Előszó
A munkavédelem a hatékony munka egyik fontos minőségi tényezője. Ennek követelményei nem szakadhatnak el az adott társadalmi- gazdasági lehetőségeinktől, de biztosítania kell a dolgozó ember egészségének, testi épségének sokoldalú védelmét.
A munkavédelemnek szoros összhangban kell betölteni szerepét a munka- és üzemegészségüggyel, az ergonómiával, a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel, a közlekedésbiztonsággal és számos rokon területtel.
Ilyen irányba terelnek az új szabályozás kialakítása során megalkotott jogszabályok és szabványok is. A követelmények és a magatartással kapcsolatos igények a jogszabályokban, a normatív előírások pedig állami szabványokban fogalmazódnak meg.
A munkavédelmi szabályozás új rendszerének lényege - ezek alapján - a következőkben foglalható össze.
Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való emberi jogot az Alkotmány rögzíti. Ezt a jogot a Munka Törvénykönyve részletesebben határozza meg. A Munka Törvénykönyve 1979. évi 29. számú törvényerejű rendelettel módosított új munkavédelmi fejezete és egyéb rendelkezései, valamint az ebben kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács munkavédelemről szóló 47/1979.(XI.30.) MT. számú rendeletének megalkotása jelentette az új munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításának kezdetét.
A munkavédelem alapvető, elvi követelményeit tehát a Munka Törvénykönyve tartalmazza, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket - keretjelleggel, az egész népgazdaságra kiterjedő hatállyal - a munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet írja elő. A rendelet az állami irányító szervek, a gazdálkodó szervezetek, a szakszervezeti és más érdekképviseleti szervek munkavédelmi feladatai mellett rögzíti a dolgozók munkavédelmi jogait és kötelességeit, továbbá a munkahely létesítésével, a munkavédelem fejlesztésének tervezésével kapcsolatos kérdéseket, a munkahelyre, a termelőeszközökre, a karbantartásra, a munkafolyamatokra és más fontos kérdésekre (védőeszköz juttatás, oktatás, ellenőrzés, alkalmazás feltételei stb.) vonatkozó követelményeket.
Vissza 
