták módszeres felhasználása	54
A tanulók által végzett kísérletek bekapcsolása az oktatási folyamatba	58
A tanulókísérletek módszeres bekapcsolása az oktatási folyamatba	58
A tanulókisérletek alkalmazásának feltételei	58
A tanulók ismereteinek elmélyítése, képességeik és készségeik fejlesztésére használt módszerek
Ismétlés	60
Az órán történő ismétlés	61
Tárgykörönkénti ismétlés	61
Tanév végi ismétlés	62
Ismétlés a tanév elején	64
Gyakorlatok és feladatok	65
Gyakorlatok	65
Feladatok	66
A feladatok megoldási módjai	66
Kémiai képletekkel kapcsolatos feladatok	67
Egyenletekkel végzett számítások	69
Molekulaképletek megállapítása	70
Oldatokkal kapcsolatos számítások	71
Szemléltetőeszközök alkalmazása az ismeretek rögzítésénél	74
A tanulókisérletek alkalmazása az ismeretek, képességek és készségek tökéletesítésénél	75
A tanulók ismeretei és képességei ellenőrzésének módszerei
Az ellenőrzés feladatai és jelentősége	78
Szóbeli számonkérés	79
A számonkérés előkészítése	79
Szemléltetőeszközök alkamazása számonkérés alkalmával	81
A számonkérés eredményességének feltételei	81
Osztály-számonkérés	82
Az írásbeli ellenörző dolgozatok	83
Az ellenőrzés kombinált formái	84
Ellenőrző kisérleti foglalkozások	84
Vizsgák	86
A kémiai oktatómunka szervezési formái
A szervezéssel kapcsolatos alapkövetelmények	87
Beszélgetési óra szemléltetőeszközökkel	88
A beszélgetési óra elemzése	94
Kémiai előadások a középiskolában	95
Laboratóriumi foglalkozások	97
A laboratóriumi foglalkozások előkészítése	98
A tanulók kísérleteivel szemben támasztott követelmények	98
Beszélgetési óra tanulókísérletekkel	101
A tanulókísérletei órák elemzése	101
A tanulók füzetei	103
Kirándulások	104
Kiegészítő és osztályon kívüli kémiai foglalkozások a középiskolában
A kiegészítő munka	108
Az osztályon kívüli munka	109
Cél és feladat	109
A tanulók forrásmunkák alapján végzett osztályon kívüli munkája	110
Osztályon kívüli gyakorlati foglalkozások	111
Iskolai laboránstanulók munkájához	112
Témák az osztályon kívüli munkához	113
Az osztályon kívüli foglalkozások megszervezése	115
A csoportok munkája	115
Kémiai szakkörök	115
Kémiai versenyek	117
A tanár felkészülése az órákra
A tanár önképzése ismeretköreinek bővítése céljából	119
Az egész évi tanmenet összeállítása	120
A tanórák anyagának módszertani feldolgozása	120
Bemutató órák	122
Az iskola kémiai szertára és berendezése
A kémiai szertár alapberendezése	123
Melegítő készülékek	125
Berendezések és készülékek	126
Edények és reagensek	126
Táblázatok, vázlatok, makettek, gyűjtemények	127
Szerszámok, és anyagok	128
A felszerelés beszerzése, megőrzése és számbavétele	128
A szertár külső képének kialakítása	129
A kémiatanítás módszertana a VII. osztályban
A VII. osztályos kémiatanítás tartalma	133
A VII. osztályos kémiai tananyag feldologzásának sorrendje	134
Az anyagok tulajdonságai és molekulaszerkezetük
A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai	137
Bevezető beszélgetés az első kémiaórán	138
Mit tanulmányoz a kémia?	138
Az anyagok tulajdonságai	139
Tiszta anyagok és keverékek	139
Néhány eljárás tiszta anyagoknál keverékből való kiválasztása. Óravázlatminta	141
Az anyagok molekulaszerkezete	143
Fizikai jelenségek és tulajdonságok magyarázata molekulaelmélet alapján	146
A molekulák méretei	148
Kémiai reakciók, atomok
A tárgykör feldolgozásának alapvető feladatai	150
Az atom elemi fogalma	151
Egyesülési reakciók	153
Helyettesítési reakciók	155
Atomsúly	156
A kémiai elemekről	157
A kémiai nyelv	158
Az oxigén, a levegő, az égés. Az anyagmegmaradás törvénye
Az oxigén-tárgykör tartalma és feladatai	160
A tárgykör feldolgozásának sorrendje	160
Az oxigén tulajdonságai	161
Oxigén a természetben	164
Az oxigén felhasználása	165
Az oxigén előállítása	165
A levegő	167
Az égés	168
Az anyagmegmaradás törvénye	170
Kiváló tudósok munkájának ismertetése	173
Az anyagmegmaradás törvényének jelentősége	174
