A keresztény erkölcsteológia forrásai

Módszere, tartalma, története

Szerző

Servais Pinckaers OP

Fordító

Turgonyi Zoltán

Lektor

Dr. Hankovszky Béla Jácint OP

Budapest

'Servais Pinckaers OP: A keresztény erkölcsteológia forrásai ' összes példány

Kiadó:	Paulus Hungarus-Kairosz
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	530 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9406-11-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A dominikánus szerző mindenekelőtt arra a napjainkban gyakran felmerülő kérdésre keresi a választ, létezik-e egyáltalán sajátosan keresztény erkölcs.
Az erre adott igenlő válasz után a második részben felvázolja a morálteológia történetét, különös tekintettel arra a törésre, amelyet a XIV. századi nominalizmus okozott, amelynek eredményeképpen az embert boldogságra törekvésének és erényessé válásának folyamatában vizsgáló erkölcstant az újkorban felváltotta a kötelezettség-központú, az egyes tetteket elszigetelten tekintő, kazuisztikára hajlamos szemlélet. Ennek egyoldalúságai miatt a szerző sürgeti a visszatérést az egyházatyák és Aquinói Szent Tamás felfogásához, aminek jegyében hangsúlyozza az erkölcsteológia és a Szentírás szoros kapcsolatának fontosságát is.
A könyv harmadik része a szabadság és a természetes erkölcsi törvény kérdéskörének elmélyült elemzését nyújtja.

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés	11
Mi az erkölcsteológia? A definíció nyomában	13
Az erkölcsteológia különböző definíciói és koncepciói	13
A különböző definíciók	15
Egy erkölcsteológia-definíció felvetése és kifejtése	19
Az erkölcsteológia definíciója	20
Magyarázatok	20
Az erkölcsteológia területének áttekintése: néhány főbb kérdés	26
Az erkölcsi kötelezettség kérdése	26
A boldogság kérdése	29
Az élet értelmének és céljának kérdése	34
A szenvedés kérdése	36
A szeretet kérdése	39
A szépség témája	43
Szeretet és misztika	44
Szeretet és erőszak	44
Az igazság kérdése	45
Az igazságosság kérdése	48
Az igazságosság fogalmának változatai	48
A bűn kérdése	53
Konklúzió	57
Egy emberi keresztény erkölcstan	59
Az erkölcstan emberi jellege	61
Az erkölcsteológia tárgya minden emberi cselekedet, amennyiben akaratlagos	61
Az erkölcstan és a humán tudományok különbsége	62
Az erkölcsi ismeret	63
Az erkölcsi ismeret különböző formái közötti kapcsolat	68
Az erkölcsi ismeret klasszikus sémájának kritikája	69
A pozitív ismeret	71
Az erkölcstan reflexív módszerének és az emberről szóló tudományok pozitív módszerének összehasonlítása	72
Az erkölcstan a cselekvést belülről ragadja meg, a tudományok kívülről	72
Az erkölcsi ismeret dinamikus, irányító, normatív, a pozitív ismeret "semleges", nem irányító, nem normatív	74
Az erkölcsi ismeret személyes, a pozitív ismeret személytelen	77
Az objektivitás a pozitív ismeretben és az erkölcsi ismeretben	78
A tapasztalat a pozitív ismeret és az erkölcsi ismeret esetében	81
Konklúzió: a tudomány és az erkölcstan együttműködése felé	86
Három veszély az erkölcstn és a humán tudományok viszonyában	88
A moralisták önfeladása	88
A tudósok imperializmusa	90
Az egydimenziós világ kialakulása és a bensőség	92
A benső szerinti élet	92
A külvilág szerinti élet	94
Konklúzió	96
Az erkölcs, a művészetek és a technika különbsége	97
A probléma és a szóhasználat	97
Az erkölcs különbözése a művészettől és a technikától	98
A művészet és az erkölcs definíciói	99
Az imperializmus veszélye a szakembereknél	101
Az emberi nyomában	102
Az emberi több, mint emberi	103
Az isteni felé nyitott emberi	104
Megjegyzés az erkölcsi tapasztalatról	105
Az erény szerinti tapasztalat	105
A tapasztalat használata	108
A keresztény erkölcstan létezése és sajátossága	109
A probléma fölvetése és egy lehetséges válasz vizsgálata	109
A keresztény erkölcstan létezésének és sajátosságának problémája	109
Hogyan vetődik föl egy keresztény erkölcstan létezésének kérdése	111
A kérdés előzményei	112
Egy a keresztény erkölcstan kérdésére napjainkban született válasz vizsgálata	114
E válasz kritikája	115
A keresztény erkölcs Szent Pál szerint	118
A keresztény erkölcstan létezésére vonatkozó kérdés kidolgozása	118
A szokásos módszer	119
A szokásos módszer kritikája	120
A priori kategóriáink	120
A "maradék" módszere és az egészek módszere	121
Szent Pál válasza a keresztény erkölcs kérdésére	124
Az Evangélium hirdetésének találkozása a zsidó igazsággal és a görög bölcsességgel	124
Zsidó erkölcs és görög erkölcs	125
A görög bölcsesség és a zsidó igazság (justice) elleni támadás	126
Az evangéliumi erkölcs	127
Az ember gőgje és a hit alázata	128
Jézus személye	129
Egy új világ	129
Erő a cselekvéshez	130
A hit mint a páli erkölcs forrása	130
A hit új létet szül	130
A személyiség megváltoztatása	132
A magatartás megváltoztatása: a Lélek szerinti élet	133
Az élet Krisztusban és Krisztus követése	134
A szeretet, a Szentlélek fő adománya	135
Az emberi erények asszimilálása	138
Az erények átalakulása	141
Új strukturálás	143
Következtetés	145
A Hegyi Beszéd és a keresztény erkölcs	147
A Hegyi Beszéd és értelmezései	147
A Hegyi Beszéd modern problémája	148
A "katolikus" értelmezés	149
Eszményi erkölcs	150
Kivételes korra szabott erkölcs	150
A Beszéd mint társadalmi program	151
A lutheri értelmezés	151
A Hegyi Beszéd és a keresztény erkölcs viszonyának problémája	152
Szent Ágoston öt nagy intuíciója a Hegyi Beszédhez írott kommentárjában	153
A Hegyi Beszéd mint a keresztény élet chartája	154
A keresztény élet hét fokozataként értelmezett boldogságok	157
A Beszéd értelmezése a boldogságokból kiindulva	161
A boldogságok és a Szentlélek ajándékai közötti kapcsolat	163
A Miatyánk hét kérése	167
A történeti folytatás	169
Összefoglalás	171
Szent Ágoston kommentárjának újkori sorsa	171
A Beszéd gyakorlatban való alkalmazhatatlanságának kérdésére adott ágostoni válasz	172
Egy sajátosan keresztény erkölcs	173
Az erkölcsteológia megújításához szolgáló tanulságok	173
A kezdeti erkölcsi katekézis újrafelfedezése felé	176
Keresztény-e Szent Tamás erkölcstana?	179
A probléma	179
Két olvasásbeli hiba	180
A rövidlátás	180
A szkizoszkópia	181
Az evangéliumi törvényről szóló értekezés, mint Szent Tamás erkölcstanának csúcsa	183
Az evangélimi törvényről szóló értekezés története	183
Az evangéliumi törvény definíciója	185
Az evangéliumi törvény mint a teológia záróköve	188
Az evangéliumi törvény mint az erkölcs testének feje	190
Az evangéliumi törvény, mint az isteni törvényhozás csúcsa	192
A Hegyi Beszéd, mint az evangéliumi törvény szövege	193
Az evangéliumi törvény és az erkölcsi parancsok	195
Az evangéliumi törvény mint a "szabadság törvénye"	196
Az evangéliumi törvény és az akarati spontaneitás	197
Az evangéliumi törvény és a tanácsok	197
Konklúzió: Szent Tamás, az Evangélium és Arisztotelész	199
Az erkölcsteológia történetének vázlata	201
A patrisztikus kor	203
Bevezetés
Az erkölcsteológia történetének haszna és nehézsége	203
A patrisztikus kor	206
Hol található az egyházatyáknál az erkölcstani anyag?	206
A Szentírás-kommentárok	206
A személyes módon szerkesztett művek	207
Az egyes erkölcsi problémákat tárgyaló művek	208
Az atyák erkölcsi tanításának jellegzetes vonásai	209
A Szentírás primátusa	209
A görög-róma kultúra integrálása	213
A "lelkiség" mint az egyházatyák erkölcstanának erővonala	216
Konklúzió: az erkölcsteológia egyik aranykora	218
Az erkölcsteológia Szent Ágostonnál	218
Az ágostoni gondolkodás egysége és ritmusa	221
Szent Ágoston és Szent Tamás	222
Szent Ágoston, mint eretnekségek okozója?	223
Mit tanulhatunk az egyházatyáktól?	223
A korai középkor	225
Az erkölcsteológia a nagyskolasztika idején	227
A skolasztikus teológia	227
Az erkölcstan kidolgozása Petrus Lombardustól Szent Tamás koráig	229
Szent Tamás erkölcsteológiája	230
Szent Tamás erkölcstanának szerkezete	231
Összkép	239
Összehasonlítás az újkori moralistákkal	240
Konklúzió	244
Egy optikai csalódás ellen	245
Megjegyzés a tomista iskoláról	246
Az erkölcsteológia a középkor alkonyán. A nominalista forradalom	250
A ferences és a dominikánus iskola	250
William Ockham sorsa	251
A nominalista robbanás	251
A libertas indifferentiae	252
A cselekvés atomizálása	253
A természetes hajlamok elvetése	254
Az erények félretétele	255
Isten mindenható szabadsága	256
Az erkölcsi kötelezettség	257
Az erkölcsi törvény	258
A gyakorlati ész és az okosság mint szubjektív szabály	259
Konklúzió	261
Az első kötelezettség-erkölcstan	261
A rendszer szerkezete és logikája	262
Az erkölcsteológia az újkorban: a kézikönyvek időszaka	264
Az erkölcsteológia a XV. és a XVI. században	264
A skolasztikus teológia és a misztikus teológia különválása	264
A teológia és a lelkipásztorkodástan szétválása	266
A teológus, a spirituális író és a lelkipásztor	267
A teológia és az egzegézis szétválása	268
Az institutiones morales születése	268
Az érlelődés időszaka	268
Juan Azor Institutiones morales című műve	269
Az erkölcstan új elrendezése	270
A boldogságról szóló értekezés elhagyása	271
A Szentlélek ajándékairól szóló értekezés elhagyása	272
A kegyelemről szóló értekezés elhagyása	273
Az alapvető erkölcstan fő értekezései	274
Az Institutiones morales hatása	274
Az erkölcsteológiai kézikönyvek	275
Az erkölcsteológiai kézikönyvek atomszerkezete	275
A kézikönyvekben kifejtett alapvető erkölcstan fő elemeinek vizsgálata	277
A törvény és a szabadság közötti feszültség	277
A szabadság	278
A törvény	278
Az emberi cselekedetek	279
A lelkiismeret	280
Az erkölcstan és a bűnbánat	281
A probabilizmus-vita	282
Konklúzió	286
Katolikus morális és protestáns etika	289
A protestáns etika	291
Kritikai megjegyzés	294
A katolikus morális	296
Milyen katolikus morálisról van szó?	296
A protestánsellenesség hatása	296
A humanista indíttatás	298
A pasztorális indíttatás	298
A nominalista befolyás	299
A természettörvény mint kiindulópont	300
Orientációk a megújulni törekvő katolikus erkölcstan számára	301
Az erkölcsteológia megújulása számára kedvező elemek	301
A hit mint kiindulópont	303
A hit ugrása	304
A hit világossága	305
A természettörvény	306
A hit univerzalizmusa	306
Az erkölcsteológia korunkban	307
A Trient utáni hagyomány a kézikönyvekben és a tomista újjászületés	307
Visszatérés a bibliai témákhoz	307
A II. Vatikáni Zsinat és az erkölcsteológia	311
A katolikus erkölcstan helyzete a zsinat után	313
A "szekuláris kereszténység"	315
A radikális nyitás a világ felé	315
A kritikai szellem	316
Az embri értékek fényében történő újraértelmezések	316
A keresztény jelleg	318
Kísérlet az értékelésre a keresztény hit dialektikája szerint	319
A hit "humanista" szakasza	319
A magány és az eltávolodás szakasza	321
A "szekuláris kereszténység" hibája	323
A Szentírás és az erkölcstan a zsinat után	324
A Szentírás mai olvasásának nehézsége	324
A közvetlen és személyes olvasás elsődlegessége: a szövegtől az igéig	327
Az emberi közvetítők a Szentírás olvasásában	328
Szentírás és tapasztalat	331
A szabadság és a természettörvény	333
A libertas indifferentiae a kötelezettség erkölcstanának eredeténél	335
Bevezetés
Az erkölcsi szabadság tanulmányozásának szükségessége és nehézsége. Megismerésének útjai	335
A szabadság jelenléte és misztériuma	335
A szabadság megismerésének két útja	336
A libertas indifferentiae	338
A szabad akarat definíciójának két értelmezése	338
Szakítás a természetes hajlamokkal	340
Szakítás a filozófusokkal és az egyházatyákkal	341
Az érzelmek félretétele	343
A habitusok és erények félretétele	343
A folyamat és a célirányosság megtörése és az erkölcsi cselekvés atomizálódása	344
A szabadság szenvedélye	346
Az átértékelt hűség	347
Szakítás a szabadság és az ész között	348
Isten abszolút szabadsága	349
Az erkölcsi törvény mint Isten akaratának kifejeződése és a kötelezettség forrása	350
Isten szabadsága az erkölcsi törvénnyel szemben	352
Az isteni akarat megismerése	353
A Kinyilatkoztatás általi megismerés	353
Isten akaratának megismerése az ész által	355
A libertas indifferentiae által okozott jelentőségteljes feszültség	357
A libertas indifferentiae Ockham után	359
A minőségi szabadság	362
Példák	362
A bátorság példája	364
A szabadság csírája	365
A fegyelem, mint az erkölcsi nevelés első szakasza	367
A Tízparancsolat	370
A "kezdők" a szeretet rendjében	371
A személyes fejlődés és az erkölcsök kialakulása, mint az erkölcsi nevelés második szakasza	371
A szeretet "halandó" fokán állók és a Hegyi Beszéd	373
A szabadság felnőttkora és érettsége, mint az erkölcsi nevelés harmadik szakasza	374
A "tökéletesek" a szeretet rendjében	376
Az újszövetségi törvény	377
Néhány megjegyzés az erkölcsi szabadság formálódásában történő előrehaladásról	380
Folyamatosság a szabadság fejlődésében	380
Az ellentétes szakaszokon keresztül történő haladás	381
A nevelés problematikája	381
Az összes képesség együttműködése	381
Végtelen fejlődés	382
A két szabadságot és az erkölcstanhoz való viszonyukat összefoglaló táblázat	383
A vétkezés szabadsága	384
A szabadság és az erkölcstan	385
Az emberi szabadság Aquinói Szent Tamás szerint	387
Az emberi szabadság természete	388
A szabadság az értelemből és az akaratból származik	388
A szabad választás az értelem által "informált" akarat aktusa	389
Az értelem és ész, akarat és szabadság közötti párhuzam	392
A választás tárgyát a cél elrésére szolgáló utak és eszközök képezik	394
A jó és a rossz közötti választás szabadsága	396
Megjegyzések	397
Az akarat	397
A jó	397
Az eszközök	399
A szabadság alapja: az igazság és a jó egyetemessége	400
A jó megismerése egyetemességében, mint a szabadság alapjában	400
A nehézség: vajon nem határozza-e meg szükségszerűen a tökéletes jó az akaratot?	402
Válasz: még a tökéletes jóval szemben is megőrizzük a cselekvés vagy nem cselekvés szabadságát	403
Megjegyzés a tökéletes jóval kapcsolatban	405
Konklúzió	406
A természetes hajlamok a szabadság és az erkölcs eredeténél	408
Természetes hajlam és szabadság	408
A köznapi nyelvből vett igazolás	410
A "hajlam" és "meghatározottság" kifejezések	411
Természetes hajlamok és természettörvény	412
Összkép a természetes hajlamokról	413
A jóra irányuló természetes hajlam	416
A jó definíciója	416
A jó az, amire minden létező vágyik, amire minden ember vágyik	416
A jó egyetemessége	418
A jó fogalma: tökéletesség, boldogság és cél	420
A jó, mint tökéletesség és boldogság	420
A jó, mint cél	421
A tisztes, a hasznos és gyönyörködtető jó	423
A jó nagylelkűsége és termékenysége	425
Az ember sajátos java a megismert jó	426
Az igazi jó és a látszólagos jó	427
"Bonum est faciendum, malum est vitandum"	428
A jó iránti hajlam általános jelentősége	429
A lét megőrzésére való természetes hajlam	430
A szubsztancia és a személy	431
A lét- és életvágy	431
A természetes önszeretet	432
Dinamikus hajlam	432
Az igazság megismerésére való természetes hajlam	434
A megismerés vágya	434
Az igazság újrafelfedezése	436
Az igazsággal kapcsolatos jog és kötelesség	436
Az igazság kérdése ma	437
Az igazság önmagáért való szeretete és a tárgyilagosság	438
Kontemplatív dimenzió és egyetemesség	439
A társas életre való természtes hajlam	440
A társadalom eredete	440
A barátságra való hajlam	441
Igazságosság és barátság	442
A társadalom: természtes képződmény vagy mesterséges alkotás?	443
Eltérések a két belső parancs értelmezésében	443
Az igazságosság egy másik felfogása	444
Sokféle megvalósulás	445
A szexuális hajlam	445
A szexualitás az embernél	445
Új tanítás	447
Az erkölcsi küzdelem	448
A dualista értelmezés	449
A házasságra való hajlam és a többi természetes hajlam konvergenciája	450
Az Istennel való egyedi viszony	452
A házasság két célja	453
A házasság és a szűzesség	456
A szűzesség megfelelése az emberi természetnek	456
A szűzesség és a szerzetesi élet természetfeletti dimenziója	457
A házasság és a szűzesség egymást kiegészítő volta az Egyházban és a keresztény életben	459
Konklúzió	460
A hajlamok, a természettörvény és az erények összehangoltsága	460
Részletes megfeleltetés	462
Záró következtetések	465
I. rész: Emberi és keresztény erkölcs	466
II. rész: Az erkölcsteológia története	468
III. rész: A szabadság és a természettörvény	471
Az erkölcstan és a bűn	472
Eudaimonizmus és szellemi spontaneitás	473
Bibliográfia	477
Mi az erkölcsteológia? A definíció nyomában	477
Az erkölcsteológia területének áttekintése: néhány főbb kérdés	479
Az erkölcsteológia emberi jellege	481
A keresztény erkölcstan létezése és sajátossága	483
A keresztény erkölcs Szent Pál szerint	488
A Hegyi Beszéd és a keresztény erkölcs	491
Keresztény-e Szent Tamás erkölcstana?	493
A patrisztikus kor	495
Az erkölcsteológia a nagyskolasztika idején	498
Az erkölcsteológia a középkor alkonyán	500
Az erkölcsteológia az újkorban	501
Katolikus morális és protestáns etika	503
Az erkölcsteológia korunkban	504
A szabadság	511
A természetes hajlamok a szabadság és az erkölcs eredeténél	513
A fordító megjegyzései	517
A fontosabb rövidítések	517

Témakörök

Vallás > Határtudományok > Valláserkölcs
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Teológia > Morálteológia

Servais Pinckaers OP

Servais Pinckaers OP műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Servais Pinckaers OP könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem