| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A bér- és kereseti arányok elméleti alapjai | 21 |
| A bér- és kereseti arányok szerepe az elosztásban és az anyagi ösztönzésben | 23 |
| A gazdaságpolitika, az életszínvonal-politika és az általános politika követelményei a bér- és kereseti arányokkal kapcsolatban | 40 |
| A bér- és kereseti arányokat befolyásoló tényezők | 42 |
| A bér- és kereseti arányok megítélésének módszertani problémái | 46 |
| A gazdaságpolitika és a kereseti arányok 1950 és 1970 között | 56 |
| A bér- és kereseti arányokra ható gazdaságpolitikai célok, koncepciók | 56 |
| A bér- és kereseti arányokat a kitűzött irányoktól eltérítő hatások | 64 |
| A bér- és kereseti arányok alakulásának főbb vonásai | 71 |
| A legalacsonyabb és legmagasabb bérek és keresetek közötti különbség | 71 |
| A keresetek szektorális és ágazati arányai | 77 |
| A munkások (fizikaiak) és alkalmazottak (nem fizikaiak) kereseti aránya | 85 |
| A vállalatok és a költségvetési intézmények dolgozóinak kereseti aránya | 88 |
| A szakképzettségi színvonal szerinti kereseti arányok | 90 |
| A munka nehézsége és a munkakörülmények szerinti kereseti arányok | 96 |
| Az életkor és a munkában eltöltött gyakorlati évek száma szerinti kereseti arányok | 99 |
| A nők és a férfiak keresete közötti arányok | 107 |
| A vezetők és beosztottak keresete közötti arányok | 110 |
| A kereseti arányok értékelése | 115 |
| A kereseti arányok a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és foglalkoztatáspolitikai céljainak tükrében | 115 |
| A bér- és kereseti arányok az aktuális társadalompolitikai célok és a "közvélemény" (társadalmi értékítélet) tükrében | 120 |
| A "közvélemény" ítélete a bér- és kereseti arányokról és annak megnyilvánulási formái | 122 |
| A problémák megoldására tett intézkedésesk a IV. ötéves tervidőszak folyamán | 125 |
| A bér- és kereseti arányok hosszú távú fejlesztésének feladatai | 129 |
| Miért szükséges hosszú távú fejlesztési koncepciót kialakítani a kereseti arányokra? | 129 |
| A távlati kereseti arányok meghatározásának feltételei | 131 |
| A keresetek színvonalának szerepe a kereseti arányok differenciáltságában (abszolút és relatív különbségek) | 133 |
| A differenciálás és nivellálás a távlati kereseti arányok változtatásában | 134 |
| A fogyasztói árarányok és a keresetek adóztatásának hatása a kereseti arányokra | 137 |
| A munkaerőforrások és szükségletek viszonyának hatása a kereseti arányokra | 140 |
| Az életszínvonal-politikai távlati célkitűzések és a kereseti arányok fejlesztési irányának kapcsolata | 144 |
| A bér- és kereseti arányok kedvező alakulását elősegítő módszerek és gazdasági eszközök | 150 |
| A kereseti arányokkal kapcsolatos célok megvalósításának nehézségei | 163 |
| A vállalati bérpolitika feladatai a kereseti arányok távlati fejlesztésével kapcsolatban | 165 |
| A meglevő kereseti arányok elemzésével kapcsolatos információ szükségletek | 168 |
| A vállalaton belüli kereseti arányok elemzésével kapcsolatos feladatok | 174 |
| A vállalat anyagi helyzete és a vállalati bérpolitika viszonya | 178 |
| Az anyagi ösztönzés és a vállalaton belüli helyes kereseti arányok egyidejű érvényesítésének feltételei | 181 |
| A tarifarendszer, a bérformák és a teljesítménykövetelmények szerepe a kereseti arányok alakításában | 184 |
| A közép- és hosszú távú vállalati jövedelempolitikai koncepció a kereseti arányok alakítása szolgálatában | 187 |
| A gazdasági vezetés és a szakszervezetek kapcsolata a kereseti arányok alakításában | 188 |
| Az üzemi demokrácia szerepe a kereseti arányok alakításában | 194 |
| Összefoglalás, következtetések | 198 |
| A kereseti arányok távlati fejlesztésének elvei | 200 |
| A távlati célokat szolgáló eszközrendszer fejlesztésének elvei | 202 |
| Irodalomjegyzék | 205 |
Folytatás Microsoft-tal