A kémiai reakciók egyenletei	175
Az oxigén-tárgykör számonkérése, és ismétlése	175
A hidrogén. Az állandó súlyviszony törvénye. Vegyérték
A tárgykör oktatási feladatai és tartalma	177
A hidrogén tulajdonságai	177
A hidrogén és az oxigénatomok mennyiségi aránya egyesülésük esetén	180
A hidrogén a természetben	182
A hidrogén előállítása	183
A hidrogén felhasználása	184
Az állandó súlyviszony törvénye	184
A tanulók előkészítése az állandó súlyviszony törvényének megtanulására	185
A víz összetétele	185
A vegyérték	186
A vegyértékismeret alkalmazása	189
Példák írásbeli ellenőrző dolgozatokra	189
A víz és az oldatok
A tárgykör oktatási feladatai	191
A tárgykör tartalma és feldolgozásának sorrendje	191
Az oldatok	194
Szilárd anyagok oldékonysága vízben	195
Gázok és folyadékok oldékonysága vízben	195
Az oldatok töménysége	196
A víz a természetben és az ember szolgálatában	197
Bázisok, savak, oxidok, sók
A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai	199
A tananyag terjedelme	200
A tárgykör tanulmányozásának sorrendje	200
Oktatási feladatok. A bázisok-tárgykör tartalma és tanulmányozásának sorrendje	201
A nátriumhidroxid	202
A kalciumhidroxid	203
Oldhatatlan bázisok	205
Oktatási feladatok. A savak-tárgykör tartalma és tanulmányozásának sorrendje	206
A kénsav	206
A salétromsav	207
A sósav	208
A savak összetétele és közös sajátságai	210
A sók	211
A szervetlen anyagok osztályozása és genetikus kapcsolat a különféle csoportokba tartozó anyagok között	212
Kérdések és feladatok	213
A szervetlen kémia tanításának módszere a középiskolába
A VII. osztály kémaitananyagának ismétlése VIII. osztályban a tanév elején
A tárgy tartalma	217
Az ismétlés sorrendje és módszerei	218
Az "Oxidok, bázisok, savak, sók" tárgykörének ismétlése	221
Alkáli fémek
Oktatási feladatok és a tárgykör tartalma	222
A nátrium és vegyületei	222
A kálium és vegyületei	224
Az alkáli fémek csoportja	224
Halogén elemek
A tárgykör tanításának legfontosabb feladatai	225
A tananyag terjedelme és tanításának sorrendje	225
A klór tulajdonságai	226
A klór a természetben, felhasználása és előállítása	230
A hidrogénklorid és a sósav	231
Oxigént tartalmazó klórvegyületek	234
A bróm	234
A jód és a fluor	238
A halogének általános jellemzése	239
Az oxigéncsoport elemei
A tárgykör oktatási és nevelési feladatai	241
Az oxigén és az ózon	241
A kén és tulajdonságai	243
A kén a természetben. A kén felhasználása és előállítása	246
Kénhidrogén	247
A kéndioxid	249
A kénessav és sói	251
A kéndioxid a természetben. Felhasználása és előállítása	251
A kénsavanidrid és a kénsav	252
Kristályhidrátok	254
A kénsav felhasználása	255
A késavgyártás	255
A kén körforgása a természetben	258
Az oxigéncsoport elemeinek általános jellemzése	258
Az elemek D. I. Mengyelejev-féle periódusos rendszere
A téma jelentősége a középiskolai kémia tananyagában	260
Mikor kell tanítanunk a periódusos rendszert?	261
A tanulók előkészítése a periódusos rendszer levezetésére	262
A periódusos rendszer levezetése	262
A periódusos rendszer	263
A periódusos törvény felfedezésének története és a periódusos rendszer felépítése	264
D. I. Mengyeljev rövid életrajza	265
A periódusos rendszer jelentősége	268
Az atom felépítése
A témakör jelentősége a kémai tanításában	268
A tananyag terjedelme és tanításának sorrendje	269
A témakör helye a középiskolai kémai tananyagában	270
Radioaktív jelenségek	271
Az atomok felépítésének bonyolultsága	271
A kis periódusok elemei atomjainak felépítése	273
Az atomok egyesülése molekulákká	274
Vegyérték. Oxidáló-redukáló reakciók	275
Magreakciók	275
A periódusos rendszer az elektronelmélet fényében	276
Az elektrolitos disszociáció tartalma és tanítási sorrendje	277
A tárgykör jelentősége, tartalma és tanítási sorrendje	277
Az elektronitok vízben való oldódása	279
Az ionok tulajdonságai	282
A kémiai reakciók az ionelmélet megvilágításában	282
A nitrogéncsoport elemei
A tárgykör feladatai, terjedelme és tanításának sorrendje	286
A nitrogén	286
Az ammónia. Az ammónia összetétele és tulajdonságai	287
Az ammónia sói	288
Az ammónia előfordulása a természetben és alkalmazása	289
Kémiai egyensúly	289
Az ammónia gyártása	290
A nitrogénoxidok	291
A salétromsav	292
A salétromsav alkalmazása	293
A salétromsav előállítása	293
A salétromsav sói	295
A vegyipar tudományos elvei	296
A nitrogén körforgása a természetben	297
A foszfor	298
A foszfor vegyületei	299
A foszfor a természetben és felhasználása	300
A nitrogéncsoport elemeinek általános jellemzése	300
A szén és a szilícium
A téma tanításának alapfeladatai	301
A szén tulajdonságai	301
A szén egyesülése hidrogénnel és fémekkel	301
A szénmonoxid	303
A generátorgáz	304
A széndioxid	305
A szénsav és sói	305
A savak és bázisok erőssége. A sók hidrolízise	306
A száraz lepárlás	309
A láng	309
A legfontosabb fűtőanyagaink és elégetésük	311
A szén körforgása a természetben	311
A szilicium	312
A szilicium vegyületei	312
A kolloidok	313
A kolloidrendszerek sajátosságai	313
A kolloidok előállítása és felhasználása	314
A szilikátipar	315
A széncsoport elemeinek általános jellemzése	316
A fémek általános tulajdonságai
A tárgykör tanulmányozásának alapvető feladatai	317
A fémek fizikai tulajdonságai	318
A fémek kémiai tulajdonságai	318
A fémek előfordulása a természetben és előállításuk módszerei	319
Az ötvözetek	319
Az alkáli fémek és az alkáli földfémek
A tárgykör és tartalma tanításának alapvető feladatai	321
A nátrium és a kálium	321
Az alkáli fémek és az alkáli fémhidroxidok előállítása	322
Az alkáli földfémek általános jellemzése	324
Az alumínium. A vas. A fémek korróziója
Általános megjegyzések "Az alumínium" tárgykör oktatásához	325
Az alumínium tulajdonságai	325
Alumíniumtartalmú vegyületek	326
Az alumínium előfordulása, alkalmazása és előállítása	327
A vas tulajdonságai	328
A vasvegyületek	328
A vas a természetben	329
A nyersvas előállítása	329
Az acél előállítása	331
A vaskohászat alapproblémái	334
A fémek korróziója	335
A fémek korróziója folyékony közegben	335
Az oxigén szerepe a korróziós folyamatokban	335
Rendszabályok a korrózió ellen vívott harcban	341
A szerves kémia oktatásának módszertana a középiskolában
Bevezetés
A középiskolai szerves kémia tananyagának jelentősége	347
A tananyag terjedelme és feldolgozásának sorrendje	347
Hogyan ismertethetjük meg a tanulókkal az anyagok molekulasúlyának meghatározását	348
Avogadro törvényének levezetése	349
Az anyagok molekulasúlyának kiszámítása gőzsűrűségük alapján	350
A gázok gramm-molekula térfogata	351
Reagáló és keletkező gázok térfogatai	352
A szénhidrogének
A tárgykör tanításának alapfeladatai	353
A metán	352
A metán homológ sora	355
Butlerov élete és munkássága	357
Az etilén és homológjai	357
Az acetilén	358
A kaucsuk	360
A kőolaj	361
Aromás szénhidrogének	363
Szénlepárló ipar	365
Szénhidrogének előállítása egy másik sorozat szénhidrogénjeiből	366
Alkoholok és fenolok
A tárgykör tanításának alapvető feladatai	367
Az etilalkohol	367
Egyértékű alkoholok homológ sora	370
Többértékű alkoholok	370
A fenol	371
Az aldehidek és a szerves savak
Általános megjegyzések	373
A formadelhid	373
Az adehidek homológ sora	375
A szerves savak	375
Az ecetsav	376
Az egybázisú szerves savak homológ sora	377
A sztearinsav	378
Az olajsav. Kapcsolatok a szénhidrogének, alkoholok aldehidek és savak között	378
Észterek, zsírok, szénhidrátok
Észterek	380
Zsírok	381
A zsírok kémiai feldolgozása	383
A szénhidrátok	384
A szőlőcukor	385
A szaharóz	386
A keményítő	387
A sejtfal anyaga a cellulóz	387
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
A nitrovegyületek	389
Az aminok	390
A fehérjék	391
Szerves szintézisek eredményei	391
Irodalomjegyzék	393
Tartalom	398

Témakörök

D. M. Kirjuskin

D. M. Kirjuskin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: D. M. Kirjuskin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem